Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Tervezte: ismeretlen
Épült: 1744-1752
Stílusa: késő barokk
Felszentelték: 1761. július 12-én
Bővítették: 1803-ban és 1908-ban

Az újratelepült Kiskunfélegyháza lakosai már 1744-ben kezdték gyűjteni a különböző pénzadományokat egy kőtemplom építésére. Mária Terézia királynő ötszáz forint adománnyal járult hozzá a templom építésének költségeihez. 1749-ben letették az alapkövet és elkezdték az építkezést. A templom alapjait a közeli Kővágóérből hozott kövekből rakták, a szükséges téglát a helyi téglagyárban égették. Az építkezést 1752-ben fejezték be, és 1753-ban már használatba is vették a templomot.
1754 tavaszán – építési hibák miatt – a torony bedőlt, átszakította a templomboltozatot. Barta Jakab építőmestert tették felelőssé, s a nádor utasítására kártérítést kellett neki fizetnie.
1761. július 12-én gróf Eszterházy Károly váci püspök szentelte fel a templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A templom jelenlegi tornya 1771-ben készült el, amit már a templom elé építettek. 1772-ben fazsindelyes tetővel borították. 1773-ban a toronypárkány mezejébe egy órát helyeztek el, amit egy zólyomi órásmester készített. 1803-ban a torony egy gömbbe állított keresztel végződő toronysisakot kapott. A toronysisak ácsmunkáit Novák Gergely, a rézmunkáit Rémold Károly pesti mester készítette. A toronygombba dobozba zárva, a város történetére vonatkozó adatokat, dokumentumokat tettek. 1885-ben felújították a templomot. A toronyfelújítás munkáival Silberg Lipót, Braun Mór és Szilágyi János szegedi vállalkozókat bízta meg a város képviselő-testülete. A nagyszabású toronyfelújítás 1885. november 21-én fejeződött be. Ekkor tették rá a barokk sisakra a 13 vékás (346 liter) nagyságú toronygombot és az aranyozott keresztet. A toronygombba – a felhelyezés előtt – „Üzenet az Utókornak” címmel emlékiratot zártak. 1900-1908 között ismét restaurálták az Ótemplomot. A terveket Morbitzer Nándor (1874-1950) készítette, aki a művészi munkák kivitelezésében együtt dolgozott Maróti Rintel Géza (1875-1941) építész-szobrásszal. A homlokzatot díszítő szobrokat Budapesten készítették. A bejárat fölé Krisztus szobrát két angyallal; jobbról és balról a fülkemélyedésekbe Szt. István és Szt. Erzsébet mészkőből faragott szobrát helyezték el. A fülkék alatt kagyló alakú, jellegzetes barokk díszítőelemet láthatunk, csigavonalakkal, füzérdíszítéssel. 1904-ben a város adományából a régi sekrestye helyett, két új sekrestyével és két oratóriummal bővítették a templomot. Az I. világháború alatt a harangokat hadicélokra leszerelték, helyettük új harangokat készíttetett a város. A budapesti Ecclesia Harangművek 350 millió koronáért vállalta a nyolc harang elkészítését, felszerelését. Ebből négy harang a Sarlós Boldogasszony templomba került, amit 1925. szeptember 27-én – az ünnepélyes felszentelés után – húztak fel a toronyba. (A harangok közül a nagyharangot 1999-ben újraöntötték Őrbottyánon.) A templom harangjai közül az első kisharang 1743-ból való.
Az Ótemplom belső berendezése németalföldi mesterek munkája. Díszítésében és berendezésében megtalálhatók a barokk, a copf, a rokokó, és a klasszicista stíluselemek. Kiemelkedően szép a szószék, amely 1763-ban készült neobarokk stílusban. Oldalán négy ószövetségi alak látható. Felül Szt. Mihály arkangyal szobra áll, mennyezetén a Szentlelket jelképező galamb. A copf stílusú keresztelő medence 1780-ban készült. Díszítése szerényebb, mint a szószéké. A vörösréz medence vörös márványtalapzaton nyugszik. Copf stílusú fafaragásos szekrény borítja, amelynek tetején egy szoborcsoport látható: Keresztelő Szt. János megkereszteli Jézust. A templomhajóban található tölgyfapadok szintén németalföldi mesterek munkája. A három gyóntatószéket Komáromy László oltárépítő 1906-ban készítette. A bejárattal szemben a szentélyben található a főoltár. 1780 körül készült klasszicista stílusban. Az oltárképet Fazekas Antal festette 1816-ban. A kép Mária és Erzsébet találkozását örökíti meg. A kép feletti részt négy korinthusi oszlop tartja. Az oltáron fából faragott tabernákulum, két angyalszobor és hat darab faragott gyertyatartó található. A templomnak a főoltáron kívül hat mellékoltára van: Szentháromság oltár, Szt. István – oltár, Szt. Rozália-oltár, Assisi Szt. Ferenc-oltár. A bejárati térben található a 20. században készült Páduai Szt. Antal s az Angyali üdvözlet oltára. A bejárat fölötti kóruskarzaton az 1774-ben készült orgona van elhelyezve. Készítője Botkonóczky Mihály orgonaépítő-mester. A templombelsőt először 1831-1872 között Takács István festette ki. A főoltárra nyíló két ablakra Kratzmann Ede által festett Szt. Veronikát és Borromei Szt. Károlyt ábrázoló képek 1896-ban készültek. Az Ótemplom belső berendezési közül nevezetes az imarács, amely Móra első közszereplésének emlékét őrzi. 1888-ban a IV. elemi iskolás Móra Ferenc a karácsonyi ünnepségen itt szavalta el Fehér Antal tanító „A karácsonyfához” című költeményét. Ehhez a márványkorláthoz, - amelyre felállították - fagyott oda rongyos talpú csizmájába bújtatott lába a kis szavalónak. Sajnálatos, hogy a gyermek Móra emlékét őrző áldoztatórácsnak ma már csak egy része látható. A templomhajót az előtértől kovácsoltvas rács választja el, amelyet Tóth Károly a „Grand Prix-díjas” lakatosmester készített 1930-ban. A Sarlós Boldogasszony templomon az elmúlt közel 60 évben több szakaszban külső- és belső felújítást, renoválást végeztek. 2000/2001-ben tetőzete vörösréz borítást kapott.

Ótemplom - Sarlós Boldogasszony templom

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunfélegyháza, Béke tér 1. 585 sz. műemlék
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Urbán Miklósné 2005. Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza.
http://www.e-epites.hu/1134
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az épület műemléki védettség alatt áll. Építészetileg és vallási szempontból is jelentős emlék Bács-Kiskun megyében.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár