Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A KAFF két fesztivál párhuzamosan: magyar animációs filmek fesztiválja és az európai animációs mozi és televíziós játékfilmek nemzetközi fesztiválja.1996-ban, a 4. KAFF megrendezése előtt döntött úgy a szervező bizottság, hogy az európai animációs filmek ne csak az információs programban szerepeljenek, hanem versenyben is.2005-ig a KAFF háromévente került megrendezésre. Ettől kezdve a nemzetközi fesztiválnaptárokkal történt könnyebb egyeztetésnek és a szervezés gördülékenységének köszönhetően a KAFF biennálé lett. A filmvetítések mellett zenei és színházi előadások, kiállítások és szakmai tanácskozások várják a fesztiválra látogatókat.

DÍJAK

A nemzetközi verseny díjai:
• Kecskemét város díja
• A legjobb egészestés film
• A legjobb TV special

A magyar versenyprogram díjai:
• A legjobb reklámfilm
• A legjobb rövidfilm
• A legjobb televíziós sorozat
• A legjobb TV special
• A legjobb egészestés animációs film

Különdíjak:
• A legjobb elsőfilmért
• A legszínvonalasabb képi formanyelvért
• A legjobb forgatókönyvért
• A legjobb zenéért
• A legjobb animációs munkáért
• A legjobb 3D filmért
• A magyar filmkritikusok díja
• A gyermekzsűri díja
• A felnőttközönség díja

VERSENYKATEGÓRIÁK
• Nemzetközi animációs játékfilmek versenye
• Magyar animációs filmek versenye

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál rövid története

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) története a magyar animációs filmaranykoráig, az 1970-es évekig nyúlik vissza. Ekkor indult meg a munka a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében, melynek munkatársai azóta sok halhatatlan alkotással ajándékozták meg a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt. Az első magyar filmszemle viszont csak az indulás után 14 évvel, 1985-ben került megrendezésre Kecskeméten.

A szemle a kilencvenes évekre már átlépte hazánk határait és, és az 1993 óta fesztiválként élő rendezvény már külföldi alkotásokat is bemutat a nagyközönség számára, majd 1996-tól az európai animációs filmek már külön versenyprogramként szerepelnek a fesztivál programjában.

A sokáig trinnáléként futó fesztivál 2005-től már kétévente várja filmkedvelő vendégeit, a szakmabeliket és a tartalmas és igényes kikapcsolódásra vágyó nagyérdeműt színes nemzetközi animációsfilm-palettájával.

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kecskemét
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A magyar rajzfilmművészet is szerves része a nemzeti kultúránknak, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországról mint kulturális nagyhatalom. rajzfilmművészet az, amely legjobban öregbítette az ország jó hírét. A KAFF-ot 1985 óta rendezik meg először három-, 2005 óta pedig kétévente. A KAFF-on 1996-tól külön versenyprogramban indulnak a legfrissebb európai animációs játékfilmek és tévés rövidfilmek, az ún. Tv-speciálok. A Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a legfrissebb hazai filmalkotásokat és az elmúlt 2 év európai animációs játékfilmjeinek legjavát lehet majd megtekinteni.

 

Kapcsolódó értékek

Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár