Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910 km-es, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették.

A Háborút követően 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat.

Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Bács-Kiskun megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.

A Kéktúra kapcsolata az európai túramozgalmakkal:

Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 80-as évektől a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé válik az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kéktúra mellett az Alföldi Kéktúra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben.

A 90-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) jöttek kapóra. 1998 nyarára elkészülnek a szlovén és a román határig tartó bekötő utak is. 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán végighalad a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája. (dr. Rosztóczy A.)

Alföldi Kéktúra (AK) Bács-Kiskun megyei szakasza

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Baja (Tolna megye határa) > Ósükösd 14.0 Km
Ósükösd > ( Rém ) > Szentgyörgyi Erdészeti Központ 22 km / + 3 km
Szentgyörgyi Erdészeti Központ > Érsekhalma > Hajósi-pincék ( Hajós ) 11.5 Km / + 3.5 Km
összesen: 54 Km

Hajósi-pincék ( Hajós) > Császártöltés > Kéles-halom
Kéles-halom > Kunfehértó 35.3 Km

Kunfehértó > Balotaszállás
Balotaszállás > Öttömösi elágazás (Bács-Kiskun megye határa) 33 Km
Kategória
turizmus és vendéglátás
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Alföldi Kéktúra igazoló füzete
Vendégváró Vármegyék kiadvány Bács-Kiskun megyére vonatkozó része
Alföldi Kéktúra útvonala
az útvonal által érintett települések, tájegységek leírása. (Bács-Kiskun megye)
Bács-Kiskun megye – Wikipédia
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az évtized végén (1979-ben) Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, és Másfél millió lépés Magyarországon címmel forgatott, 14 részes filmsorozatuk mára már legendává vált az Országos Kéktúra történetében.

A 80-as évek második felében …és még egy millió lépés Magyarországon címen újabb sorozat készült el, melynek során a természetjárással beoltott filmes stáb Velemtől Szekszárdig jutott. A Kaposvár és Szekszárd között már régebben meglévő Dél-dunántúli Kéktúra összekötése az országos Kéktúrával e filmsorozat nyomán, 1989-ben történt meg.

A tévések következő filmje, a Kerekek és lépések újra lendületbe hozta a teljes Kéktúra Kör kialakításának elképzelését, és az érintett (Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén) megyék természetjáróinak közreműködésével 1996-ra, a honalapítás 1100 éves évfordulójára összeállt az Alföldi Kéktúra is. Az útvonal végleges kialakítása és felfestése 2000-ben fejeződött be, és ezzel létrejött az egész országot körbejáró túraútvonal, az Országos Kék Kör.

Az Országos Kéktúra (benne az Alföldi Kéktúrával) nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is.

 

Kapcsolódó értékek

Dunapataj
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltvadkert
Turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Nagybaracska
Turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kerekegyháza
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat