Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Fekete Pál országgyűlési képviselő, tanár Kiskunfélegyházán született 1939. augusztus 27-én. Édesapja Fekete Gáspár, szabómester, édesanyja Kállai Julianna. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, ezután beiratkozott a Petőfi Sándor Gimnáziumba. Rendkívül tehetséges diák volt: verset írt, szépen énekelt, remekül rajzolt, tornászversenyek dobogós résztvevője, a természettudományos tárgyak is érdekelték. 1956 őszén harmadik osztályos gimnazista volt. Őszinte hittel és lelkesedéssel vett részt a városi megmozdulásokban. A forradalom helyi eseményeiben kezdeményező és tevékeny résztvevő volt: ő szavalta a Petőfi-szobornál a költő Forradalom c. versét. Bátor kiállással hirdette, hogy változásokra van szükség. Beválasztották a Nemzeti Bizottságba. A szervezkedésben való részvétele miatt több éves börtönbüntetést szenvedett, s szabadulása után az ország egyetlen középiskolája sem fogadhatta. Magánúton fejezte be a gimnáziumot, Kiskunhalason tett érettségi vizsgát.

8 hónapot töltött börtönben, ezután fizikai munkásként élt. 1959-től képesítés nélküli tanítóként dolgozott Bócsán, később Szolnokra, majd Kiskunmajsára került tanítani. 1968-ban a szegedi JATE levelező hallgatójaként magyar-történelem szakos diplomát szerzett. 1972-ben került vissza szülővárosába, ahol a Petőfi Sándor, a Bajcsy-Zsilinszky és a József Attila Általános Iskolákban, majd újra a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanított. Tanítványai rajongtak érte. Sokszor az ő nyomdokain indultak el a pedagóguspályán. Sok kezdő tanár hospitált nála, így többek között a későbbi jó barát, Lezsák Sándor is. Igazi tanáregyéniség volt, aki részt vállalt a felnőtt generáció szervezett oktatásában. Tanított a lakiteleki Népfőiskolán, a Kölcsey Kollégium osztályfőnöke volt.

Szakmai tudása és tevékenysége elismeréseként először a város szakfelügyeletével bízták meg, majd az 1970-es évek közepétől a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet szakfelügyelője, illetve szaktanácsadója volt.

Helytörténeti kutatómunkái, valamint a Petőfi- és a Móra-kultusz ápolása révén is maradandó értéket hagyott hátra.

A 80-as évek közepétől egy erős hagyományokra épített közművelődési egyesület létrehozásán fáradozott, melynek eredményeként az országban másodikként alakult meg 1988. június 6-án Fekete Pál vezetésével a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület. Az egyesület neki köszönheti, hogy a helyi szervezet nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. Emellett ebben az időben irodalmi érdeklődése és tevékenysége révén többször járt Lakiteleken. Lezsák Sándorral ekkor válik barátságuk szorosabbá. 1987 szeptemberében részese a lakiteleki találkozónak.

Alapító tagja a Magyar Demokrata Fórumnak. Úgy érezte, hogy az itt született program lehet csak az alapja a kívánt fordulatnak, a társadalmi változásoknak. Ezt a programot vette alapul, amikor jelöltként indult a 90-es választásokon. Kiskunfélegyháza város és környékének ügyeit nagy felelősséggel, kellő tájékozottsággal képviselte a parlamentben. A kormánykoalíció oktatási munkacsoportjában a közoktatási és szakképzési törvény reformjáért dolgozott; javaslataival hozzájárult a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásához. Sok munkája mellett írt egy történelem-tankönyvet 8. osztályosok számára. Ezenkívül publikált pedagógiai irodalomban, társszerzője a Félegyházi Olvasókönyvnek, s számos publikációja jelent meg a pedagógiai szakirodalomban.

A sok munka felőrölte szervezetét, ez vezethetett korai halálához, mindössze 56 évet élt, 1995. október 14-én hunyt el. A Felsőtemetőben nyugszik, a díszsírhelyek első sorában az első síremlék az övé.

A Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára, a címet posztumusz kapta meg 2008-ban. Nyomtatásban megjelent helytörténeti munkái a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban kölcsönözhetők és hozzáférhetőek a város történetében elmélyedni vágyó olvasók számára.

Fekete Pál országgyűlési képviselő közéleti és pedagógusi tevékenysége

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Jankovszkiné Dobó Anikó: Fekete Pál életrajz (kézirat). Fellelhető: Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez (szerk. Iványosi-Szabó Tibor). Kecskemét, 1985.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Fekete Pál országgyűlési képviselőként Kiskunfélegyháza város és környékének ügyeit nagy felelősséggel, kellő tájékozottsággal képviselte a parlamentben. Történészként főleg a dualizmus korával és a 20. század történelmével foglalkozott, tanárként diákok százaival szerettette meg a történelmet és a magyar irodalmat. Társszerzője az 1995-ben megjelent Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez e. olvasókönyvnek, egyik szerzője a Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán című, 2002-ben megjelent kötetnek. Tanári munkájában figyelt arra, hogy a reá bízott diákok ismerjék szülőhelyük múltját. Pedagógusi és történészi munkájának kiemelkedő alkotása az általános iskolák 8. osztálya számára írt történelemkönyv, amely a rendszerváltás után az első olyan tankönyv volt, amiben a szerző objektíven mutatta be a 20. század történelmének eseményeit.

 

Kapcsolódó értékek

Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Mélykút
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár