Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Aranyegyházán és az Adacsi határban is (ma Kunadacs) - hasonlóan a Kiskunság többi településéhez - jellegzetes volt a mangalica sertés, a magyar szürke marha és a racka juh tartása.

Az 1800-as évek elején megváltoztak a piaci igények, megnőtt a kereslet a zsír és a jó minőségű szalonna, valamint az ízletes zsírral átszőtt, omlósabb húsok iránt. Európa déli részéről ekkor kerültek a Kárpát-medencébe is a Sumadia fajtájú sertések a keresztezés érdekében. Így alakult ki Magyarországon a mangalica fajta, amelyet több színváltozatban is tenyésztettek, közülük a legkedveltebb ma is a szőke mangalica. A XIX. század közepére szinte kizárólagosan mangalicát tenyésztettek az országban. A magyar tenyésztők világraszóló eredményeket értek el, amelyeket más fajtákkal utolérni sem lehetett, 200 kg körüli kiváló minőségű hízók szalonnájának vastagsága elérheti még a 10-15 cm-t is, vágási vesztesége 10-12%, míg a jelenlegi hússertéseknél ez 20% körül mozog. A mangalica húsa semmilyen más sertéshússal nem hasonlítható össze, márványozott, ízletes, telítetlen zsírsavakban gazdag, tehát finom és egészséges.

A magyar szürke marha valószínűleg a kunok betelepítésével került az országunkba. A ma ismert fajtához hasonló régészeti leleteket az Alföldön a kunok letelepedésének helyén és idejében találtak. A leírások szerint a XIV. századtól a XIX. századig megszakítás nélkül zajlott a marhakereskedelem, eljutott többek között Németországig és Itáliáig is. A kereskedelem fénykorában, amikor lábon hajtották ki az állatokat, csak Nürnberg évente 70.OOO marhát vásárolt. Nyugat-Európa csodálatát vívták ki a kiváló minőségű márványozott húsukkal, rendkívüli ellenálló szervezetükkel.

A rackához hasonló juh sehol nincs a világon, az egyenes vonalú pörge szarvával, göndör szőrével. Rendkívül ellenálló fajta, húsa igen ízletes, bőréből subát, szűrt készítettek.

E három őshonos állatunk (mangalica, szürke marha, racka) húsából igen ízletes ételeket, töltelékeket lehet készíteni. Legelőre alapozott takarmányozásnak köszönhetően a húsuk márványozott, omlós, puha, finom, vitaminokban ( Bl, B2, B3, B6) és ásványi anyagokban (vas, kalcium, cink) gazdagok, így egészségesek is.

Évszázadokra visszamenőleg nagy múltja van mindhárom fajta tenyésztésének és húsuk feldolgozásának a Kiskunságban. Ezt a tradíciót megőrizve készíti a Szél család a hústermékeit, és értékesíti „Aranyegyháza kincsei" néven.

A Szél család árpára és kukoricára alapozott takarmányozással tenyészt mangalicát (és még sok őshonos állatot) Kunadacson, és állít elő manufakturális módon füstölt termékeket. A 13-16 hónapos korban levágott hízók kopasztva, perzselve, gondosan megtisztítva kerülnek feldolgozásra. A szalonnákat és sonkákat tiszta konyhasóval (Parajdról hozott) készült lében tartják 5 hétig, utána hideg (20 °C) füstön 3-4 napig füstölik, amelyet akác és tölgy fűrészporból állítanak elő. A kolbászt és a vastagkolbászt mangalicából és egyéb őshonos állatok (szürke marha és a racka) húsával kombinálva is előállítják. Ezek aránya 30 % a mangalica hús és szalonna mellett. Ízesítéshez csak hagyományos fűszereket használnak, ízfokozót, tartósítószert és állományjavítót nem.

Aranyegyháza kincsei – Füstölt mangalica disznótoros étkek

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kunadacs
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mangalica
http://www.mangalicatenyesztok.hu/
Radnóczi László: A mangalica fajta kialakulása és értékei
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A mangalica, a magyar szürke marha és a racka juh tartása évszázados hagyományokra tekint vissza Aranyegyházán és az Adacsi határban. A belőlük készített füstölt húskészítmények Európa-szerte kedveltek. A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta. A mangalica eredeti tenyészcéljának megfelelő és speciális igényeket kielégítő piacképes termékek előállítása közös érdekünk. Fontos, hogy a mangalica sertés állattenyésztésünk hierarchiájában, táplálkozási szokásainkban és kultúránkban ismét a megillető helyet foglalja el, egyben ráirányítva a figyelmet és felkeltve az érdeklődést a többi őshonos állatfaj kitűnő hazai képviselőire is.

 

Kapcsolódó értékek

Izsák
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár