Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A rajzfilmsorozat ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezető fejében fogant meg. A tervező, rendező, szakértő Jankovics Marcell volt. A Magyar népmesék (1977-től) felejthetetlen népmesei történeteket dolgoz fel ötletesen és a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral szövi át.

A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb sikere, mely a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. Mikulás Ferenc elmondása szerint a sorozat létrejöttéhez hozzájárult az idő szelleme, mert akkoriban felkapottá váltak a néprajzi témák. Valamint az is tényező volt, hogy a fiatal filmstúdiónak nemigen volt anyagi kerete forgatókönyvekre a kezdetekben. Fontos volt még az alkotók által kedvelt paraszti kultúra kincseinek megmentése is. A 2011-es év végéig a 100 részesre tervezett sorozat minden része elkészült.

Gyártó:
Az 1971-ben alakult Kecskeméti Műterem kezdetben a Filmstúdió leányvállalata volt, ahol elsősorban az anyacég nagy munkáit támogató, kiegészítő tevékenység folyt eleinte. Itt színezték, itt húzták ki a rajzfilmekhez készülő egyes fázisrajzokat. Később a Műterem vezetői önállósodni kezdtek, és kreatív alkotókat toboroztak, valamint felkértek több, a szakmában már jól ismert művészt, hogy segítsen munkájukban. Jankovics Marcell volt az egyik oktató, akinek a kecskemétiek többek közt azt is köszönhették, hogy ők lettek a hazai rajzfilmipar hagyományőrzői, akik beemelték a népi kultúrát az animációba.

Díjak,elismerések:
Horváth Mária rendezőnek a Magyar népmesék sorozatban készült filmjei közül – különböző neves fesztiválokon – több is díjat nyert.
• A Cerceruska című epizód Kínában, a Changzhou-ban 2004-ben megrendezett CICDAF filmmustrán (China International Cartoon and Digital Art Festival), a televíziós programok kategóriájában érdemelte ki a zsűri különdíját.
• A kővé vált királyfi c. alkotása Japánban, 2004 márciusában a 2. Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztiválon lett különdíjas.
• A Gyöngyvirág Palkó c. filmje Kínában, 2005 őszén a 2. Nemzetközi Animációs Seregszemlén kapott ugyancsak különdíjat.
• A Hogyan telt a gyerekkorom? c. epizód 2008-ban, a 25. Chicagói Nemzetközi Gyermekfilmfesztiválon (CICFF) – a gyerekfilm műfaj legrangosabb nemzetközi bemutatóján – az animációs tv-program kategóriában I. díjas lett, amely igen nagy sikernek számít.
• Nagy Lajos rendező Köcsögkirály c. filmje 2009-ben a 26. CICFF fesztiválon, ugyanebben a kategóriában nyert II. díjat.
• Szabó Gyula 2005 nyarán a kecskeméti Animációs filmfesztiválon életmű-díjat kapott három évtizedes tevékenységéért, melynek során a Magyar népmesék sorozat számos epizódjának a mesélője volt.

Mesélők:
A sorozat harmadik évadjától kizárólag Szabó Gyula a mesemondó. Az első sorozatban 3, a második szériában 8 epizódban hallhatjuk jellegzetes stílusban mesélni. Az I. évad 2-2 epizódjának mesemondói Bánffy György és Hrotkó Károly; 1-1 epizódban Kóka Rozália, Bánhidi László, Patkós Irma, Zsolnay Margit, Tolnay Klári és Avar István a mesélő. A II. évadban 5 alkalommal Molnár Piroska a mesemondó.

Magyar Népmesék rajzfilmsorozat

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 21.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
http://www.kecskemetfilm.hu/
• Magyar népmesék az Internet Movie Database oldalon
• Magyar népmesék a PORT.hu-n
• A sorozat a YouTube-on (Mind a 100 epizód megtekinthető.)
Továbbá a Wikipediában a:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_n%C3%A9pmes%C3%A9k_(telev%C3%ADzi%C3%B3s_sorozat)
címen
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A rajzfilm sorozat egyedi képi, zenei világa és narratívája, az ízes szép magyar nyelven előadott mesék különleges közönségsikert értek el a több évtized alatt. Hazánkban és a határon túli magyarok számára a nemzeti összetartozás érzésének egyik legjelentősebb forrása.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltszentimre
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bugac
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár