Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Dunapataj egykori főutcájának képét meghatározza egy fehérre meszelt falú, fatornyos, fiatornyokkal ellátott, erdélyi stílusú templom, amelyben a nagyközség muzeális gyűjteménye, a Pataji Múzeum található. A Pataji Múzeum története az 1970-es évektől kezdve szorosan összefügg az 1937-ben épült dunapataji unitárius templommal. Ezt a kis templomot az 1936-ban alakult dunapataji unitárius egyházközség építette az egykori mezőváros kiemelkedő helyén, a Nagyutcának, vagy Főutcának nevezett forgalmas központi úton. Az eredetileg a 19-20. század fordulóján épült magtár épületet Szinte László erdélyi származású építész tervezte át templommá, belsejét Vernes Judit torockói népi iparművész festette. A templom első lelkésze Barabás István volt, akinek nevéhez a hódmezővásárhelyi unitárius templom építése is köthető. A dunapataji unitárius templom működése 1937-től csupán három évtizedre terjedt. Az unitárius hívek létszámának drasztikus csökkenésével a templom az 1960-as évek derekára gyakorlatilag árván maradt.

Ugyanebben az időben a Pataji Múzeumba beérkezett sok anyag láttán Pastyik István múzeumalapítóban fölmerült a gondolat, hogy az addigra üressé és elhagyottá vált dunapataji unitárius templomot úgy kellene megmenteni, hogy abból múzeum legyen. Végül 1975-ben az állam múzeumi célra megvette a templomot az unitárius püspökségtől. Az egykori unitárius templomot gondosan felújították, majd 1982. november 27-én ünnepélyes keretek között múzeummá avatták. Kiss István dunapataji születésű művésztanár ez alkalomból linómetszetet készített, amely a múzeum logója lett.

A templom a környék egyedülálló építészeti alkotása. Erdélyi stílusban épült - az unitárius vallás bölcsőjét megidézve. A négy fiatornyos, zsindelytetős tornyával kiemelkedik a környék építményei közül. A mennyezet 55 kazettája torockói motívumokat tükröz, az egyház támogatóinak monogramjaival. Feltűnőek a szószék, a szószék-korona, a padok és a karzat színei – ezek az eredeti berendezésből maradtak meg. A termet egykor díszesen faragott és festett csillár, imapadok és a szószék előtti úr asztala ékesítette. A templomhajó mellett kisebb helyiségek vannak, amelyek most a múzeum gyűjteményeinek és irodájának adnak helyet.

A múzeum udvarában két egyedülálló emlékművet találhatunk. A fából készített, pataji fejfát formázó 1956-os emlékmű eredetijét még 1989. október 23-án állították fel Dunapatajon. A fejfa mellett álló emlékmű egykor a böddi szkír aranykincs helyét mutatta. A 19. században Böddön talált aranykincsek Edika szkír király, Attila hun nagyvezér testőrparancsnoka családjával hozhatók kapcsolatba.

Az unitárius templom felavatása óta a múzeumi tevékenység mellett kulturális tevékenység is folyik. Számos koncert, konferencia, kiállítás és egyéb kulturális rendezvény bizonyítja ennek sikerességét. Az egykori templomhajó kiváló akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik. A Pataji Múzeum egyedülálló kiállítóterme alkalmas igen színvonalas események megrendezésére.

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata gondoskodását mutatja, hogy az épületet 2011-ben belülről, majd 2012-ben kívülről teljese egészében felújították. A felújítások során jelentős állagvédelmi munkák történtek (fal zárószigetelése, teljes tetőcsere stb.). A beruházásokkal egyidejűleg a muzeális gyűjtemény megfelelő elhelyezésére is gondot fordítottak.

A templom építését 1937. augusztus 21-én kezdték meg a torony alapjának ásásával. Az első istentiszteletet 1937. november 14-én tartották az új templomban, majd a felszentelési istentiszteletre december 5-én került sor. A kis templom sajátos, erdélyi stílusban épült meg. Tervezője Szinte László budapesti műszaki főtanácsos volt, aki a pataji templomon kívül a kocsordi (műemlék) templomnak is tervezője volt. Az építéssel Sára György híres dunapataji kőművesmestert bízta meg a presbitérium. A templom leglátványosabb elemét, a kazettás mennyezetet Vernes Judit torockói népi iparművész festette. A templombelső is Szinte László tervezését és találékonyságát dicséri.

A templom harangját a templomban tartott istentisztelet napján húzták fel a toronyba, ekkor kondult meg a Bogárdi házaspár által ajándékozott harang először a faluban. Egyházi felszerelések szép számmal voltak a templomban: 1939-ben már rendelkeztek minden olyan tárggyal, ami teljessé tette a kis templomot. Ekkor már 180 darab könyv is volt az egyház tulajdonában. (Az unitáriusok könyvtára egyébként másfél évtizedig kölcsönözhető volt, és jelentős volt a településen a maga pár száz darab kötetével. Tartalmát tekintve az erdélyi irodalom volt a meghatározó benne.)

A templom az utcaképet nagyban átalakította és befolyásolta a maga erdélyi stílusú, zsindelytetős tornyával. Azonban az igazi építészeti különlegesség belülről, festett, kazettás mennyezetéből adódik.

A mennyezetet festő népi iparművészről, Vernes Juditról alig van adatunk. A Vernes ősi torockói család. Az Erdélyi népművészetek albuma 1927-es kiadása szerint a Vernesek jó hírű bútorfestők voltak, akik közül Vernes Judit különösen kiemelkedett. Mestere nagybátyja volt, akivel együtt már számos kitüntetésben részesült, és külföldre is dolgozott. Készített kisebb ajándéktárgyakat, amiket Kolozsváron kereskedések árultak. Ő festette például Dr. Cseke Vince kolozsvári közjegyző torockói bútorait, illetve Dr. Borbély István unitárius gimnáziumi igazgató torockói szobáját is. Egy 1936-ban készült teljes szobaberendezést ismerünk Vernes Judit bútorfestéseiből - a Néprajzi Múzeum bútorgyűjteményének köszönhetően. A 10 darabos szobaberendezés közül a legdíszesebb az asztal, amelynek asztallapján házi áldás olvasható, oldalán a festő neve lett megörökítve. Barabás István könyvében szűkszavúan és tárgyilagosan említi meg Vernes Juditot és mennyezetfestési munkáját. Ő emlékezik meg arról, hogy a dunapataji unitárius templom mennyezetén két kazetta az énlakai székely rovásírásos emléket őrző kazetta tulipános díszítésének mása.

Ahogy már korábban esett róla szó, a pataji templom építési munkálataihoz számosan adakoztak. Így a mennyezet festésére való pénzt a budapesti Unitárius Nőszövetség finanszírozta. Ez időben a Nőszövetség vezetője a pataji lelkész felesége, Barabás Istvánné volt. A templom építésének javában, 1936. október 16-án műsoros estet rendeztek, amelynek bevételét a dunapataji templomra fordították.

Barabás szívén viselte a templomnak rangot adó kazettás díszítmények sorsát: még 1939-ben is, a dunapataji lelkészségről való lemondásakor, az esperesi vizsgálat alkalmával, jegyzőkönyvileg figyelmezteti a gyülekezetet, hogy a mennyezet szép festését a téli fűtéssel ne kormozzák be, ne tegyék idő előtt tönkre.

A dunapataji unitárius templom belső terét Szinte László tervezte. A szószék és koronájának 1937 augusztusi tervrajza, továbbá az épület eredeti tervrajzai is fennmaradtak múzeumunk birtokában. Ő tervezte a kazettás mennyezetet is. A mennyezet 55 darab négyszögletű kazettáját Kiss János presbiter készítette el felajánlásként, amivel spórolt egyházának.

A födém alatt álmennyezetként kialakított festett mennyezet 55 kazettáját a terem teljes szélességében 5 oszlopban és a szószék felé nézve 11 sorban alakították ki, egymástól egyenlő távolságra. A mennyezeten ismétlődések, szimmetriák figyelhetők meg a kazetták között. A négy sarokban 2-2 kazetta egyforma, ugyanígy egyforma a középső, egykoron a csillárt tartó kazetta négy sarkánál lévő kazetta. A középső oszlop a csillárt tartó középső kazettára szimmetrikus. Máskülönben az egész mennyezet tengelyesen szimmetrikusnak tekinthető a középütt futó oszlopra. Így összesen, az ismétlődésekkel együtt 25 különböző féle kazetta van ezen a mennyezeten. A korábban említett két énlakai motívumot hordozó tulipános kazetták a középső sorban találhatók.

A festett mennyezet központját egy nagyméretű festett fa csillár díszítette, amit Schraum József budapesti zsidó asztalosmester készített. A mennyezet és vele együtt a templombelső színei figyelemre méltóak, különlegesek és szokatlanok ezen a vidéken: orgony fehér, zöld kékes, koromfekete, narancssárga, citromsárga, pompei vörös, bordó, cinóber, borvörös, kék és ezek keverékei adják élénk színüket. Ezeket Vernes Judit festékeket megrendelő jegyzéke alapján lehet tudni.

Számos kazetta monogramot, és az unitárius egyház tagjainak neveit tartalmazza: az egyházközség két vezetőjének: Dr. Kendecsy Pálnak és feleségének külön-külön kazettája található itt, úgyszintén a lelkész Barabás Istvánnak és feleségének.

A dunapataji unitárius templom

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6328 Dunapataj, Ordasi u. 7.
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Schill Tamás: A Pataji Múzeum és Tájház rövid ismertetője. Dunapataj, 2009.
Schill Tamás: A Dunapataji Unitárius Egyházközség megalakulása – A kitérés körülményei dokumentumok tükrében. In: Mód László-Simon András (szerk.): Olvasó. Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére. Szeged, 2010. 379-389.
Barabás István: A dunapataji unitárius egyházközség. Budapest, 1938.
A múzeum szerepelt a Natúra című műsor 2007. szeptember 22-i műsorában.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A dunapataji unitárius templom építészetileg és kultúrtörténetileg is egyedülálló épület Bács-Kiskun megyében, illetve a Duna-Tisza köze területén. A templomhoz kapcsolható erdélyi keletkezésű unitárius vallás, továbbá a templom erdélyi stílusa annyira egyedivé teszik, hogy méltán tarthat igényt települési, illetve megyei figyelemre és védelemre. A templom belseje, kiváltképp torockói festett kazettás mennyezete országos szinten is kiemelkedő jelentőségű alkotás.

 

Kapcsolódó értékek

Dunapataj
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár