Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Dr. Mezősi Károly történész, irodalomtörténész, múzeumigazgató, tanár, Petőfi- és Móra-kutató 1907. január 15-én született a Csongrád megyei Földeák községben, Metzner Károly Nándor néven. Gyermekéveit Csongrádon töltötte, elemi iskoláit is ott végezte. 1920-ban költözött családja Kiskunfélegyházára. 1924-ben Félegyházán érettségizett. Érettségi után a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem hallgatója, ahol 1928-ban bölcsészdoktorrá avatták. Az 1928/29-es tanévben a bécsi Collegium Hungaricumban ösztöndíjas hallgató. 1930-ban kinevezik a kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző-Intézet tanárának. 1932-ben kötött házasságot Oroszi Anna okleveles tanítónővel. A házasságból három gyermek született. A tanítás mellett településtörténettel, helytörténettel, iskolatörténettel foglalkozott. Nevét 1933-ban belügyminiszteri engedéllyel Mezősi Károlyra változtatta. Folyamatosan jelentek meg történeti tárgyú tanulmányai, tevékenyen részt vett a város közművelődésében. 1934-ben az első „Félegyházi Nap” alkalmából jelenik meg „Kiskunfélegyháza” című városismertető írása.

1936-ban öt hónapot tölt kutatással Bécsben a Magyar Történetkutató Intézet ösztöndíjasaként. 1939-41 között látnak napvilágot történelmi tankönyvei. 1942-ben tartja a Magyar Tudományos Akadémián székfoglaló előadását „A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken” címmel. A Magyar Történelmi Társulat rendes tagjává választják. Ugyanebben az évben kinevezik a kiskunfélegyházi Magyar Királyi Állami Tanítóképző-Intézet igazgatójának. Több tanulmányt szentel Félegyháza történetének megismertetésére. Szívügyének tartotta a város megismerését, múltjának megbecsülését. 1944-ben a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem Bölcsészet, Nyelv és Történettudományi Karán „Magántanári Oklevelet” szerez.

1946-ban megírta a kiskunfélegyházi „Állami Tanítóképző-Intézet” 75 éves történetét.

1950-ben Mezősi Károly javaslatára telepítik a félegyházi Kiskun Múzeum udvarára a Kismindszenti útban levő Pajkos-Szabó-féle szélmalmot. 1952 és 1962 között a félegyházi Kiskun Múzeumot vezeti.

Az 1950-es évektől kezd behatóbban irodalomtörténettel, elsősorban Móra- és Petőfi- kutatással foglalkozni. 1954-ben megírja „Az évszázados Petőfi-per” című tanulmányát.

Mezősi Károly a tanulmányával arra vállalkozott, hogy a költőért versengő szülőhelyek egymás közötti perének évszázados históriáját áttekintse. Az áttekintést nem úgy végezte el, hogy - összeszedve minden érdemleges adatot - a maga elgondolása szerint alkotott egy tanulmányt, hanem pártatlan historikusként áttekintette a szülőhely-vita egész történetét. Először visszaidézte a 19. században sűrűn és a 20. században is meg-megújuló viták lényegét (A per története). Másodszor számba vette a neves Petőfi-kutatók (pl. Gyulai Pál, Pákh Albert, Toldy Ferenc, Pesty Frigyes, Ferenczi Zoltán és mások) vélekedéseit (Az irodalomtörténet állásfoglalása). Harmadszor a különböző települések (Dunavecse, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza) egymásnak ellentmondó érveit idézte föl, illetve eme érvekkel szembesítette a Petőfi-versekből kifejthető utalásokat, a költő vallomásait (Adatok és érvek összesítése az egyes helységek szerint). A három nagy fejezetet követő Zárószóban Mezősi Károly a maga részéről úgy zárja le "Az évszázados Petőfi-pert", hogy a költő jelleméből, igazságérzetéből és szókimondásából csak az következhet, hogy azt a várost kell elfogadni szülőhelyének, amelyet ő maga megnevezett, és ez Kiskunfélegyháza. Ráadásul - írja a szerző - nincs olyan perdöntő filológiai adat, írásos bizonyíték, mely ezt az állítást cáfolhatná.

1956 októberében Mezősi Károlyt beválasztották a félegyházi Nemzeti Tanácsba. A viharos napokban önmérsékletre intett mindenkit, a megyei művelődési osztály mégis felmentette igazgatói állásából 1958 áprilisában. Ezt követően a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban tanított, s közben folytatta kutatói munkáját. 1961-ben az Irodalomtörténeti Füzetek sorozatában jelent meg „Petőfi családja a Kiskunságban” című tanulmánya sok éves kutatómunkájának eredményeként. 1963-ban kinevezték a Pest Megyei Múzeumok igazgatójának. További fáradhatatlan kutatómunkájának gyümölcseként ekkor jelennek meg legértékesebb Petőfi-tanulmányai. 1965-ben – a megfeszített munka következményeként – szívinfarktust kapott. Orvosai tanácsa ellenére fölépülése után újra hatalmas lendülettel kezdett el dolgozni. Kutatott, 1966-ban a Hattyúházban állandó kiállítást rendezett.

1968-ban Mezősi Károly nyugdíjba vonult, de kitartóan folytatta a Petőfi-kutatásokat. Rengeteg terve volt. 1970-ben beválasztották az Országos Petőfi Emlékbizottságba. A 150 éves Petőfi-évfordulót azonban nem érte meg, 1971. július 4-én, 64 éves korában ragadta el a halál. Az Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Petőfi-kutatásainak összefoglaló tanulmánykötete halála után, 1972-ben jelent meg „Közelebb Petőfihez” címmel.

1991-ben Kiskunfélegyháza képviselő-testülete felülvizsgálta a díszpolgárok névsorát, s hiányt pótolva javasolták dr. Mezősi Károly díszpolgárságát.

Legjelentősebb művének kézirata a Kiskun Múzeumban található, a Petőfi Sándor Emlékszobában Mezősi Károly tárgyi emlékei tekinthető meg. Nyomtatásban megjelent művei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban kölcsönözhetők és hozzáférhetők a város történetében elmélyedni vágyó olvasók számára.

Dr. Mezősi Károly történészi, irodalomtörténészi, valamint muzeológusi tevékenysége, kiemelten a Petőfi- és a Móra-kultusz ápolása, országos szintű terjesztése

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskun Múzeum 6100 Kiskunfélegyháza dr. Holló Lajos u. 9.
Petőfi Sándor Emlékház 6100 Kiskunfélegyháza Petőfi u. 7.
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Kiskunfélegyháza díszpolgárai (szerk. Kapus Béláné). Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 2007.
Urbán Miklósné: Mezősi Károly élete és munkássága. Kiskunfélegyháza: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, 1996.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Dr. Mezősi Károly történészi, irodalomtörténeti munkássága fontos forrásanyag a történelem iránt érdeklődőknek, a helytörténeti kutatóknak és azoknak az irodalomtörténészeknek, akik Móra Ferenc és Petőfi Sándor életét és munkásságát kutatják.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár