Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Tervezte és építette: Fischer Ágoston
Épült: 1828-1829
Stílusa: későbarokk
Helye: a Móraváros városrész keleti szélén a Csongrádi út mellett.

A Kálvária a Jézus által megtett utolsó út (keresztút) 14 jelenetét ábrázoló képek, domborművek, vagy ezeket magukban foglaló kápolnák sorozata. Nevét a Kálvária hegyről kapta, ahol Jézust keresztre feszítették. Keletkezésének és emelésének története nem Magyarországhoz fűződik, de a hazai kálváriák története kapcsolódik az európai fejlődéshez. Hazánkban a kálváriák emeléséről az első adataink a 17. század közepéről származnak. Ebben az időben a kálváriák elsősorban szerzetesek szorgalmazására keletkeztek. Félegyházán a kálvária gondolata Cseh András plébános nevéhez fűződik. Építésére 1802-ben Pintér Mátyás tett alapítványt és 14 stációkép felállítására kapott engedélyt. Az első faoszlopokon álló stációkat a Vörösmarty utca torkolatától nyugatra állították fel, a mai benzinkutak helyén. 1828-ban városfejlesztési okokból a kálváriát a város keleti részére telepítették át. Június 1-én tették le az alapkövet. Az új helyen felépült kálvária-együttes Fischer Ágoston (18-19. sz. fordulója) kőművesmester munkája. A megépült kálvária hosszan elnyúló, keskeny sík terepen fekszik. A 14 elemből álló félegyházi stációsor elrendezése kétsoros, egymástól elég távol. A stációk téglából épült, fehérre meszelt kőoszlopok. Homlokzati részén eredetileg bemélyített fülke volt. A fülkékben fémlapra festett egy-egy stációkép, amelyek az elmúlt több mint másfél évszázad alatt elmosódtak, megkoptak. 2003-ban készültek el – tört mozaikból – a színes kék mázas kerámiaképek a stációoszlopokra. Készítőjük Molnár István (1978-) képzőművész.

Az ünnepélyes felavatásra 2003. szeptember 14-én került sor, a kálvária felállításának 175. évfordulója alkalmából. Ez alkalomból ünnepi szentmisét celebrált dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskemét főegyházmegye érseke. A megújult stációoszlopok tetejét cseréppel fedték be, a gerinc közepén kovácsoltvas kereszt látható. A kálvária része a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére felszentelt kápolna. 9x6 méteres fehérre meszelt kis barokk épület, vasráccsal védett, kisméretű ablakokkal. Díszített vasajtaján kovácsoltvas kilincs található. A kápolna teteje terepszint alatt van, torony nélküli épület. Belső tere fiókos dongaboltozatú, padlója lapburkolattal fedett. Az oltárhoz megemelt fadobogó vezet. Az új piéta, az első oltárkép 1929-ben lett felszentelve. Az építmény teteje járható, amelyhez bal oldalon 18, jobb oldalon 16 tégla-lépcső vezet fel. A teraszt mellvédfalak veszik körül. A szentély felett három feszület áll: Krisztus és a két lator, Krisztus lábánál két nőalak, a keresztek között egy-egy szoboralak. A középső kereszt felett 1800-as évszám olvasható. A kálváriához tartozott egykor a harangláb, harang. 1927-ben szentelték fel az újraöntött harangot. Ma hiányzik, ellopták. Talapka István, a Sarlós Boldogasszony templom plébánosa 2003-ban Németországból hozott egy harangot, ami pótolja a régit. Az utóbbi években többször végeztek állagmegóvást, kisebb-nagyobb felújítást a Kálvária együttesen a Bozóki Testvérek. A munkák 2003 nyarán befejeződtek. Ismét hiteles az a megállapítás, amit Erdei Ferenc 1927-ben megjelent „Futóhomok” című szociográfiájában írt: „… A város szélén meglepetés a megejtően szép Kálvária…”

Kálvária és Kálváriakápolna

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunfélegyháza, Tulipán utca 588 sz. műemlék
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Urbán Miklósné 2005. Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza.
http://www.e-epites.hu/1134
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Műemléki védettség alatt áll. Építészetileg és vallási szempontból jelentős emlék Bács-Kiskun Megyében.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunhalas
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár