Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Messzi István 1961. június 29-én született Kiskunfélegyházán. Itt járt általános iskolába és itt kezdett el sportolni. 1975-ben iratkozott be a kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolába és itt tett szakmunkás vizsgát 1978-ban. 1983-ban érettségizett és 1986-ban szerzett edzői oklevelet a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében. Házasságából két gyermeke született.

1975-ben Kecskeméten a Kecskeméti Spartacus Sportegyesületben ismerkedett meg a súlyemelés alapjaival, ahol Kasza György edző 8 éves kitartó munkájának is köszönhetően a világ élvonalába került. 1986 és 1991 között a KSC súlyemelője, ahol továbbra is Kasza György volt az edzője. Sportpályafutása során mindvégig Kecskemét sportolója volt, annak ellenére, hogy számtalan ajánlatot kapott a fővárosi kluboktól.

1984-től a magyar válogatott tagja. 1984-ben Várnában, a Los Angeles-i olimpiát helyettesítő versenyen 75 kg-ban 347,5 kilogrammal a harmadik. Európa- és világbajnokságon IV., V., VI. helyezéseket szerzett. 1985-ben a Söderteljében rendezett világbajnokságon a 75-kg-os súlycsoportban indult és a győztessel azonos 160 kg-ot szakított, de nehezebb testsúlyának köszönhetően a negyedik helyen végzett.

Sportpályafutásának csúcsa a Szöuli Olimpia (1988) volt. 82,5 kg-os súlycsoportban ezüstérmes lett 370 kg-os (170;200) teljesítménnyel. A szakítást Pista nyerte, de ez volt az első olimpia, amikor nem hirdettek fogásnemenként győztest, csak összetett versenyben. 75 és 82,5 kg-os súlycsoportban indult. Váltósúlyban 160 kg-ot szakított és 191 kg-ot lökött, összetett eredménye 347,5 kg volt. Középsúlyban 170 kg-ot szakított, 205 kg-ot lökött, összetett eredménye 370 kg volt. Többszörös országos csúcstartó volt, a 191 kg-os lökés országos csúcs túlélte a kiemelkedő sportembert.

Bejárta az egész világot, versenyzett Ausztráliában, Ázsiában, Afrikában, Távol-Keleten és Európában.
Kétszeres világkupa győztes, többszörös magyar bajnok és csúcstartó, az „örökös magyar bajnok” cím birtokosa.

1991. május 9-én közlekedési baleset következtében hunyt el, sírhelye a Kecskeméti Köztemetőben van.

Messzi István olimpiai ezüstérmes súlyemelőről nevezték el 2007-ben a kecskeméti sportcsarnokot, amely azóta a Messzi István Sportcsarnok nevet viseli. Ez időtől kezdve rendezik meg évente a Messzi István Súlyemelő Emlékversenyt.

2011-ben a sportcsarnok falán emléktábla örökíti meg nevét és eredményeit. Messzi István nevét viseli Kecskeméten a Széchenyi István Idegenforgalmi és Vendéglátó ipari Szakközépiskola tornaterme is.

Messzi István életműve

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kecskemét
Kategória
sport
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kitartó akaraterejével, küzdeni tudásával, magas fokú technikai felkészültségével és kulturált magatartásával vívta ki sportoló társai, valamint a sport iránt érdeklődők elismerését. Példamutató volt családja iránti figyelme és törődése, edzője iránti tisztelete és Kecskemét iránti hűsége.

 

Kapcsolódó értékek

Lajosmizse
Sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
Sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár