Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Huszka József tanár, néprajzkutató 1854. november 20-án született Kiskunfélegyházán. Édesapja Huszka József iparos (csizmadia mester), édesanyja Bauler vagy Bauer Mária. Egyik testvére Ödön Szegeden volt törvényszéki bíró. Az ő fia volt Huszka Jenő, a híres zene- és dalszerző. Másik testvére Dezső ügyvéd, majd tiszti ügyész volt Kiskunfélegyházán.

A gimnázium első évét Szegeden végezte, a másodikat és harmadikat Félegyházán, a negyediket ismét Szegeden, majd az utolsó négy évet a Szarvasi Ágostai Evangélikus Gimnáziumban. Itt tett érettségit 1873. szeptemberében.

Az érettségi után beiratkozott az Országos Mintarajztanodába, ahol 1876. július 30-án szerezte meg rajztanári képesítését. 1876. szeptember 1-től egy évig Erdélyben, a dési polgári fiúiskolában tanított, majd 1877. szeptember 1-től Zentán, a községi gimnáziumban és a polgári leányiskolában. A következő év szeptemberében egyéves sorkatonai szolgálatra hívták be. 1879. szeptemberében már a sepsiszentgyörgyi polgári leány- és fiúiskolában találjuk, ahová a Vallás és Közoktatási Minisztérium „rendes” tanárként kinevezte. 11 évig lakott Székelyföldön. Tevékenyen rész vett az 1879-ben Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Múzeum megszervezésében. Hatalmas megszállottsággal és lelkesedéssel járta Erdély úttalan útjait, hogy feltárja és megörökítse a középkori templomok fennmaradt falfestményeit, a székely népművészet és a magyar népi ornamentika kincseit. Trefort Ágoston kultuszminiszter 1885. szeptemberétől 1888. júliusáig fizetett szabadságot biztosított számára, hogy feltáró munkáját zavartalanul végezhesse. Kiskunfélegyházán 1885. október 8-12. között gyűjtötte a szűcsmesterek mintáit. 1887. év végén több mint féléves külföldi tanulmányútra küldte ki a kultuszminisztérium Németországba és Franciaországba.

1890-ben a nagykállói főreáliskolában kapott állást. A következő esztendőben kinevezték a budapesti piarista gimnázium tanárává. Itt tevékenykedett egészen az 1920-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig. A József Műegyetemen, mint meghívott előadó, heti két órában tanította a Magyar Ornamentikát.

Tevékenyen részt vállalt különféle szervezetek, egyesületek munkájában. A Magyar Néprajzi Társaságnak alapító tagja, a Magyar Iparművészeti Társulatnak, az Országos Képzőművészeti Tanácsnak, valamint a Rajztanárok Országos Egyesületének rendes tagja volt. Részt vett a Magyar Mérnök- és Építész Egylet illetve a Régészeti és Embertani Társaság munkájában is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte a „rajztanításra képesítő vizsgálatok országos bizottságának” egyik tagjává.

Huszka József 1934. március 31-én hunyt el Budapesten.

Művei közül a legjelentősebb az 1898-ban megjelent Magyar ornamentika, illetve az 1930-ban napvilágot látott A magyar turáni ornamentika története. Utóbbi 2300 rajz segítségével mutatja be a magyarság díszítőelemeinek rendkívüli gazdagságát. A magyar szecesszió építészei és iparművészei (Lechner Ödön, Lajta Béla, Zsolnay Vilmos stb.) a magyar nemzeti építészet kialakítására tett törekvéseiben felhasználták az általa gyűjtött motívumkincset. A Vas József építészmérnök terve alapján kivitelezett kiskunfélegyházi Városházában is fellelhetők ezek a motívumok.

2005. május 14. és 2006. március 5. között a Magyar Néprajzi Múzeum időszakos kiállítást rendezett Huszka József a rajzoló gyűjtő címmel. A kiállítás Huszka Józsefet mint a magyar népművészet egyik első felfedezőjét, gyűjtő- és dokumentáló munkásságát mutatta be a Néprajzi Múzeumban őrzött rajzai, tárgygyűjtései és fényképfelvételei alapján.

2006-ban megalakult a Huszka József Baráti Kör, amelynek célja a művésztanár, a kutató köztudatba emelése. 2007 februárjában „Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára” kitüntető címre terjesztették fel a „rajzoló gyűjtőt”. A május végi Városalapítók napján átadott díszpolgári oklevelet a Kiskun Múzeumban helyezték el.

Huszka József hagyatéka a Néprajzi Múzeumban található.

Huszka József néprajzkutató, a történelmi Magyarország egész területére kiterjedő gyűjtő munkája

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Városháza 6100 Kiskunfélegyháza Kossuth u. 1.
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Huszka József, a rajzoló gyűjtő: Kiállítás a Néprajzi múzeumban 2005. május 14. - 2006. március 5. (szerk. Fejős Zoltán). Budapest: Néprajzi Múzeum, 2006.
- Mayer Lászlóné: Huszka József életrajz (kézirat). Fellelhető: Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
- Szász András: Huszka József: rajztanár, festőművész, művészettörténész, restaurátor, etnográfus. Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Huszka József által összegyűjtött mintakincs felbecsülhetetlen értéke a magyar népi kultúrának. A Kiskunfélegyházán szűcsmesterektől gyűjtött minták egy része az ő gyűjtésében maradtak csak fent, ezáltal egyedülálló gyűjteményről van szó, amely fontos adalékul szolgál a félegyházi népi kultúra kutatóinak és mindazoknak, akiket a téma érdekel.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsalmás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Sükösd
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár