Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

„A Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének legrégebbi keletű anyaga Nemes Marcellnek, a híres műgyűjtő és mecénás adakozásának köszönhető, aki 1911. május 20-án 79 (80) képet ajándékozott a kecskeméti Városi Múzeum Képtárának megalapítására. Nemes ezzel szándékai szerint a művészeti életnek, a népnevelésnek a fővároson kívüli minél szélesebb körben való elterjedését szolgálta: „e decentralisátió megvalósításának első lépése vidéki múzeumok alapítása kell, hogy legyen, melyek ... a vidéki kultúr gócpontokon a bennük felhalmozandó műtermékek révén állandó irányítói és fejlesztői lehetnek a közízlésnek...”. A kollekció mindössze két – mára már elveszett – külföldi alkotást tartalmazott (Domenico Tintoretto és Jan Kupetzky). A 19. század magyarországi festészetét többek között Marastoni Jakab, Molnár József, Lotz Károly, Székely Bertalan művei képviselik. Nemes, azonban a kortárs magyar művészet nagy támogatójaként, elsősorban század eleji mesterek festményeit ajándékozta Kecskemétnek. Szinte minden jelentős iskola képviseltetve van: a nagybányaiak közül Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Mikola András és Thorma János; a szolnoki művésztelep részéről Jávor Pál, Lechner János Ödön és Zombory Lajos; a gödöllőiektől Frecskay Endre és gróf Zichy István; a Nyolcaktól Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Kernstok Károly és Pór Bertalan. Az irányzatokhoz, iskolákhoz kevésbé besorolható festők közül pedig megtalálhatjuk Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József és Vaszary János műveit is. Nemes az adománylevelében is utalt arra, hogy a gyűjtemény alapítása szorosan kapcsolódott a Kecskeméti Művésztelep létrehozatalához. Gyűjteményének darabjai nélkülözhetetlen képi dokumentumai a művésztelep indulásának. Perlrott-Csaba Vilmos, Bornemissza Géza, Iványi-Grünwald Béla, Faragó Géza és Pólya Tibor egyes műveit – vásárlás, ajándékozás útján – kiegészítve (köztük a Falus Elek által tervezett kézi csomózású perzsaszőnyegekkel) szinte teljes képet kaphatunk a Matisse, Gauguin, Cézanne és a későszecesszió jegyében fogant első korszakról (1909–1919).

Az egyre gyarapodó gyűjtemény Kecskeméti Galéria, majd Kecskeméti Képtár néven 1983. október 8-tól a főtéri Cifrapalotában lelt otthonra, mely elsősorban az ún. Farkas István–Glücks Ferenc-hagyaték gyűjteményünkbe kerülésének köszönhető. E művészettörténeti szempontból igen jelentős együttes lényegi része Farkas István festőművésznek és mindenekelőtt édesapjának, a cégalapító Wolfner Józsefnek volt köszönhető. Az utóbbi mint újság- és könyvkiadó (Új Idők, Művészet) alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak, s kiváló ízlésű műgyűjtő, olyan művészeket támogatva, mint például Fényes Adolf, Csók István, Vaszary János. Farkas István halála után, 1948-ban az ezer darabosnál jóval nagyobb Wolfner–Farkas-gyűjteményt az örökösök öt részre osztották. Ugyanebben az évben Farkas két fia, Károly és Pál Rómába disszidált, így tulajdonrészük az egy évvel korábban megismert Glücks Ferencnél maradt egy hamis szerződés segítségével, bízva egy kedvezőbb történelmi helyzet eljöttében. E kollekcióból került két részben, 1980-ban, majd pedig 1989-ben, összesen 291 mű a Kecskeméti Képtárba.

A hagyaték révén a magyar művészet nagy magányosai közül háromnak is életművet érzékeltető minőségű és nagyságú anyagát őrizzük. Mednyánszky László báró (1852–1919) jelentős múlttal rendelkező arisztokrata család sarja volt. Bár kortársai Mednyánszkyt elsősorban tájképfestőként szerették volna csak látni, maga a festő legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb jelentőséget tulajdonított figurális műveinek, melyben gyűjteményünk különösen „erős”. Mednyánszkyt állandó önvizsgálódása, szigorú befelé fordulása a kitaszítottak, az „eleve elrendelt” sorsú emberek felé irányította. Az Ágrólszakadt az 1896–1913 között született ún. csavargó-képek legismertebb alkotása, a csavargó lét „emlékműve”, melyet „az alulról jövő tűzvilágítás, a figurát körbeágyazó, tompán izzó komplementer színek – okkerek, narancsok, vörösek és kékeszöldek – szuggesztivitása a társadalomból való kirekesztettség szimbólumává emeli.” (Sarkantyú Mihály)

A Farkas–Glücks-hagyaték legtöbb műve érthető módon Farkas István (1887–1944) alkotása. A 20. századi magyar festészet egyik legtalányosabb alkotójának sajnálatos módon az az egyetlen kecskeméti vonatkozású életrajzi kötődése, hogy 1944. június 23-án, mielőtt Auschwitzba hurcolták volna, az itteni gyűjtőtáborból írta utolsó sorait: „Ha ennyire megalázzák az emberi méltóságot, már nem érdemes tovább élni”. Az élete egy jelentős részét Franciaországban töltő művész legjelentősebb időszaka 1930 táján kezdődik, s művészete innentől kezdve még inkább menekülés volt egy számára érthetetlen, befogadhatatlan világ elöl. Főműveinek (Fiatal részeg költő és az anyja, Vörös asztal körül) legtalálóbb jellemzése Nyilas-Kolb Jenőtől, a festő első magyar monográfusától származik: „Nyomasztóan sötét, terhesen torz rajtuk az élet. (...) A festő érzi a tragédiát, és tudja, hogy hiába minden, nincs segítség. (...) Talán maga sem tudja, mennyire benne van, testestől-lelkestől, képeiben. És mennyire benne van korunk egész tragédiája is.”

Mednyánszkyhoz hasonlóan az erdélyi származású Nagy István (1873–1937) is szerződést kötött a Wolfner-céggel, így képeinek egy jelentős része 1926 előtt e gyűjteménybe vándorolt. Bár többször is visszatért a szülőföldjére, a húszas években elsősorban a Duna–Tisza közén alkotott. A szegényparaszti téma és a táj alapján az alföldi festőkhöz sorolhatnánk, de szigorú építészeti, szobrászi jellegű megszerkesztettsége, és szenvtelensége eltér azok expresszív realizmusától. A gyűjtemény legjelentősebb darabjai, az 1925–1926 táján készült, érett művészetét példázó sommás, pasztellel készült portréi, így például a Kucsmás paraszt. Róluk írta Németh Lajos: „Balladák komor világa az övé, ha embert fest, akkor is a lényegre szorítkozik, a mozdulatlanságban is drámát idéz. Parasztfejei kemények, mint az öreg fák megkövült bütykei.”

A Farkas–Glücks-hagyatékkal emellett még számos jelentős, a 20. század első felében készült mű került a Kecskeméti Képtárba, így például Derkovits Gyula, Egry József, Gadányi Jenő, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula és Szalay Lajos alkotásai. Külön csoportot képeznek a gyűjteményben a szentendrei festők, így Ámos Imre, Anna Margit és Barcsay Jenő művei.

A kecskeméti gyűjtemény legnagyobb egysége, a miskei festőművész, Tóth Menyhért (1904–1980) több ezres életműve, külön előterjesztés keretében kerül bemutatásra. A gyűjtemény – fent bemutatott egységein túl – természetesen más jelentős 20. század első felében készült művekkel is gazdagodott ajándékozások, illetve vétel útján. Az állandó kiállításon ezek közül például Bene Géza, Berény Róbert, Czigány Dezső, a Kecskeméten született Fényes Adolf, Futásfalvi Márton Piroska és Szőnyi István festményei kerülnek bemutatásra.

A Múzeum fő gyűjtési területe tehát a 19–20. századi, illetve a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet, s e kategóriában Magyarországon az egyik legnagyobb, legrangosabb gyűjteménnyel rendelkezik. A Cifrapalotában látható állandó kiállításai mellett jelentősek az itt megrendezett képző- és iparművészeti időszaki kiállítások is. Ezek közül kiemelkednek a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálék, melyek révén 2000 óta a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. Elsősorban ajándékozás útján, kisebb részben pedig pályázati úton sikerült ugyanis egy e pillanatban immár több mint háromszáz darabot számláló, speciális gyűjteményi egységet létrehozni a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül. Ebből a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető kollekcióból már több helyen is bemutatásra került egy-egy válogatás a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legjobb alkotásaiból.”

Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6000 Kecskemét
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A hagyaték révén a magyar művészet nagy magányosai közül háromnak is életművet érzékeltető minőségű és nagyságú anyagát őrzi a Múzeum.

Az ország egyik legjelentősebb vidéki gyűjteménye, olyan festők jelentős műveivel mint Mednyánszky László, Farkas István, Nagy István...

 

Kapcsolódó értékek

Dunavecse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dusnok
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltvadkert
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tázlár
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár