Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Balázs Árpád zeneszerző 1937. október elsején született Szentesen. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc tanítványaként diplomázott 1964-ben.

Magas zeneközéleti tisztségeket viselt s tölt be ma is. 1973-90-ig a Magyar Zeneművészek Szövetsége Elnökségének tagja, szakosztályelnök, 1985 és 90 között a KOTA alelnöke, 1989-től a CISM világszervezet szekcióvezetője. 1990-98-ig a Magyar Fúvószenei Szövetség alapító-elnöke. 1996-ban tizennégy neves pályatársával együtt létrehozza a Magyar Művészeti Műhely Társaságot. Nemzetközi versenyek – Brescia, Le Havre, Corciano, Athen, Jastrzebie Zdroj – állandó zsűritagja, több mesterkurzus – Palermo, Gorizia, Pardubice – visszatérő vendégtanára.

Számos elismerés mellett 1970-ben Erkel-díjjal, 1981-ben Érdemes Művész címmel, 2000-ben Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki. Több mint ötven díjat nyert alkotásaival hazai és nemzetközi kompozíciós versenyeken.Kimagasló alkotói tevékenysége elismeréseként 2002 tavaszán az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották Salzburgban.

Három éven át írta és vezette a Magyar Televízió nagysikerű műsorsorozatát, a Hangoskodót. A hatvanas-hetvenes években az országos gyermekzenekari fesztiválok – Vác, Veszprém, Zánka – szakmai előkészítését és lebonyolítását irányította művészeti vezetőként. Írt hét zenés színpadi művet, három oratóriumot, tizenkét kantátát, tizenhat zenekari darabot, mintegy kétszáz kórusművet, sok kamaradarabot, hangszerszólót, filmzenét (köztük a "világjáró” Kockásfülű nyúl c. rajzfilmsorozathoz), színpadi kísérőzenéket, népdalfeldolgozásokat és pedagógiai jellegű darabokat, valamint három "prózai” könyvet – Zenelesen, Kis zenei ábécé, Csontfurulya, madársíp – a muzsikáról. Négy önálló zenei lemezen – Ének a vízen, Fúvósváltozatok, Komáromi ének, Szülőföldemen – s további félszáz hazai és külhoni korongon hallhatók alkotásai. A budapesti Editio Musica mellett a legjelentősebb külföldi kiadók jelentették meg nyomtatásban a műveit.

Kiskunfélegyházához régi, sokágú kapcsolatok fűzik. Ezek között meghatározó, hogy édesapja, Balázs András tanár-karnagy, itt töltötte ifjúkorát; 1933-ban végzett a helyi Állami Tanítóképző diákjaként. Balázs Árpád az ötvenes-hatvanas években a város határában, valamint Bugacpuszta vonzáskörzetében sok népdalt jegyzett fel. Ezek egy részét – műzenei köntösbe öltöztetve – visszaadta a félegyháziaknak "A Kunsági betyárdalok" című kantáta megírásával.

A zeneszerző magas zeneközéleti tisztségei révén folyamatosan segítette és segíti ma is a város muzsikus társadalmát, a zeneiskolát, a fúvószenekart. Több jelentős kapcsolat létrejötte, számos hazai és nemzetközi versenyen, fesztiválon történő megjelenés lehetősége köszönhető neki. Évente látogatja a helyi rendezvényeket, ahol megnyitó vagy zárószavaival bátorítja, ösztönzi előrelépésre művészeti csoportokat.

A legfontosabb kötődés a város és a komponista között mégis az a kilenc alkotás, amely kiskunfélegyházi kérésre, félegyházi ihletésre készült. Mind a kilenc mű azóta az országos és nemzetközi muzsikus fórumokat járva szerzett elismerést Balázs Árpádnak s egyben újabb barátokat, tisztelőket a városnak. Móra Ferenc sorai ihlették "A rigó éneke" című kórusművet Kapus Béláné kezei alá. A Félegyházi fanfárt rézfúvós kamaraegyüttes adja elő 1993 óta minden városi ünnepen. Jankovszki Ferenc és a zeneszerző szakmai-emberi barátságából négy zenekari mű is született. Írásuk sorrendjében: a Régi magyar táncok Gömörből, a Kuruc képek, a Klasszikus változatok és a Rapszódia. Ezekhez társult egy (már-már zenekari méretű) kamaradarab, az Ünnepi jeladás és két kantáta. Az egyikről, a nagyívű és nagyhatású Kunsági betyárdalokról már esett szó fentebb, a másikat, a Szülőföldemen címűt Petőfi Sándor soraira és jubileumára, a helyi emlékbizottság felkérésére írta a zeneszerző. Ez utóbbi alkotás lett a címadója a kiskunfélegyházi darabokat keretbe foglaló szerzői lemeznek is, amely így Balázs Árpád és a város kötődésének hangzó emlékműve lett. Mindezeket mérlegelve adományozta Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Kiskunfélegyházi Fúvószenekari Egyesület javaslatára a Díszpolgár címet a komponistának.

Balázs Árpád zeneszerzői tevékenysége

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunfélegyháza
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Kiskunfélegyháza díszpolgárai (szerk. Kapus Béláné). Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 2007.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Balázs Árpád munkássága példaértékű. A város határain messzi túl mutat zeneszerzői, alkotói és támogatói tevékenysége.

 

Kapcsolódó értékek

Kecel
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Fajsz
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szeremle
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szalkszentmárton
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár