Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Izsákon a borkészítésnek több évszázados hagyományai vannak. A helyi fajtából, a Sárfehérből szinte már a megjelenésekor is főleg bort készítettek, mivel íze kellemesen aromás, s értékes savai miatt tartós. Szódavízzel a legjobb fröccsbor. Normál gazdasági viszonyok között mindig volt piaca is az izsáki bornak. Visszaesés csak gazdasági válságok idején volt tapasztalható.

A Sárfehér bor újabb kori nagy felfutását az Izsáki Állami Gazdaságban 1972-ben megkezdett pezsgőgyártás hozta meg. Nem ok nélkül, hiszen a Sárfehér tartóssága, savassága miatt az egyik legjobb pezsgőalap. A belőle készült Pompadour (később ezek mellé a Claudius) márkanevű izsáki (édes, félédes, száraz) pezsgőket zömében a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba szállították, tízmilliós tételekben évtizedeken át. Borként ebben az időszakban kevésbé forgalmazták. (Egyébként a német Henkel cég, az izsáki szőlő pezsgőgyártásban hasznosítható értékeit már jóval korábban felismerte, hiszen az 1920–30-as években e célból vásárolta nagy tételekben, mint alapanyagot.)

Az Izsáki sárfehér borként való sikerei az 1990-es évek vége felé az Agárdy-telepi pincészetnél megindult, úgynevezett reduktív, kímélő borkészítési eljárás megindulásával, bevezetésével kezdődtek, s azonnal komoly eredményeket is hoztak. Az 1997-es és az 1999-es évjáratú Sárfehér minőségi borát 1999-ben és 2000-ben beválasztották a "Magyar Zászlós Borok" rendjébe. Az 1997-es évjáratú 100 százalékban Sárfehér alapborból készült fajtapezsgő pedig 2001-ben a XI. Alföldi Borok Versenyén és a XXVII. Országos Borversenyen is aranyérmet nyert. A hungarikum borok országos versenyein mind a mai napig úgy borként, mint pezsgőként, minden esztendőben nagyarany, arany és ezüst minősítések sorát szerzi az Arany sárfehér.

Gasztronómusok az Arany sárfehér bort elsősorban disznótoros ételek, töltött káposzta és egyéb hasonló karakterű étkek kísérőitalaként ajánlják.

A védett eredetű Arany sárfehérből pezsgőt a Royalsekt Zrt. Agárdy-telepi pincészete gyárt. Eredetvédett Arany sárfehér bort a Royalsekt Zrt., a Gedeon Birtok Kft. és a Birkás pincészet állít elő.

Izsáki Arany sárfehér bor és pezsgő

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Izsák Város Helyi Értéktára
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Az Izsáki Sárfehér Szőlőkultúra múltja, jelene (1986)
Izsák város története (2012)
http://izsak.hu/
http://www.aranysarfeher.hu
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az Arany sárfehér bor és fajtapezsgő (illetve az Arany sárfehér alapú egyéb pezsgők) jelentős és a fogyasztók által kedvelt szereplői a magyar bor és pezsgőkínálatnak. Ezért helyük van a Megyei és Országos Értéktárban.

 

Kapcsolódó értékek

Kunszentmiklós
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunadacs
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár