Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Teljes falurekonstrukció jelenleg csak Tiszaalpáron, az alpári földvár szomszédságában látható. A Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció (ahogy a településen nevezik: skanzen) a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A felépített falurészlet két gazdasági egységet alkot, ahol a mindennapi élet, illetve az állattartás építményei láthatók.

Az Árpád-kori falvaink jellemző lakóépítménye volt a félig földbe mélyített nád- vagy földfedésű veremház. A veremházak belső berendezését a házbelső kialakítása, valamint korabeli edények kiállítása érzékelteti. Az úgynevezett külső kemencék a mindennapi élet tartozékai voltak, főként a lakóházak körül helyezkedtek el, de a házaktól távolabb is álltak. Főleg sütésre használták őket, de alkalmazták szárításra és aszalásra is. A félig földbe mélyített veremház - mely Árpád-kori népi építészetünk leggyakoribb típusa - a XX. század elején, sőt még később is megtalálható volt falvainkban.

Az állattartás emlékei a különböző méretű és formájú vesszőfonatos karámok. Ezek többnyire kör vagy négyszög alakúak voltak. A falvak vízellátását kutak biztosították, bár falvaink többsége víz mellé települt. A skanzenben egy fonott vesszőbéléses kút is látható.

A gabona tárolására különböző nagyságú és alakú földbe ásott vermeket használtak. Amikor a tároló vermek tönkrementek, hulladékgödörként szolgáltak. A rekonstruált település házai és azok berendezése, valamint a ház körüli élet eszközei a korabeli hétköznapokat tárják a látogatók elé.

Tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Tiszaalpár, Szent István u. 1.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A megyében és az országban is egyedülálló ez a teljes Árpád-kori falurekonstrukció. Néprajzi érték. Szabadtéri múzeumként lehetővé teszi, hogy az honfoglalás kori élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató. Idegenforgalmi látványosság, az egész ország területéről érkeznek csoportok megtekinteni.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bugac
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár