Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A bugaci Ősborókás az egyik legismertebb magyar borókások egyike, a Kiskunsági Nemzeti Park törzsterületének része, országos jelentőségű védett természeti terület. Növény és állatvilága kiemelkedő jelentőségű, több Magyarországon egyedülálló növény és állatfajjal rendelkezik.

A bugaci Ősborókás reliktum, vagyis korábbi földtörténeti korból fennmaradt növénytársulás, ami valamilyen különleges környezeti hatás, tulajdonság miatt (pl.: mikroklíma, talaj adottságok) maradhatott fenn. A több tízezer éves Ősborókás fokozottan védett értékeit nem maga a boróka, hanem a pannon-endemikus évelő nyílt homokpusztagyepekkel mozaikoló nyaras-borókás társulás és ezen előforduló lágyszárú vegetáció adja.

Földrajzi elhelyezkedés

A Duna-Tisza közi Hátság közepén terül el a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb területe, Bugac (11 488 ha), ami Bugac, Bugacpusztaháza, Bócsa, Orgovány és Kaskantyú települések külterületére esik, Bugacon és Bugacpusztaházán ebből mintegy 2200 ha kiterjedésű a homoki erdő és borókás-nyaras ligeterdő, nyílt homokpuszta gyepekkel. Egymást váltják a szélbarázdák és az éles gerincű meredek homokbuckák. A buckasorokat ÉK felől a bugaci puszta szegélyezi. Azonban a puszta sem teljesen sík, a széles, lapos szélbarázdákban mocsarak, nádasok, szikes tavak alakultak ki.

Növényvilág

Élővilága a puszta élővilágával azonos, annak része: első virágzó növények között a ritka fekete kökörcsin, melynek bókoló virágaival ritkán találkozhatunk a Duna-Tisza közén. Feltűnő a tömegesen virító sárga homoki pimpó, a tavaszi kőhúr , az apró fehér, és a törpe árvácska. Májustól teljesedik ki a buckák növényvilágának színpompája. A báránypirosító és naprózsa mellett nem ritka a sárga virágú homoki varjúháj a homoki vértő, a homoki nőszirom és a szalmagyopár. A már jól ismert fajok mellett itt találhatunk néhány igazi ritkaságot. Az egyik ilyen a gyapjas csüdfű, melyet könnyű felismerni erősen bozontos és elálló szőrű föld feletti hajtásairól és sárga virágairól. A homok ősszel is tartogat meglepetéseket. Ekkor hozza virágát egyik bennszülött növényünk a homoki kikerics, mely ősszel hozza lila színű virágait, de csak tavasszal fejleszt leveleket és hozza a termését, melyek őszre már elszáradnak. A buckák széles-lapos tetején erőre kapnak a nyárfák, és kisebb nagyobb záródott foltokat alkotnak. Alattuk gyakori a közönséges boróka, másutt a galagonya ,a kökény a sóskaborbolya és a fagyal A borókás-nyárasok aljnövényzetében nem ritka a piros madársisak, a vörösbarna nőszőfű , és az 1994-ben felfedezett bugaci nőszőfű. Mindhárom faj az orchideák közé tartozik.

A 2012-es tűzkár és következményei

A Bugaci Ősborókás 2012. tavaszán égett le, mintegy 900 hektáron. A tűzzel érintett élőhelyek, fajok eltérő mértékben károsultak vagy semmisültek meg a tűzben és túlélésük is igen változó. A tűz legnagyobb arányban a borókás nyílt homoki gyepeket, valamint elsősorban a buckaközökben létrejött, változó sűrűségű cserjeszinttel jellemezhető fehér- és szürkenyaras facsoportokat érintette. Kisebb kiterjedésben fekete- és erdei fenyvesek, akác ültetvények is sérültek. Az erdőtelepítési kötelezettséggel érintett területek, elsősorban a fenyves ültetvények újratelepítése, ezúttal hazai fafajokkal, 2014-ben megtörtént, jelenleg az erdőápolási munkák, valamint további erdőterületek telepítése, csemete pótlása zajlik. A fokozottan védett, bioszféra erdőrezervátumban semmilyen mesterséges beavatkozás nem történik, a természetes folyamatok zajlanak. A terület egy részén pályázati forrásból a tájidegen növények irtása 2012-ben megkezdődött, a munkák 2015-ben is folytatódnak. A tűz a természet része, mindazonáltal a leégett terület, az égés előtti képét nem fogja visszanyerni többé. Az évelő nyílt homokpuszta gyepek, valamint a nyaras foltok regenerációja, ha lassan is, de viszonylag nagy eséllyel végbemehet. A területen egyrészt a tűz valamint a bolygatás hatására megjelenő tájidegen növényeket folyamatosan kezelni kell a visszaszorítás érdekében, ami kissé szélmalomharcnak tűnhet. A borókás foltok regenerációja azonban a legjobb esetben is több évtizedes, akár évszázados léptékű lehet. A területen több botanikai, zoológiai kutatás is zajlik, ami a tűz hatását, valamint a regenerációt hivatott kutatni, monitorozni. A leégett terület, az ott folyó munkák miatt jelenleg nem látogatható. Az épségben maradt területek azonban megőrizték a tűzkár előtti természeti környezet értékeit az utókor számára.

Idegenforgalom

A Kiskunsági Nemzeti Park bugaci területére érkező látogatók kellemes sétával, vagy lovas kocsikázással a pusztán keresztül haladva érik el a Pásztormúzeumot és a Bugacpuszta Kft. üzemeltetésében levő lóistállókat, ahol lovasbemutatókat is láthatnak az érdeklődők. A Pásztormúzeumnál további információkhoz juthatnak a látogatók a kijelölt turista útról, tanösvényekről. A múzeum környékén található a Madarak és Fák Útja, valamint a Sáskajárás tanösvény, nagyobb sétát kedvelőknek a Boróka tanösvény és a piros kereszt turistaút nyújt kellemes sétát és kikapcsolódást, ez utóbbi a 2012-es erdőtűz után megmaradt borókásba is elvezeti a látogatókat egy körtúrán át, ami mintegy 8 km hosszú.

Bugaci Ősborókás

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Bugacpuszta
Kategória
természeti környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
GALLÉ L., GYÖRFFY GY., HORNUNG E., KÖRMÖCZI L. (2009): A Bugac Projekt rövid története.- In: Gallé, L. (szerk) (2009): Entomológia: kutatás, szemléletformálás, ismeretterjesztés.- SZTE Ökológiai Tanszék, Szeged. pp. 38-54.
GYŐRFFY I. (1943): A nagybugaci erdő borókásairól. Természettud. Közl., pp. 127-136.
TÓTH K. (1979): Nemzeti park a Kiskunságban. - Natura Kiadó, Bp.
RAKONCZAY Z. (szerk., 1987): A Kiskunságtól a Sárrétig. - Mezőgazda Kiadó, Bp.
Bilkó, Á. (1996). Növényevők hatása a szukcessziós folyamatokra a bugac-bócsai ősborókásban. In: K. Tóth (ed), 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park 1975-1995 (pp. 181-193). Kecskemét: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.
Markó, G., Gyuricza, V., Bernáth, J., Bisztray, Gy. D., Altbäcker, V. (2006). A borókarágást befolyásoló tényezők és hatásuk a Kiskunsági Nemzeti Park borókásaira Természetvédelmi közlemények, 2006. 12. köt. 165-178.
Szodfridt, I. (1969). Borókás-nyárasok Bugac környékén. Botanikai Közlemények, 56(3), 159-165.
Kopp, D. (1964). A bugaci erdő termőhelyi és növényzeti viszonyai Az erdő 13(1). 12-19.
Laczay, T., Szodfridt, I. (1982).Adalék a bugaci erdők történetéhez Az erdő, 1982. (31. évf.) 4. sz. 171-173. old.
Simon, T. (1984). A Bugaci Bioszféra Rezervátum edényes flórájának természetvédelmi értékelése. Abstracta Botanica, 8, 95-100.
Molnár, Zs. (szerk.) (2003). A Kiskunság száraz homoki növényzete. Budapest: TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az „Ősborókás” több tízezer éves növénytársulás. Része a jelennek, hordozója a jövőnek, de őrzője a régmúltnak. Európában egyedülálló flórája rendkívül fontos, megőrzendő, védendő értéket hordoz magában. Mindezek miatt nemcsak a bugaci települési értéktár szerves része kell, hogy legyen, hanem a fenti, egyedi tartalma miatt Bács-Kiskun Megye értéktárában is oszlopos helyet kell elfoglaljon.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskőrös
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsalmás
Természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltvadkert
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár