
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Élete:
Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte.
Az utolsó filozófiai évet (1809–1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.
1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”ként a pesti együtteshez szerződött. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska c., 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (melynek első változatát 1815-ben írta, a darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán). A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László c. szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozza a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezi az előadást.
1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt. 1820. november 3-án már Kecskeméten lakott, megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények: az állandó kőszínház, a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény, 1821-ben megjelent IV. kötetében volt olvasható. 1826. november 23-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára.
1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Drámafordításai, átdolgozott művek
• Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
• Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
• Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
• Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
• Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
• (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
• (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
• Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
• Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
• Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
• Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816
Eredeti művei
• A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
• Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
• Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
• Ziska, a táboriták vezére, 1813
• Jeruzsálem pusztulása, 1814
• A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
• Bánk bán, 1815; végleges változat 1819
• Mi az oka, hogy Magyar Országban a játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április
Bánk bán feldolgozások
• Bánk bán (1861), Erkel Ferenc operája
• Bánk bán (1912), Janovics Jenő filmje
• Bánk bán (1914), Kertész Mihály filmje
• Bánk bán (1952), Révész György filmje
• Bánk bán (1968), Szinetár Miklós filmje
• Bánk Bán (1974), Vámos László filmje
• Bánk bán (1987), Szőnyi G. Sándor filmje
• Bánk bán (2002), Káel Csaba filmje
Katona József életműve
Katona József nemzeti drámánk megteremtője, aki sokféle szerepet játszott a pesti színházi élet kialakításába az 1810-es években. Az ország számos településén viseli nevét utca, található köztéri szobra. Szülővárosa színháza mellett a világhírű budapesti társulat is a drámaíró nevét viseli. Fő művét, első változatában egy kolozsvári drámapályázatra küldte be (1815-ben). Végső alakjában a Bánk bán 1819-ben készült el, ez hozta meg később, a mű lassú felfedezése után, az országos és az európai hírnevet.
A 19-20. század fordulóján a kor világhírű olasz és német társulatai hozták el Budapestre saját Bánk bán változatukat, Katona József eredeti drámáját, saját fordításukban. Korabeli kritikusok szerint jobb előadásokban, mint valaha is játszották a magyarok.
A hazai drámairodalom Katona fellépéséig csak kevés jelentős alkotással dicsekedhetett. A korabeli divatos német lovagdrámák a Sturm und Drang szellemében íródtak. Kisfaludy Károly már a magyar nemzeti múlt drámai eseményeit vitte színre, de nem tudta elkerülni az érzelmes hazafiaskodás buktatóit. A Bánk bán jelentős mértékben a kortárs német irodalom (Schiller) hatása alatt született, sőt átvett szövegrészeket is tartalmaz. Katona művének magas fokú drámaisága Shakespeare világára is emlékeztet. A magánélet és a közélet összefonódott tragikuma, a gondolat és a tett konfliktusa, a bosszú kötelezettsége, a sejtés és a megbizonyosodás problémája stb. a dán királyfi alakját is felidézheti. A Bánk bán azonban minden külső hatással, drámatörténeti előzménnyel együtt a nemzeti sorskérdéseinket magas szinten ábrázoló, szerves kompozíciójú tragédia.
A mű középpontjában az idegen hatalom, a vele való szembefordulás és mindezek következményei állnak. Katona a nemzetfogalom tartalmának újragondolását is kezdeményezi: a király, a nemesség, a parasztság, valamint az idegenek helyzetét és szerepét külön-külön is értelmezi. A hazafiság tartalmát is árnyaltan vizsgálja.
A Bánk bán története miatt külföldön is népszerűvé vált, az örök érvényű mondanivaló és az emberi érzelmek egyedi keveredése nyelvtől függetlenül a főhős és az ő általa képviselt igazság mellé állítja az olvasót vagy nézőt.
Az Erkel Ferenc által megzenésített és Egressy Béni által átírt azonos című opera talán még Katona drámájánál is kedveltebb lett és a világ több pontján bemutatták már.