Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A templomot a korábbi sárfalú-tölgyfagerendás szerkezetű épület helyére a Türelmi Rendelet előtt építhette meg a református közösség 1775-ben. Ez önmagában is ritkaságnak számít.

Ezt megelőzően a torony épült a régi fa toronyláb helyére: 1767-ben, majd mivel kicsinek bizonyult a templom, oldalhajót építettek 1805-ben. Jelenleg kb. 1000 férőhelyes. Bár a templom egységesen barokk stílusú, három különböző építési korszakáról árulkodik a három különböző stílusú templomajtó.

A berendezési tárgyak között található olyan, ami még a korábbi sár- gerenda templomból került át (Mózes-szék, Rozetták). Egyes berendezési tárgyak országos szinten egyedinek számítanak: úrasztalába épített keresztelő medence, „beteg asszony padja". Az ún. beteg asszony padja zárt ülőszék, melyet Szilády Péter prédikátor készíttetett 1827-ben beteges felesége számára: „olly véggel, hogy míg Isten kegyelméből él és annyi ereje lesz, hogy a Templomot gyakorolhatja abba mint tulajdon székibe másoktól való szorongattatás nélkül járjon„.

Az úrasztali keresztelő medence anyaga ón - ritka megoldáskén belesüllyesztették a templommal feltehetőleg egyidős rusztikus, rokokó úrasztalába. Készítéséről nincs adat - de aktív használatára már a legidősebbek sem emlékeznek.

Természetesen egyéb berendezés is különleges, ha nem is egyedi: orgona (Komornyik Ferdinánd , 1862, Pest), „papi szék" (1742), Szent Mihály-lova.

A templom több felújításon át az évszázadok alatt - jelenleg a folyamatos karbantartás mellett szükség lenne ismét egy teljes körű felújításra.

Szalkszentmártoni református templom belsőépítészeti berendezései, bútorai

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Szalkszentmárton
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Majsai K., A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére, in: Cumania, 10, Dunaújváros, 2000
Matics P.: Adatok Szalkszentmárton történetéhez, Szalkszentmárton, 1970
Szilády P.: Generalis Canonica Vizitatioho z való relatioja, 1819, Szalkszentmárton, kézirat Átdolgozta: Alföldy-Boross Dániel, Régi idők feljegyzései címmel, Szalkszentmárton, 2012
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A templom, és a hozzá kapcsolódó értékek elválaszthatatlanul kapcsolódnak Szalkszentmárton mindenkori életéhez. Örökségünk része. Különlegessége, hogy a Türelmi Rendelet (1781) előtt Mária Terézia engedélyével épült. A templom megjelenésében, arányaiban, építési megoldásaiban teljesen egyedinek mondható. A templom berendezési tárgyai között számos egyedi darab is található. A templom az egyetlen nagy befogadó képességű közösségi tér a faluban, valamint községünk élő szimbóluma. Harangja jelzi az idő múlását, valamint temetések, istentiszteletek, emlékezések alkalmát. Értékeink megőrzése az egész község számára fontos feladat. Turisztikai látványosság. Besorolása: műemlék jellegű.

 

Kapcsolódó értékek

Dunavecse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tázlár
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szeremle
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár