Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Fazekas Ágnes Blandina nagynevű félegyházi családban született 1897-ben. Szülei Fazekas Kálmán és Fazekas Franciska. Felmenői között tudhatta Fazekas Alajost, aki a város főjegyzőjeként sokat tett a Petőfi-kultusz ápolásáért, Kalmár Józsefné Fazekas Annát, aki férjével együtt dolgozott a város kulturális felemelkedéséért, illetve bőkezű adakozóként szereztek maguknak hírnevet. A szociális érzékenység, a lokálpatriotizmus mélyen benne élt minden családtagban. Nyolcévesen vesztette el édesapját, ekkor költözött édesanyjával Pestre, aki újból férjhez ment. Tanulmányait szülővárosába visszatérve folytatta a polgári iskolában, amely a Miasszonyunkról elnevezett kalocsai iskolanővérek által vezetett Constantinumhoz tartozott, majd ennek az intézménynek a tanítónőképzőjébe járt. Egész életét hivatásának kívánta szentelni, sőt a szerzetesi hivatás is megérett a lelkében. Kalocsán, a társulat központjában elvégezte a polgári iskolai tanítónőképzőt, majd 1918-ban szerzetesi ruhát öltött. Egy év noviciátus után kapta a Blandina szerzetesi nevet. Pesten pedagógiai szakot is végzett, majd 1922-ben végleg hazaérkezett: szülővárosának hajdani iskolájában kezdte tanítónői pályáját.

Az 1920-as években a nővérek új utakat kerestek, hogyan tudnák modernizálni az általuk irányított iskolahálózatot. Úgy határoztak, hogy a lányok gazdasági képzését kell előmozdítani. Ennek alapját Blandina nővér édesapjától örökölt birtoka (47 hold föld és 5 hold szőlő) szolgáltatta, ez lett a gazdasági iskola gyakorló területének alapja. Mintagazdaságot hoztak létre, ennek a jövedelméből fedezték az iskola kiadásait. 1924-ben ez volt az első ilyen jellegű iskola az országban, s ennek az úttörő vállalkozásnak a létrehozásában oroszlánrészt vállalt Blandina nővér.

14 évig működött ez az iskolatípus, majd a kor kívánalmainak megfelelően Blandina nővér felfejlesztette négy évfolyamosra, tehát egy újabb iskolatípus, az érettségit adó mezőgazdasági lány középiskola jött létre elsőként az országban 1938-ban. Ekkor már Blandina nővér volt az iskola igazgatója és házfőnöknője is. Az időközben megkapott anyai örökséget is e nemes ügy érdekében használta fel. Ő dolgozta ki az érettségi követelményeket is.

A történelem azonban újra beleszólt a kalocsai nővérek, illetve Blandina nővér oktató tevékenységébe. 1944 őszén érkezett meg a front Félegyházára, októberben megszűnt az oktatás, először a németek, majd az oroszok foglalták el katonai célokra (hadikórház, fogolytábor, laktanya) az épületet. 1945 januárjában családi házakban és a Szent László Gimnáziumban kezdték újra a tanítást a nővérek, és hogy a lehetetlen körülményeknek véget vessenek, Blandina nővér merész tettre határozta el magát: fuvaros kocsival felment Pestre, kalandos úton Vorosilov marsall színe elé jutott, akitől ígéretet kapott, hogy visszaadják az iskolaépületet. Az orosz „megszállás” azonban csak 1946 nyarán szűnt meg.

Siralmas állapotok fogadták a nővéreket: ami mozdítható volt, azt vagy elégették vagy eladták a „felszabadítók”, szinte nem maradt más az intézményből, mint a négy csupasz fal. Blandina nővérre ismét hatalmas feladat várt, a semmiből kellett életre kelteni a korábban virágzó, jól működő, országos hírű iskolát. Szép lassan mindent helyrehoztak, felújítottak, azonban bekövetkezett az újabb csapás: az államosítás, a szerzetesrendek feloszlatása. A nővérek egy része külföldre ment, illetve visszatértek a családjukhoz, Blandina és néhány társa itt maradt a városban, sőt birtokának jelentős részét átadta a mezőgazdasági lány középiskola utódjának. Ettől kezdve az iskolateremtő apáca, aki szerephez jutott az országos tanügyigazgatásban, tagja volt a közoktatásügyi tanácsnak, szakfelügyelőként, érettségi elnökként működött, virágot és savanyú káposztát árult a piacon. Megpróbáltatásainak nem volt vége, ugyanis a városi tanács kisajátította Blandina nővér birtokának maradékát is, azon a területen épült fel a Platán utcai iskola és óvoda. Haláláig friss és aktív maradt szellemileg, évtizedekkel korábban tett fogadalmát megtartva tisztán, engedelmesen, szegénységben halt meg 1981. március 29-én.

Fazekas Ágnes Blandina az országos mezőgazdasági leányképzés megalapozásában végzett kiemelkedő munkássága

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Constantinum Intézmény 6100 Kiskunfélegyháza Petőfi u. 2.
Mezőgazdasági Szakközépiskola 6100 Kiskunfélegyháza Oskola u. 1/3.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
http://kalocsainoverek.hu/blandina.htm
Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról nevezett kalocsai szegény iskolanővérek vezetése alatt álló kiskunfélegyházi Constantinum római katolikus leánynevelő-intézet története. Kiskunfélegyháza: Constantinum Intézmény, 2001.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Fazekas Ágnes Blandia nővér volt a Constantinum egyik legismertebb, legjelentősebb tanáregyénisége. A tanügyigazgatás területén országosan elismert szaktekintély volt, érdemei nemcsak a társulat, hanem a város jó hírnevét is öregbítették. Elhivatottsága, határozottsága szervezőkészsége és diplomáciai érzéke, kiegészülve a lokálpatriotizmussal, a szűkebb hazájáért, Félegyházáért érzett felelősséggel, hozzásegítették ahhoz, hogy nagyot alkosson: a Constantinumot felvirágoztassa és a helyi lányoktatást magas szintre emelje.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsalmás
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Császártöltés
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár