Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Bársony Mihály hangszerkészítő, tekerős, citerás, klarinétos, a Népművészet mestere, Tiszaalpár kulturális életének egyik legmeghatározóbb egyénisége.

Tiszaalpáron született 1915-ben. A községben ezermesternek számított, bármit meg tudott csinálni. Első tekerőjét 1934-ben vette 5 pengőért. Zsákban vitte haza, olyan rozoga volt, majd maga rakta újra össze. Ettől kezdve hangszerkészítéssel foglakozott (213 tekerőt készített), illetve a környék elismert zenésze lett.

Testvérbátyjával, Józseffel a harmincas évektől járták a környéket tekerő-klarinét zenekarukkal. Lakodalmak, névesték, kukoricafosztások, disznótorok, tanyaszentelések nem maradhattak muzsikaszó nélkül. És persze hangszerre is szükség volt. Jó hangú kis "tamburái" (a Dél-Alföldön így hívják a citerát), ügyes, formás tekerői hamar híressé tették.

Az 1960-as években zenei gyűjtők és néprajzkutatók, néha zenészek keresték föl Bársony Mihályt, aki készített nekik egy-egy hangszert. Érdemeiért a népművészet mestere címmel tüntették ki 1968-ban. Az 1970-es évek legelején, a megújult népzenei érdeklődés hatására Bársony Mihály mint tekerőlant-készítő szinte egyik napról a másikra az érdeklődés középpontjába került. Egymást érték a népzenei fesztiválokra és a népművészeti kiállításokra szóló meghívások. Az ifjú nemzedék tagjai úgyszólván egymásnak adták a kilincset, hogy hangszert rendeljenek és tőle tanuljanak muzsikálni. Bársony Mihály jóvoltából a tekerőlant olyan helyekre is eljutott Magyarországon, ahol korábban legfeljebb hírből ismerték. A táncházmozgalom vezető zenekarai (Sebőék, Muzsikás, Vujicsics, Téka stb.) tartottak vele szoros kapcsolatot, meghallgatták véleményét, felléptették klubjaikban, fesztiválokon.

A dupla dallamhúros, jellegzetes, szabályos körívekből kialakított formájú és festett díszítésű hangszereit ma már Bársony-típusú tekerőként tartják nyilván követői.

Tiszaalpáron ápolják az örökségét. 1996-ban Tiszaalpár Nagyközség Díszpolgárává választották. Hagyományőrző együttes viseli a nevét, és Mihály-napon immár 12. alkalommal rendezték meg a Bársony Mihály Országos Tekerőlantos találkozót. A 2015-ös év születésének 100. évfordulója alkalmából „Bársony Mihály év” volt.

Bársony Mihály munkássága

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Tiszaalpár
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Tiszaalpárt a tekerőlant hazájának tartják. Ez elsősorban Bársony Mihálynak, a népművészet mesterének, a hangszerkészítőnek köszönhető, akinek nyomán hagyománnyá vált a tekerőzés és a tekerőlant készítés a faluban. Tudását szívesen megosztotta másokkal is, így maradhatott fenn az ősi hangszer, amely ma reneszánszát éli. Munkássága és annak hatása túlmutat a település, sőt a megye határain is. Szellemi és tárgyi öröksége, közösségépítő szerepe, élő és virágzó hagyományteremtése indokolja felvételét a megye értéktárába.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecel
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár