Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A dunapataji nagyiskola (polgári iskola) épülete

Dunapataj közlekedési csomópontjában, az 51-es út, az Ordasi út és a Vasút utca kereszteződésében nagyméretű, impozáns épület hívja föl magára a figyelmet. Az utak csomópontjába, az egykori Vásártér sarkára, ezáltal különösen forgalmas és kitüntetett helyre épített iskolaépület története több különlegességet is hordoz. Egykor nemcsak Dunapataj, hanem a szűkebb környék (Ordas, Harta községekkel) oktatási központja is volt. Történetében több korszakot különíthetünk el, amit alább részletesebben kifejtünk:
- polgári iskolai időszak
- általános iskola
- ének-zenei Általános iskola
- gimnáziumi időszak
- összevont kulturális intézményi időszak

A polgári iskola megépítése előtt Dunapatajon felekezeti iskolák működtek. Jelentős létszámmal és több épületben működött a község nagy múltú református iskolája, amely mellett a katolikus felekezet is egyre szaporodó létszámú iskolát tartott fönn. A helybeli zsidóság és a kereskedelem iránt fogékony keresztény tanulók iskolája volt az 1830-tól működő zsidó iskola, amelyben a kezdetektől magyarul folyt a tanítás. A község lakosságának szaporodása és a magasabb szintű oktatás igényének megjelenése folytán Balla Árpád református lelkész esperes vezetésével polgári iskola szervezésére indult kísérlet 1918. június 12-én. A helybeli vezetés június 30-i ülésén, amelyen 280 polgár is részt vett, egyhangúlag a polgári iskola támogatása mellett döntött. Az iskola felállításához azonban a pénz még hiányzott. Időközben jelentős és szomorú történelmi cselekmények zavarták meg a falu életét: a tanácsköztársaság ideje alatt több mint hatvan ember esett áldozatul a kommunista terroristák megtorló akcióinak. A községet erkölcsileg és anyagilag is jelentős veszteségek érték, azonban a polgári iskola szervezése már nem állt meg és kormányzati, illetve községi támogatással már 1919-ben megteremtették az alapvető feltételeket az iskola indulásához, és 1919. december 10-én négy osztállyal megindult az első csonkaév. Az osztályok bérhelyiségekben, a Casino és a Gazdakör egyesületi helyiségeiben működtek, majd a község saját épületeiben. Ezek az épületek azonban egészségügyi és oktatási szempontból nem voltak megfelelőek. 1926-ban a község új épület felállításáért fordult a kormányzathoz, amit elfogadtak és 1926. május 1-én letették az új polgári iskola alapkövét. Az impozáns, nagyméretű és korszerű iskola építését 1927-ben fejezték be. Az első tanév az új épületben 1927 szeptemberében kezdődött. 1929-ben a polgári iskola szabad termeiben a katolikus egyházközség kezdett nevelő-oktató munkát. A polgári iskola jelentős nevelési és oktatási tevékenységet végzett, amit a minden évben nyomtatásban kiadott Értesítőkben lehetett nyomon követni. Gyakoriak voltak az osztályközösségeknek szervezett kirándulások, a különböző nemzeti ünnepek és megemlékezések és oktatófilm-vetítések. Az iskolában külön fiú és lány önképzőkör működött, amelyek egyesületi formára üléseket tartottak, választott vezetőségük volt, beszámolókat írtak, versenyeket, előadásokat szerveztek. A polgári iskolában fiú és lány sportkör, valamint ifjúsági vöröskereszt egyesület működött. 1933-ban cserkészcsapat alakult az iskolában. A polgári iskola 15. évében, az 1933/34-es tanévben 145 tanuló iratkozott be az iskolába. A szomszéd Ordas és Harta községek gyerekei e számból általában 30 %-ot tettek ki. Az iskolának jelentős, 4800 négyszögöl nagyságú kertgazdasága volt, amelyben faiskola is volt. A tanulók heti két órában alapvető ismereteket szerezhettek a földművelésről. A polgári iskolának 1940-ban közel ezer kötetes könyvtára volt.

Meg kell említeni, hogy 1939-40-ben itt tanított Szabó Emília tanárnő, aki Kodály Zoltán jó ismerőse volt és köze volt ahhoz, hogy Kodály Zoltán 1940. június 2-án látogatást tegyen Dunapatajon, ahol már ekkor Tikász Mihály, Tihanyi Nándor és Szabó Emília a Kodály módszerrel foglalkozott. Kodályt erre a műsoros napra elkísérte dr. Szögi Endre főiskolai tanár és Kerényi György zeneszerző is. E látogatás lökést adott az énektanításnak, a későbbi ének-zenei iskola megalapozásának.

A háború idejében, a front átvonulásakor (1944 november-december) az iskola rövid időre leállt, de hamarosan ismét megnyitották. Az iskolák 1948-as államosításáig polgári iskolai képzés működött az épületben, majd áttértek a nyolc osztályos rendszerre.

Az általános iskola ideje alatt Tikász Mihály református tanító és kántor énektanári képesítést szerzett és fokozott buzgalommal vágott neki az ének és zene Kodályi módszerrel történő tanításához: énekkarokat, kamarazenekart szervezett, akik a községi ünnepségeken léptek föl. A Kecskeméti Ének-Zenei Általános iskola bíztatására és támogatásával, hosszas tárgyalások után Tikász Mihály szervező és pedagógiai munkájának köszönhetően a Járási Tanács engedélyezte az ének-zenei tagozat beindítását. Az ének-zenei oktatásban megmutatkozó eredmények nagyon jók voltak, így 1954. szeptember 1-i határidővel az iskola ének-zenei tagozatú iskola lett. Magyarországon Dunapataj lett az első község, ahol ének-zenei általános iskolát létesítettek. Szép eredmények és jelentős túljelentkezés jellemezte az ének-zenei tagozatos osztályokat. 1956. szeptember 1-én megindították a hangszeroktatást is, és a szépen fejlődő munka a hangszerállomány bővülésével és további ének-zene pedagógusok alkalmazásával járt.

Az első ének-zenei tagozatú osztály 1962-ben végzett. A kibocsátásukra hangversenyt rendeztek, amelyen Kodály Zoltán is részt vett. Ezt az ünnepélyt összekapcsolták az új művelődési ház alapkőletételi ünnepségével. Az alapkövet Kodály Zoltán helyezte el. Meg kell említeni, hogy ugyanekkor megnyílt a község tájmúzeuma is, amelynek első látogatója Kodály és kísérete volt.

A dunapataji polgári iskola, ének-zenei iskola, ma általános iskola

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6328 Dunapataj, Kalocsai út 2.
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források

Rákóczy Rozália, dr.: A dunapataji polgári iskola iratai. Történeti dokumentumok a Pataji Múzeumban – Bibliográfia. Dunapataj, 2010.
A Dunapataji M. Kir. Állami Polgári Fiú és Leányiskola Értesítője évenkénti számai. Dunapataj, 1921-1940.
Tikász Mihály: A dunapataji ének-zenei általános iskola rövid vázlatos története. Dunapataj, 1968. (Kézirat)

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A dunapataji polgári iskola épülete jellegzetes klebelsbergi iskolaépület. Fontosságát elsősorban mikrorégiós szerepe adja. Különlegességét az adja, hogy az első ének-zenei tagozatú általános iskola volt vidéken Magyarországon. A klasszikus külsejű épület modern belsőt takar: az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a berendezések és a képzés terén.

 

Kapcsolódó értékek

Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár