Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Dusnok kulturális élete olyan gyökerekre támaszkodhat, amelyek szilárd értékeket biztosítanak a mai, némileg értékzavaros világban. A település hagyományai, népszokásai igen jelentős részben az itt élt rác nemzetiséghez kötődnek. A kulturális életben megjelenő rác, avagy horvát elemek súlya lényegesen nagyobb, mint azt pusztán a statisztikák alapján gondolhatnánk, és a település belső és külső imázsához, arculatához is igen jelentős mértékben járul hozzá.

A rendszerváltást követő években merült fel az ötlet, hogy Dusnokon is falunapokat kellene szervezni – a település nemzetiségi jellegére tekintettel - Rác Pünkösd néven. A kétnapos szabadtéri rendezvény célja kezdettől fogva az volt, hogy a dusnoki családok, valamint az egykor innen indult, boldogulásukat vidéken, vagy külföldön megtalált hajdani dusnokiak összejöjjenek és egy hétvégét együtt, vidáman töltsenek, rokoni szálakat fűzzenek szorosabbra, barátságokat ápoljanak. Fontos cél a rác nemzetiségi hagyományok, a népi táncok, a népzene, népdalok felelevenítése, ápolása, Dusnok nemzetiségi csoportjainak bemutatkozása. Mindkét napon fő műsorszámként helyi, vidéki és külföldi énekkarok, tánccsoportok és zenekarok lépnek fel. Napközben a főzési lehetőség biztosított, ezen kívül gyermek és felnőtt programokkal készülnek a szervezők. Esténként bál várja a szórakozni vágyókat. Az éneket, a zenés-táncos hangulatot emelik a nemzetiségi jellegű ételek kóstoltatása a Kacsafesztivál keretében.

Szintén hagyományőrzési, értékközvetítési céllal hívta életre az Önkormányzat 2006-ban a Rác Fonó rendezvényt. A szervezők minden évben régi népi eszközökkel, használati tárgyakkal, bútorokkal rendezik be a fonó helyszínét: szövőszékek, rokkák, lábbal hajtott slingelő gépek, kukoricamorzsoló és egyéb eszközök töltik meg a művelődési ház nagytermét. Ám nem csak a régiségek kiállítása a cél, hanem a lakosság tartalmas téli estékkel való ellátása is. Az Önkormányzat szerette volna megidézni a régi idők fonójának hangulatát, ahol esténként összejöttek a dusnokiak, és munkával, beszélgetéssel, nótázással töltötték el az időt. Ennek az ötletnek az eredménye a minden év elején megszervezett Rác Fonó, ami évről-évre nagyobb tömegeket vonz, és színesebb programot kínál az ide látogatóknak. Minden este forralt bor, tea, sült tök, pattogatott és főtt kukorica várja a fonóban a gyerekeket, felnőtteket, időseket. Pereg a rokka, szővik a pokrócot és a szőttest a szövőszéken, morzsolják a kukoricát. A kézműveskedés mellett minden napra jut műsor is: magyar népmeséket, rác, horvát és magyar népdalokat hallhatnak a vendégek a fellépőktől, emellett néptánc bemutató is színesíti a programot. Mindezek mellé minden napra sparhelten készítettek hagyományos ételeket: fánkot, keltkalácsot, lábatlan tyúkot, csörögefánkot, amiből minden vendégnek jut kóstoló.

A kéthetes programot pálinka-kóstoló és pálinka verseny is színesíti. A fonó programsorozatának közepén kerül megtartásra a Prelo, azaz bál, ahol hajnalig ropják a táncot a fiatalok és az idősek egyaránt.

A dusnoki rác nemzetiségi hagyományokat őrző rendezvények: Rác Fonó és Rác Pünkösd

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
József Attila Művelődési Ház (Dusnok, Köztársaság utca 2.)
Dusnok, Barai Szabadidőpark (Dusnok, Vágóhíd utca vége)
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Bárth János: Dusnok története és néprajza című könyv
Dusnoki Kábeltévé adásai
Körzeti Híradó
Korona Rádió
Dunatelevízió
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A horvát nemzetiségen belül is külön nemzetiségi csoportnak számít a rácság. Bács-Kiskun Megyében két rác település van: Bátya és Dusnok. Hisszük, hogy Dusnok élen jár a rác hagyományok ápolásában, hiszen a falunap (Rác Pünkösd) és a Rác Fonó is a rác kultúra megőrzését célozza megyei szinten is. Mindkét rendezvényre rendszeresen meghívásra kerülnek horvát csoportok a megyéből, sőt az anyaországból is. A Rác Pünkösdöt országosan is a rácok egyik legnagyobb ünnepeként tartják számon.

 

Kapcsolódó értékek

Izsák
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Jászszentlászló
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár