Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A dunapataji Kossuth-szobor Magyarországon és a nagyvilágban felállított második köztéri Kossuth Lajos szobor volt. Eredeti formájában – még Kossuth halála évében – 1894. december 16-án avatták fel Kossuth Ferenc jelenlétében. Felállítását nem kísérték politikai, művészeti és egyéb jellegű csatározások – mint pl. a budapesti Kossuth-szoborét -, hanem a község egy emberként kiállt a szobor megvalósítása mellett. A hazafias nemzeti érzelem és Kossuth Lajos iránti tisztelet eredményeként viszonylag gyorsan helyére került a szobor.

A szoborállítás azonban nem volt minden előzmény nélküli. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszméi, Kossuth Lajos szellemisége kedvező környezetet talált az egykori szabadságszerető mezővárosban. A szabadságharcban több mint félszázan vettek részt Patajról és a szabadságharc bukása utáni szervezkedésben is részt vettek patajiak.

A szabadságharc eszméinek ébren tartásában valószínűleg Sörös Imre dunapataji papi tevékenysége is szerepet játszott. Sörös Kalocsán elmondott, rendkívül éles hangú beszédeivel vált híressé 1849-ben. A hosszú börtönévek után Sörös Dunapatajon teljesített szolgálatot. Forradalmi tevékenységéért rendkívül nagy tisztelet övezte, temetésén rég nem látott tömeg volt jelen.

Az olvasókörök, különböző kulturális egyletek létrehozása országos jelenség volt a 19. század második felében. Dunapatajon viszonylag korán megalakult az Olvasókör, amelynek a művelődés és a szabadidő kultúrált eltöltése volt a célja. Ezek az országosan is elterjedt egyesületek és körök azonban a politizálás és sokszor a rendszerrel való szembenállás színterei is voltak, így nem véletlen, hogy kellő „figyelemre” számíthattak. Ezekben az egyesületekben emlékeztek meg a legkorábban és szervezetten későbbi nemzeti ünnepünkről, március 15-ről. Dunapatajon két olvasókör egyesüléséből jött létre a Dunapataji 48-as Polgári Olvasókör, amelyben már Kossuth Lajos halála utáni napon felmerült a szoborállítás gondolata. Egy hétre rá a dunapataji elöljáróság hivatalosan is elfogadta a szoborállítás javaslatát és megalakult a szoborbizottság a szobor megvalósítására.

Még Kossuth Lajos életében – főleg az alföldi területeken - kialakult személye körül egyfajta személyi kultusz, amelynek tárgyi és szellemi megnyilvánulásai voltak. A Kossuth-szobor felállítása a dunapataji Kossuth-kultusz csúcspontja volt. A Kossuth-szobrot eredeti formájában és helyén 1894. december 16-án avatták fel Kossuth Ferenc jelenlétében a város egyik előkelő helyén. E napon ezrek jöttek a környékről a szoboravatásra és kísérték figyelemmel Pataj történelmének egyik igen jeles napját. A szobor felállítása után évekkel – országosan is – halványodott Kossuth Lajos kultusza, de megmaradt a szobor, mint a magyar nemzeti tudat, a magyar nemzet szabadságának emlékeztető, ünnepi helye.

A Polgári Iskola építésekor a szobrot elbontották majd újra felépítették megváltoztatott formában. A szobor az immár hivatalossá lett március 15-i ünnepségek színtere volt a kommunista hatalomátvételig. A rendszerváltás előestéjén ünnepelték meg újból szabadon a március 15-ét a Patajiak Köre szervezésében és azóta is a Kör rendezi a fáklyás felvonulást a szoborhoz és az ünnepséget.

A dunapataji Kossuth-szobor

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6328 Dunapataj, Kalocsai út 2. szám alatti általános iskola előkertje a Vasút utca felőli oldalon
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Schill Tamás: A dunapataji Kossuth-szobor. Dunapataj, 2007.
Ádámfy József: A világ Kossuth szobrai. Bp., 1979.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A dunapataji Kossuth-szobor Magyarország második köztéri Kossuth Lajos szobra, amit még Kossuth halála évében, 1894-ben állítottak. A szobor Bács-Kiskun megye első Kossuth-szobra, ami szimbolizálja a dunapataji és a környékbeli Kossuth-kultuszt és annak csúcspontja volt. A szobrot híres magyarországi öntőműhely, és kőfaragó gyár hozta létre, nemcsak kultúrtörténetileg, de technikatörténetileg is kimagasló értéket képvisel.

 

Kapcsolódó értékek

Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Csátalja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár