Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Területe: 667 ha, ebből 420 ha Gátér közigazgatási területéhez tartozik.

Védettségi szintje: nagyrészt törvény erejénél fogva (ex lege) országos jelentőségű védett szikes tó. Része a Natura 2000 hálózatnak. A terület többsége állami tulajdon, kijelölt vagyonkezelő a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (617 ha), kisebb részben ATIVIZIG (csatornák egy része), valamint kevés önkormányzati tulajdon, illetve kevés magántulajdon.

A Fehér-tó eredetileg ún. fehér vizű szikes tó volt, amelyet a 20. században a vízrendezések, mezőgazdálkodás alaposan átalakított. Az egykori fehér vizű szikes jellege mára csak nyomokban észlelhető. A terület a legdurvább beavatkozást a Félegyházi-vízfolyás kialakításával szenvedte el, amely csatornát a tó medrén keresztül vezették át, és sokáig tisztítatlan, majd tisztított szennyvizet, Kiskunfélegyháza városi vizeit vezette a tómederbe. Ennek ellenére a tóban sok hal élt. (Az én kiskirályságom – Egy tiszai halász élete, Bitó János halászmester visszaemlékezése). A szikes tavakra jellemző a nagy vízdinamika: szinte minden évben más-más vízállás van a mederben, lehet csont száraz, de akár méternél mélyebb is. A gyakori magas víz – kiszáradás egy sajátságos élőhelyet hozott létre, mely élőhelyeknek mára sajnos csak a töredéke található. Igazi, mesterséges befolyástól mentes szikes tó ma Magyarországon alig találhat. A védelem célja, hogy amennyire ezt a lehetőségek megengedik, visszaállítsuk a tó szikes jellegét.

Természeti értékei:

Megemlítendő a még megtalálható szikes tavakra, területekre jellemző növénytársulás, életközösség. Sajnos – ez mára már egyértelműen kiderült – a szikes tavak, mint élőhelyek, életközösségek a legsérülékenyebbek közé tartoznak. Ezért minden egyes fennmaradt elemüket kiemelt természeti értéknek kell tekinteni.

Mint minden alföldi szikes tó, a Fehér-tó is jelentős szerepet töltött és tölt be ma is a madárvonulásban. Tavasszal, de főleg ősszel igen nagy számban vonulnak át itt vadlúd s réce fajok, bíbicek, s egyéb parti madarak. A madármozgás jelentősen függ a terület kezelésétől illetve a vízállástól.

A terület kiemelkedően fontos egyes vonuló, telelő madárfajok számára. Nagyon látványos, nagy tömegben ősszel, tavasszal vonuló fajok pl. a nagy lilik (6000-8000 példány), nyári lúd (1000-4000 példány, fészkelő faj is), tőkés réce (2000-3000 példány), néha a daru (akár 5000 éjszakázó is, de általában néhány száz). Tavasszal főleg a vonuló parti madarak számára jelent fontos táplálkozó és pihenő helyet. Ilyenkor több ezres csapatok gyűlhetnek össze. Pl. nagy goda 1000-5000, nagy póli 500-1500, sárszalonka 50-100, pajzsos cankó 3000-5000, füstös cankó 500-1000, réti cankó 1000- 1500, bíbic 1000-3000.

Fészkelésben is fontos élőhely. A területen az elmúlt 10 évben legalább 170 madárfaj fordult elő, távolabbi éveket is figyelembe véve ez a szám 200 felett van. A terület madarász, természetvédő szemmel a hetvenes években lett „felfedezve”, de aktív biotika adatgyűjtés csak a kilencvenes évektől volt.

Egyéb védett állatfajok a területen: vidra (nemzetközileg is kiemelt faj), mocsári teknős, vízisikló, dunai és pettyes gőte, béka fajok, réti csík. A Gátéri Fehér-tó kezelésénél a természetesség a fő célpont. Erre a legalkalmasabb a legeltetés, kismértékben kaszálás. Mindkettőt nagyban befolyásolja az „évjárat”: aszály avagy a víz.

A terület védett növényfajai: tarka sáfrány, mocsári kosbor, agárkosbor, őszi füzértekercs, poloskaszagú kosbor, erdélyi útifű

Gátéri Fehér-tó

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Gátér, külterület – 420 ha
Kategória
természeti környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
http://www.mme.hu/gateri_feher-to
http://www.kecskemet.hu/?r=701&c=23644
http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Natura2000/SAC_Celkituzesek/KNPI_SAC_celkituzesek/HUKN30002.pdf
Madárparadicsom lehet újra : Elkészültek a Fehér-tó rehabilitációjának tervei / Vajda Piroska IN: Petőfi népe. - 68. évf. 259. sz. ( 2013. nov. 7. csütörtök ), p. 2.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A település számára mindenképpen értékes, sőt különleges értékeket hordozó természeti területnek számít. Lehetőséget biztosít a gyermekeknek, fiataloknak a természet szépségeinek, értékeinek közvetlen megfigyelésére. Mivel a falu belterületétől nem messze található, akár gyalogtúrával egybekötött madárlesre is lehetőséget ad. Napjaink számítógép és elektronika által uralt, mozgásszegény világában érdekes, tudásban és élményekben gazdag, természetközeli élmény lehetőségét kínálja az erre fogékony embereknek. Néhány évvel ezelőtt itt rendezték meg az országos ornitológiai tábort, amely szintén ennek a területnek az érdekességét, értékességét igazolja. A természet megfigyelése, megértése, a természet törvényeinek tiszteletben tartása az emberek életében egyre sürgetőbb feladat. Erre nevelni már a gyermekkor kezdetétől kellene, hogy minél ökotudatosabb, a természet iránti felelősséggel bíró és cselekvő felnőtt váljon belőlük.

A gátéri Fehér-tó megyei értéktárba történő felvétele mindenképpen olyan lehetőség, amely ráirányítja a figyelmet ennek a közelünkben lévő természeti különlegességnek a megbecsülésére, saját személyes és közösségi fejlődésünk érdekében történő kihasználására.

Ezen értékein túl a Fehér-tó a területén kialakított tanösvény segítségével bekapcsolható lenne a megye turisztikai útvonalába. Rövid távú terveink között szerepel továbbá erdei iskola, illetve természetvédelmi nyári táborok megszervezése, amelyek szintén túlmutatnak majd községünk határain. Némi kis marketing tevékenység ráfordításával a gátéri Fehér-tó az egész megye büszkesége, és értékteremtő adottsága lehet.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsalmás
Természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Katymár
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár