Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szalkszentmárton központjában az épületek védett műemlékek, környezetükkel együtt. Az épületekkel körbefogott központot képező tér a felújításokkal, újjáépítésekkel megőrizte évszázados hangulatát, stílusjegyeit. Az értékmegőrzés mellett néhány évvel ezelőtt indult el a következő évszázadokra kialakítandó új főtér, a Szent Márton tér kiépítése. Szalkszentmártont az „Év faluközpontja 98" díjjal tüntették ki. 2000-ben pedig az épített környezet megőrzéséért a község „Európa díjat" kapott.

Majsai Károly kutatásaiból kiderül, hogy 1624-ben a szomszédos Szalk települése és Szentmárton egybeolvadt, majd 1673 körül kezdődött meg az új református templom építése - a korábbi katolikus templomok pótlására, amelyek elpusztultak a tatárjárás és a török hódoltság idején. Ennek állapota a majd egy évszázad alatt leromlott, így 1767-ben kezdetét vette több részletben az új, harmadik templom építése, a mai szalkszentmártoni templomé, amely 1891-ben fejeződött be. A templom barokk stílusban épült és értékes helyet foglal el a református templomok sorában, mert még Mária Terézia korában épült - szemben a református templomok nagy részével, amelyek csak 1781 októbere után, II. József türelmi rendelete után épülhettek meg. Besorolása műemlék-jellegű.

A református templom dombján található az első világháborús emlékmű, amely a község 128 hősi halottjáról emlékezik meg (1928. Cser Károly szobrászművész), illetve a második világháborús emlékmű, ami a község 66 hősi halottjának és a 49 civilként elhurcolt áldozatnak állít emléket (1996. Várady Sándor szobrászművész).

A település mindenkori lelkésze, abban az épületben lakott, melyet egyházi jegyzőkönyvek szerint a régi paplak helyére építettek 1874-ben. Utcai homlokzatának szép ornamentikájában ma is gyönyörködhetünk. Timpanonja alatt, a középső három ablakot díszítő copfstílusú díszítés mellett, három mellszobrocska hazánk történelmét idézi, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Deák Ferenc alakjában.

A Községházát illetően, ismereteink szerint okirat az építésre vonatkozóan nem maradt fenn, de a bejárati ajtó fölött lévő vöröses márványtáblába bevésett 1842-es évszám utal az építés évére. Helyén egykor egy 1736-ban épült uradalmi kocsma állt, amelyet a település földesúri családja, az Amade-Balassa család építtetett. Ennek alapfala és pincéje adja a mai községháza alapját. Maga az épület klasszicista stílusban épült, köroszlopos tornáccal, 1 m magas mellvéddel. Besorolása műemlék.

A templommal és községházával együtt a környezetet nagymértékben meghatározó másik épület a Petőfi Sándor Emlékkiállítás épülete. Eredeti funkciója beálló vendégfogadó és mészárszék. Klasszicista stílusban épült 1810-ben, építtetője gróf Festetics György, a település akkori földesura volt. Utcai homlokzatán, a mészárszék-ablakot körülvevő freskó, hazánk egyetlen festett mészárszékcégére. Mellette, az épület tengelyesen kialakított ablaksora között találjuk meg az 1901-ben elhelyezett emléktáblát, amely Petőfi itteni lakásáról tudósít. A táblán lévő szöveg utolsó négy sora a költő Kecskeméten (1843.) írt Jövendölés című költeményéből vett idézet:

„Anyám az álmok nem hazudnak Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő fiadnak Anyám, soká, örökkön él"

Udvari részén az épület L - alakjának összeszögellésénél lévő 1810-es dátum az építés idejére utal. Az udvaron található a tíz lábon álló kocsibeálló, amely a Kárpát-medencében egyedülálló. Szintén az udvari részen található az úttörőcsapat emléktáblája, amely felhívja a figyelmet, hogy az épület 1956-1969 között a 3148. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapatnak adott otthont. Az úttörőcsapat Majsai Károly, akkori helyi tanár vezetésével jelentős szerepet játszott az emlékház megmentésében. Ugyancsak az udvaron látható a Múzeum Baráti Kör emléktáblája, amely megörökíti az épület felújításában és a kiállítás megnyitásában jelentős szerepet játszó Petőfi Sándor Múzeumbaráti Kör 1968. április 29-i megalakulását.

Mellette az Aradi vértanúk emlékműve helyezkedik el, melyet a Múzeum Baráti Kör által 2010-ben állított, Somon M. Veronika festőművész tűzzománc képeivel díszített márvány emlékmű. Az épületet Szalkszentmárton mezőváros bérelte Festetics gróftól, és fogadott bérlők­ - árendások - útján hasznosította. Ilyen árendás volt Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István, aki 1845-1846-ban bérelte a vendégfogadót és mészárszéket. Ez alatt az időszak alatt Petőfi kisebb megszakításokkal Szalkszentmártonban tartózkodott a szüleinél. Itt született száztizenkét verse, két drámája és egy regénye. Ma nevét viseli az Emlékkiállítás. Besorolás a szintén műemlék.

A szalkszentmártoni faluközpont jellegzetes része az új jegyzői lak, amely 1870-1880 között épült, lelkészi lak közvetlen szomszédjaként. Eredeti formáját 1950-es évek végéig megtartotta, majd pártcélokra alkalmazták. A Petőfi-ház felújítása után itt is érvényesültek a műemlékvédelmi előírások, és az eredeti állapotára állították vissza az épületet 1991-ben. Ma az országos takarékpénztár hasznosítja.

Jelentős színfoltja a szalkszentmártoni faluközpontnak a református templom melletti oszlopos tornácú, rácsos oromzatú kódisállású kellemes arányú épület, téglapilléres kovácsoltvas kerítéssel. Becsült kora 90-100 év (Hatolkay-féle ház).

A faluközpont épületeit északról a 2000. augusztus 20-án átadott vendégház zárja.

A faluközpont északi részén található kistérről tekint a költő egész alakos bronzszobra (mintegy keretbe foglalva a faluközpont északi részét) az egykori lakóházra, a település nagyvendégfogadójára - visszaidézve az 1845-1846-os esztendőt. (Marton László Munkácsy-díjas szobrászművész 1969.)

A református templommal szemben lévő művelődési házba és annak udvarába a Díszkapun keresztül lehet bejutni. Az épület, a lelkészi lak, és az emlékkiállítás között helyezkedik el, mai hosszúságában iskolaépület és igazgató lakás volt. A második világháború alatt az épület baloldali része megsérült, amelyet műemléki célok végett az ún. Díszkapuval pótoltak. A jobboldali 4 ablak még eredeti.

A település római katolikus templomát 1959-ben kezdték építeni közadakozásból, miután a kápolnaként szolgáló vendégház veszélyessé vált. 1961-ben szentelték fel Szent Márton tiszteletére. Kezdetben a homlokzatot nem zárta le torony, az csak 1996-ban került fel.

A községháza mögött, a Szent Márton téren áll a 2000-ben átadott Szent Márton püspök bronzszobra, Benedek György szobrászművész alkotása. Lovászföldét Szent Mártonnak nevezett templomáról neveztél el Szentmártonnak 1324-ben.

Szalkszentmárton faluközpont

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Szalkszentmárton faluközpont
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Majsai Károly - Az ezeréves Szalkszentmárton - Lovászföldétől Szalkszentmártonig Szalkszentmárton , 2000.
Szalkszentmárton kiadvány (20 10)
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Szalkszentmárton faluközpontja őrzi és magában foglalja a település kulturális örökségét, épített környezeti elemeit, ezáltal indokolt az értéktárba való felvétele.

 

Kapcsolódó értékek

Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár