Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Kecskeméten élt és alkotott.

Gyermekkorát egész életére kihatóan a szegény paraszti sors formálta. 1928 és 1934 között végezte Városföldön az elemi osztályokat, majd a hat elemi befejezése után az 1930-as években alkalmi fizikai munkákból élt. A II. világháborút is megjárta, harckocsivezetőként a Don-kanyartól Linzig sodorta a háború, ahonnan 1945 őszén térhetett haza – ekkor 23 éves. Hazatérése után műtermet rendezett be a rokonai házának a padlásán és művészpályára lépett. 1946 és 1948 között hatalmas szenvedéllyel, lázas kitartással vetette bele magát a munkába, noha festői ambícióit kevesen támogatták a környezetében. Autodidakta módon képezte magát.

Noha 1948-tól rendszeres résztvevője a helyi képzőművészeti tárlatoknak, az áttörést 1957-es esztendő hozta meg, ekkor nyílt ugyanis kiállítása a kecskeméti Katona József Múzeumban. Itt fedezte fel őt Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria akkori igazgatója, aki meg is vásárolta négy képét a Galéria számára. Szintén 1957-ben történt, hogy műtermet alakíthatott ki a Klapka-házban, ami később múzeumként a műgyűjtőnek és gyűjteményének is otthont adott.

1960-ban önálló kiállítással mutatkozott be Budapesten, a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Művészeti Alap tagjává választották – ezek után egymást követték önálló kiállításai itthon és külföldön. 1978-ban beválogatták műveit a Magyar Nemzeti Galéria X. csoportkiállítására, „az expresszívebb művészi motiválás mai festőinek” kiállítására, ahol az egyik legfiatalabbként képei együtt szerepeltek Czóbel Béla, Frank Frigyes, Holló László műveivel. Számos művésztelep (Tiszakécskei, Hartai, Veránkai, Keceli, Gemenci) alapító tagja volt és rendszeresen részt vett a megyei és az országos csoportkiállításokon (Bács-Kiskun Megyei Téli Tárlaton, Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton, Kecskeméti Tavaszi Tárlaton és a művésztelepek csoportkiállításain).

Díjai:
1977: Bács-Kiskun megye művészeti díja; Bács-Kiskun megyei Téli Tárlat díja; 1978: Pro Urbe, Kecskemét; 1980: Szocialista Kultúráért; 1985: a Mezőgazdaság a képzőművészetben kiállítás különdíja, Mezőgazdasági Múzeum; 1987: Munkácsy-díj; 1990: a Hatvani Tájképbiennálé különdíja, 1998: A Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban. Kecskeméten dolgozott. A népművészeti tárgyak gyűjtőjeként fordult az alföldi festészet felé, amelynek Tornyai és Koszta művelte kolorisztikus irányzatának elismert művelője lett. Műtárgyaiból Bozsó-gyűjtemény c. magánmúzeumot alapított, amelyet utóbb Kecskemét városa vett át.

Egyéni kiállítások
1950, 1958, 1964, 1968, 1973 • Katona József Múzeum, Kecskemét
1959 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1960 • Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.)
1970, 1974 • Türr István Múzeum, Baja
1974 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
1983 • Gellért Szálló, Budapest
1986 • Művelődési Központ, Tiszakécske
1987 • Hatvani Galéria, Hatvan
1988 • Collegium Hungaricum, Bécs • Galerie van Almsick, Gronau-Epe (NSZK)
1989 • Klapka-ház (gyűjt. kat.), Kecskemét • Donauwörth
1990 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely. Kecskeméti műteremházában - gyűjteménye mellett - állandó kiállítást nyitott.

Válogatott csoportos kiállítások
1958 • Alföld a festészetben, Antwerpen
1959 • Alföld a festészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1979 • A Magyar Nemzeti Galéria X. csoportkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1985 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest • Hatvani Tájképbiennálé, Hatvan. <{r> Művek közgyűjteményekben
Katona József Múzeum, Kecskemét • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely. Irodalom
TELEPY K.: (kat., bev. tan., Fényes Adolf Terem, Budapest, 1960)
HERNÁDI I.: ~, Művészet, 1964/6.
BUDAI T.: ~, Művészet, 1967/12.
MÉSZÁROS F.: ~ bajai kiállítása, Művészet, 1971/2.
D. FEHÉR ZS.-SOÓS Á.: A festő gyűjteménye, MTV, 1986
RÉTFALVI J.: ~ festőművész, a múzeumalapító, Portréfilm, 1987
POGÁNY Ö. G.-LÓRÁND K.: (gyűjt. kat., bev. tan., Klapka-ház, Kecskemét, 1989).

Bozsó János festőművész, múzeumalapító életművéből álló gyűjtemény

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Gyűjtemények Háza, Kecskemét, Klapka u. 34.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az alföldi tájfestészet kiemelkedő alakja, a tájfestészeti alkotók első nagy képviselője. Az alföldi tanyavilág művészi megőrzése neki köszönhető

 

Kapcsolódó értékek

Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár