Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Benke László 1948. augusztus 21-én Lajosmizsén, egy vendéglősmester gyermekeként született. Már hétéves korától pikolófiúként dolgozott, majd utcai fagylaltárus lett. A gyermekkorának „vendéglátós” élményei meghatározóvá váltak egész életére.

1962-ben a budapesti Vendéglátó- ipari Technikumban szakácsszakmát tanult, majd az országos tanulóverseny második helyezettjeként itt szerezte meg az érettségit. Első munkahelyén, a Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat legnagyobb szállodájában, a Szabadság Szállóban hidegkonyha főnökként dolgozott, majd öt éven keresztül a Tihanyi Motel, majd a Gundel Étterem séf-helyetteseként.

1971-ben a Vadászati Világkiállítás alkalmából nyílt Sylvanus Szálló séfjeként végzett sikeres munkája elismeréseként Párizsban a Magyar Ház Boulvard Sangermenen séfje lett. 1974-től a Gundel Károly Vendéglátó Technikum tanáraként dolgozott 18 évet – tanítványai minden versenyt megnyertek és ma már olimpiai, európai és világbajnoki érmekkel kitüntettek. Oktatói tevékenységét „Kiváló pedagógus” kormánykitüntetéssel ismerték el.

1979-1980 mesterszakács, mestercukrász lett és még ebben az évben a vendéglátó főiskola áruforgalmi szakát is sikeresen elvégezte. 1981-ben Hollandiában az Engels Konszernnél dolgozott egy évet.

1988-ban a Frankfurti „IKA HOGA” szakácsolimpián a regionális csapat vezetőjeként a nemzetek nagydíját nyerték meg, egyéni kategóriában pedig három aranyéremmel ismerték el munkáját.

1992-ben a Sevillai Világkiállítás egyik séfjeként kollégáival a Mátyás Király Éttermet üzemeltették – ahol a magyar gasztronómiát népszerűsítették – munkájukat ekkor a Legjobb Étterem címmel tüntették ki.

1996-ban a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség a Venesz József életműdíjat – „a magyar Oscart” – adományozott szakmai munkájáért.

1998-ban Chaine des Rotisseurs lovagja lett, ezzel a Nemzetközi Kancellária is elismerte szakmai elhivatottságát.
1998-99-bena TV2 séfjeként mintegy 450 adása volt.
2000-ben szakkönyve jelent meg, valamint több szakácskönyv szerzője.
2003-ban a belügyminisztertől a köztársaság címerével ékesített aranygyűrűt kapta, ebben az évben Lajosmizse első díszpolgára is lett.
2005-ben Gribek Lajossal elkészítették „A Magyarok Asztala” című könyvet, mely nemcsak méreteiben, hanem tartalmában is a legnagyobb, legátfogóbb méretű műnek mondható hazánk gasztronómiai történelmében.

2005. december 14-én a pestlőrinci Zila kávéházban hivatalosan is megalakult az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend. Feladata az, hogy a magyar gasztronómiát, a gasztronómia hagyományait az országon belül és nemzetközi szinten is megfelelően képviselje, és elősegítse annak megjelenítését különböző társasági eseményeken és rendezvényeken. Az alapítók szándéka szerint óvja az egyetemes és a magyar vendéglátás értékeit, nemes hagyományait, támogatja a vendéglátás és a gasztronómiában alkalmazott tudományos, technikai és technológiai módszerek továbbfejlesztését és elősegíti azok alkalmazását a mindennapok gyakorlatában. A lovagrend nagymestere Benke László, a főkancellár pedig Szabó Pál, tiszteletbeli elnöki rangját Göncz Árpád tölti be.

Fentieken túlmenően tizennégy országban népszerűsíti a magyar gasztronómiát, nemzetközi versenyeken tizenkét aranyérmet kapott. A legfontosabb érték a saját hitvallása, amelynek megvalósításához mindent megtett, saját tollából az alábbiak szerint:

„Hitvallásom, hogy a gasztronómia egy nép nemzeti kincse, melyet ápolni szükséges, és nemzedékről nemzedékre át kell adni. Ezen gondolat jegyében több televíziós műsor keretében („Főzőcske, de okosan”, a „Házibarát”, az „Ízválasztó”, a „Laci bácsi konyhája”) és hét szakácskönyvemben próbáltam a gasztronómia szépségével megismertetni honfitársaimat. Célom, hogy a magyar gasztronómia hagyományainak ápolásával és megóvásával (pörköltfőző-, halászléfőző versenyek szervezésével vagy a világon elsőként megrendezett ehető virágok fesztiváljának létrehozásával) elismerést szerezzek hazánknak.”

Benke László gasztronómiai munkássága

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kategória
turizmus és vendéglátás
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár, Települési Értéktár
Web
Források
http://www.lacibacsi.hu
http://www.teletalmagazin.hu
Benke László – Gribek Lajos: A Magyarok Asztala
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Benke László szakács- és cukrász munkásságát számos rangos díjjal ismerték már el. A magyar ételek népszerűsítéséért, gasztronómiai munkásságáért méltán kerülhet be mind a települési, mind a megyei, mind a nemzeti értékek közé.

 

Kapcsolódó értékek

Lajosmizse
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Nagybaracska
Turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár, Települési Értéktár
Lajosmizse
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
Turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár