Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Kapus Béla ének-zene tanár, kórusvezető karnagy 1928. november 28-án született Kiskunfélegyházán. Iskoláit, az elemit, a polgárit, a tanítóképzőt – szülővárosában végezte.

Kántortanítói oklevelét 1948. június 26-án kapta meg. 1954-ben Szegeden ének-zene tanári oklevelet, 1968-ban a József Attila Tudományegyetemen bölcsész diplomát szerzett pedagógiából.

1949. május 2-án a Péteritói Általános Iskolában kezdte pályafutását. 1949. augusztus 9-én a helyi Petőfi Sándor Általános Iskolához került, 1951. szept. 1-jével a Tanítóképző tanára lett. 1954-től a helyi középiskolás fiúkollégiumhoz helyezték főhivatású nevelőnek; közben tanított a Tanítóképzőben, majd a Petőfi Gimnáziumban; 1958-től 2004-ig a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban. 1989-ben nyugdíjba ment a kollégiumból, de tovább dolgozott a gimnáziumban, óraadóként tanította az ének tantárgyat, vezette a kórusokat. Tanári tevékenységével kiérdemelte a Gimnázium Örökös Tanára kitüntetést. A Móra Ferenc Gimnázium által vezetett leánykara az Európa Cantat nyilvántartott kórusa.

Kapus Béla az országosan ismert és elismert kiskunfélegyházi kóruskultúra meghatározó alakja volt közel 60 évig. Ő vezette 1948-tól 40 évig a városi Petőfi Daloskört, szervezte meg 1950-ben a Pedagógus Kórust, 1960-tól irányította a Félegyházi Helyőrségi Kórust, amely a Magyar Néphadsereg egyik legkiválóbb kórusa lett. Kapus Béla vezette 25 éven át a félegyházi Közgazdasági Szakközépiskola kétszeres nívódíjas kórusát is. A TV egyenes adásban szólaltatta meg őket. Állandó résztvevője volt valamelyik kórusával a megyei és országos kórustalálkozóknak, fesztiváloknak. Legnagyobb sikerüket 1979-ben érték el, amikor Székesfehérváron elnyerték a fesztivál nagydíját. 1995-ben szervezte meg a Zenebarátok Kórusát, amelyet 2003-ig vezetett. E kórussal a 2004-ben megszűnt Ifjúsági Vegyeskar után folytatódik a sikeres kóruskultúra a városban. A kórus nagy sikerű hangversenyeket adott itthon és külföldön, a testvérvárosokban.

Kapus Béla a szívéhez a legközelebb álló kórust, a sok országos elismerésben részesített Ifjúsági Vegyeskart 1949-ben alapította meg, és vezette több mint fél évszázadon keresztül. Ez a kórus 55 éven át a város négy középiskolájának legkiválóbb énekeseit foglalta magába. 1953-ban az első vidéki kórusként szerepeltek a rádióban. Külföldi hangversenyútjaik (Románi, Legyelország) a sikeres 55 év egy-egy fontos, emlékezetes állomásai.

Méltán kapott számos elismerést, kitüntetést, amelyeknek koronája a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt (1999) és a ,,Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára’’ (2004) kitüntetés volt.

Kapus Béla tette a város zenei hagyományává a Muzsika ünnepét a Móra Ferenc Gimnáziumban és a Tavaszi Hangversenyt a Szent István-templomban és a Sarlós Boldogasszony-templomban. A tanár úr erejéből, az ének, a zene iránti szeretetéből még afféle kulturális közmunkára is futotta; több mint fél évszázada szervezi az operalátogatást a fővárosi Operaházba és az Erkel Színházba.

Tagja a Bárdos Lajos Társaságnak.

Kapus Béla országos és határokat átívelő, a kóruskultúrát terjesztő karvezetői és pedagógusi munkássága

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Móra Ferenc Gimnázium előkertje 6100 Kiskunfélegyháza Kossuth u. 9.
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Kiskunfélegyháza díszpolgárai (szerk. Kapus Béláné). Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 2007.
- Kiskunfélegyháza helyismereti könyve (szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet). Kiskunfélegyháza: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, 1999.
- A Kiskunfélegyházi Ifjúsági Vegyeskar ötven éve: 1949-1999 (szerk. Kapus Béla). Kiskunfélegyháza: Kiskunfélegyházi Ifjúsági Vegyeskar, 1999.
- A Kiskunfélegyházi Ifjúsági Vegyeskar munkája tovább folytatódott: 1999-2004 (szerk. Kapus Béla). Kiskunfélegyháza: Kiskunfélegyházi Ifjúsági Vegyeskar, 2004.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kapus Béla munkássága a város zenei kultúrájának megalapozásában és évtizedeken keresztül történő ápolásában kiemelkedő. Az Ifjúsági Vegyeskarral olyan kórust hozott létre, amely szerte az országban szerzett elismerést Kiskunfélegyházának.

 

Kapcsolódó értékek

Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bugac
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár