Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Fekete János pedagógus, helytörténész 1924. április 3-án született Kiskunfélegyházán egy Jászfényszaruból betelepült redemptus család hetedik generációjának gyermekeként. Tanulmányait a Fehériskolában kezdte, majd Kiskunfélegyházi Tanítóképzőben folytatta, ahol életre szóló szellemi útravalót kapott dr. Takács Béla tanárától a néprajzkutatás területén és dr. Mezősi Károly igazgatótól a történettudomány területén. A szellemi munka mellett rendszeresen zenélt, orgonált. Tulit Péter szakmai vezetésével tornázott, aki érdeklődését a sport felé irányította. 1950-ben testnevelés tanári és versenybírói szakképesítést szerzett.

A Tanítóképző befejezése után 1944-ben Bükkmogyorósdon kezdte pedagógusi munkáját, 1945-től Pálmonostorán volt tanító, majd iskolaigazgató 1951-ig. Rövid ideig gimnáziumban is tanított, majd éveken keresztül általános iskolai igazgatóként dolgozott szülővárosában.

Négy évig a Kiskunfélegyházi Járási Tanács Művelődési Osztályának vezetője, 11 éven át kulturális elnökhelyettes volt. A járási tanács megszűntével a Bács-Kiskun Megyei Tanács szakigazgatási területén egyházügyi tanácsosként dolgozott 1983-ig, nyugdíjazásáig, s ebben az évben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Helytörténészként 1959-ben kezdett publikálni. 1974-ben jelent meg Kiskunfélegyháza településfejlődése és utcaneveinek története című könyve. A 70-es évek végén megjelenő tanulmányai a helyi Móra-, Petőfi- és Kossuth-hagyományt erősítik, e kultuszok irodalomtörténeti-történelmi jelentőségét mélyítik helytörténeti-honismereti bizonyítékokkal alátámasztva. 1979-ben megjelenik Móra Ferenc családfája című munkája. Ezt követi két tanulmány: a Móra Ferenc félegyházi alakjai (1979), majd 1988-ban A Kincskereső kisködmön néhány életrajzi vonatkozása. Az 1987-ben megjelenő Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán című kiadványnak szerkesztője és egyik szerzője volt.

Kiváló tanulmányai az Etnographiában, a Cumaniában, ill. a Bács-Kiskun Megyei Levéltár évkönyvsorozatában közölt szakmai írások. A helyi lakosok a Félegyházi Közlöny hasábjain olvashatták hosszú időn át a város múltját feltáró írásait.

Fekete János volt az egyik szerzője az Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez (1985) című kiadványnak, valamint a Kiskunfélegyháza helyismereti könyve (1998) címmel megjelent segédkönyvnek, mely nélkülözhetetlen eszköz a tanításban.

A tudós helytörténész rendkívül értékes tanulmányait, kutatásait tárja az olvasóközönség elé Móra Istvánról, Kossuth Lajosról, Móra Ferencről, Mezősi Károlyról, Petőfiről. Más írások útmenti keresztekről, utcanevekről nyújtanak gazdag ismeretanyagot. A kiskunfélegyházi honismereti mozgalom szervezője és a helyi Honismereti Klub elnöke volt hosszú éveken át. 1995. június 15-én a redemptios ünnepségek központi rendezvényén a helyi képviselő-testület Fekete János helytörténészt a város díszpolgárává avatta. 40 éves honismereti munkájának elismeréseként kapta 2000-ben a Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékérmet. Fekete János több tudományos társaságban dolgozott folyamatosan; tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Szövetségnek, örökös tagja az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségének. Örökös tiszteletbeli- és alapító tagja, ill. névadója a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesületnek, amely 1993 óta Móra Ferenc nevét viseli, s amelynek 1997-től 2003-ig elnöke volt, ezt követően pedig tiszteletbeli örökös elnöke lett. A közművelődés és oktatásfejlesztés területén végzett kiemelkedő munkáját 2004-ben Wlassics Gyula-díjjal jutalmazták. 2005-ben Petőfi-díjjal értékelték a Petőfi-kultusz erősítésére irányuló, a határokon innen és túl végzett tevékenységét. 2008. október 6-án hunyt el, sírja a Felsőtemetőben található. 2013. október 5-én, halálának 5. évfordulója tiszteletére a Sarlós Boldogasszony-templom kertjében domborművet avatott a Város Önkormányzata, Petőfi Emlékbizottság, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány. Fekete János kutatásai során összegyűjtött iratanyag halála után a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részlegéhez került. Tárgyi emlékei és könyvtára a Petőfi Sándor Emlékházban tekinthető meg. Nyomtatásban megjelent művei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban kölcsönözhetők és hozzáférhetők a város történetében elmélyedni vágyó olvasók számára.

Fekete János helytörténész munkássága, amelyben széles körben képviselte Petőfi Sándor és Móra Ferenc kultuszának ápolását

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részleg 6100 Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos u. 1.
Petőfi Sándor Emlékház 6100 Kiskunfélegyháza Petőfi u. 7.
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Kiskunfélegyháza díszpolgárai (szerk. Kapus Béláné). Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 2007.
- Urbán Miklósné: Fekete János élete és munkássága. Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, 2005.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Fekete János Kiskunfélegyháza helytörténetében végzett kutató munkája fontos forrás anyagként szolgál a helytörténeti kutatóknak és mindazok számára, akik több ismerettel szeretnének rendelkezni a település múltjáról. Helytörténészi munkája mellett Fekete János széles körben képviselte Petőfi Sándor és Móra Ferenc kultuszának ápolását, több országos társaság tagjaként.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kerekegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bács-Kiskun megye
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár