Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Bugac külterületén, annak felsőmonostori határrészében, a községtől 1,5 km-re, Alsómonostortól 2, 7 km-re, a 2011-és 2013 között zajló régészeti ásatások pontot tettek egy több mint egy évszázada felvetődött kérdéskör végére. Ma már biztosak lehetünk benne, hogy itt, a Kiskunsági Homokhátság közepén állt az Árpád-korban, az eddig csak történeti forrásokból ismert Pétermonostora település. A környéken egyedülálló kolostor-együttes és az azt körbeölelő nagy település Magyarországon kiemelkedően gazdag régészeti leletanyaga egyértelműen igazolja, hogy ez a hely volt a 12-13. században a Homokhátság központja.

A források először 1219-ben említenek egy bizonyos István apátot a Csongrád megyei Péteriből, majd 1258-ban a környéken jelentős birtokokkal rendelkező Becse-Gergely nemzetség szabályozta a nemzetség kegyurasága alá tartozó Pétermonostora patronátusával kapcsolatban felmerült kérdéseket. A 14-15. században Pétermonostora és Pálmonostora birtokokat együtt említik, birtokosai többször változtak, így 1347-ben és 1349-ben Becsei Töttös tulajdonaként, 1359-ben Pál fia Miklós és Illés fia Márton birtokolja. 1411-ben a Győaljai család kezébe került, majd 1488-ban a Zeleméri család tagjai pereskedtek érte. Lázár deák 1520 körül készült térképén Félegyháza, Kecskemét és Halas között van Mon(o)stor sematikus rajza. A Török Hódoltság időszakában a monostori terület 1559-től tűnik fel a török adóösszeírásokban. Ezek szerint Monostor már lakatlan puszta volt, haszonélvezői főleg búzával és szénával adóztak. Az 1600-as évek második felétől a két pusztabirtok, Monostor és Bugac története végleg összekapcsolódott, hiszen ezidőtől mindkettő Kecskemét város bérelt birtokai közé tartozott.

Pétermonostora település fennállásának közel 500 évéről, a 2010-ben az IPA pályázatok segítségével beindult nagyszabású, szisztematikus régészeti kutatások révén ma már igen sokat tudunk.

A régészek az Árpád-kor viszonyait tekintve jelentős települést találtak Bugacon: egy hatalmas bazilika mellett udvarházakból, kőépületekből álló, két kilométer hosszúságú település-kisváros- virágzott. A leletek alapján megállapítható, hogy már a honfoglalás után nem sokkal jelentős számú népesség élt itt, a szakemberek az 1050 körül ide temetkező magyar keresztény lakosság nyomaira bukkantak. A területen 1130 és 1150 között építették az első kolostort és a három hajós bazilikát. A kisebb kolostoron 1200 körül egy nagy átépítést végeztek, mely megadta a kolostor-együttes impozáns méreteit. A bazilika elé építettek egy nagy nyugati előcsarnokot, kapott két nagy tornyot és a déli oldalon egy mellékkápolnával egészítették ki, valamint megépítették a nyugati és az északi szárnyát is az épületkomplexumnak. A gazdagságot úgy a vörös márvány bőséges használatával, mint a különböző faragványokkal lehet felismerni.

A kolostor és környékének területén olyan minőségű és mennyiségű régészeti leletet találtak, amelyhez hasonló jelentőségű ebből az időszakból nincs hazánkban. Az egyik ilyen leletcsoport a zománcok, ezen belül a tömegtárgyaktól az egyedi kegytárgyakig nagyon sok minden előkerült. A gazdagon aranyozott, tűzzománccal díszített kegytárgyak díszítőelemei nagy valószínűséggel a franciaországi Limoges-ban készültek. A legfontosabb lelet a két bronzból készült félkör, amit zománccal és aranyozással díszítettek. Ilyen méretű zománcozott tárgy ebből a korszakból nincs több Magyarországon. Az egyik félkör alakú lemezen Jézus mennybemenetelét látni. A párján Szent Pétert, aki fogadja őt a mennyország kapujában. Látható a lábmosás jelenete is. A régészek egybehangzó véleménye szerint a tárgy nagy valószínűséggel egy Szent Péter ereklyetartó része volt. Csodálatos minőségű, nagyon drága holmi, a maga korában több falut érhetett. Egy ilyen hitelesített ereklye birtoklása egyértelműen jelzi a monostor tekintélyét és az alapító nemzetség gazdagságát. Előkerült az 1200-as évekből Rómából zarándokjelvény. Találtak örmény királyi pénzérmét is a XIII. század elejéről- mindezek arra utalnak, hogy zarándokút része volt a kolostor. Bibliaveretek, misekönyvveretek, kódexek előlapjai is vannak a leletek között, a bazilika közepén gödrökben szétégetve a tatárjárás után betelepültek pusztítottak el így minden, számukra haszontalan tárgyat.

A leletek bizonyítják, hogy Magyarország az Árpád korban is a nyugat-európai kultúrkör része volt, annak megfelelő kolostori élet zajlott a feltehetően bencés kolostorban. Mindez a kulturális és gazdasági teljesítmény láthatóvá válik a bugacmonostori leletek által: ami a nyugati – és részben a keleti – kultúrkörben használatos volt, ami a liturgiához kellett, ami akkor a gazdagságot jelentette, az itt mind fellelhető. Külön kiemelendő, hogy nemcsak a kolostor környezete, hanem a település, és a közelében fekvő kisebb falvak láncolata egyöntetűen a teljes alapnépesség gazdagságát mutatja. Mindez több száz aranyozott díszben, polgári használati tárgyban mutatkozik meg. A bugaci leletek alapján a régészek egyértelműen alátámaszthatónak tartják, hogy a tatárjárást megelőző időszak, a késői Árpád-kor lehetett Magyarország egyik, ha nem a leggazdagabb korszaka.

Bugacmonostor

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Bugac
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
ROSTA Szabolcs Pétermonostora pusztulása. In.: Carmen Miserabile – A tatárjárás régészeti emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Rosta Szabolcs –V. Székely György.193-230. Kecskemét, 2014.
SÁROSI Edit Transformations in the Settlement Structure in the territory between the Danube and Tisza rivers: Monostor a case study. Magiszteri dolgozat. Budapest.
http://archeologia.hu/kunok-kobanyaja-feltarjak-a-bugaci-kolostort
http://mno.hu/grund/viragzo-kulturat-dultak-fel-a-bugaci-homokon-1206350
http://tortenelemportal.hu/2013/09/ujraertekelik-az-arpad-kort-a-szenzacios-bugaci-leletek/
http://muzeum.kecskemet.hu/kolostorok_kincsei/index.html
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az elmúlt évek legnagyobb hatású középkori régészeti ásatásai egyértelműen bizonyították, hogy az Árpád-korban Pétermonostora kiemelkedő szerepet játszott. A Becse-Gergely nemzetség 1130-50 között épített és a tatárjárásban elpusztult kolostora, valamint a körülötte fekvő hatalmas település, a 12-13. század jelenleg ismert leggazdagabb magyarországi régészeti leletanyagát nyújtotta. A leletek hozzájárulnak annak bizonyításához, hogy a tatárjárást megelőző 100 év volt Magyarország egyik, ha nem a leggazdagabb időszaka. Az egykori Pétermonostora nyújtotta hagyaték Dél-Franciaországtól Bizáncig, Örményországtól Velencéig terjed, jelezve az időszak Magyarországának kiemelkedően szerteágazó gazdasági, katonai és kulturális kapcsolatrendszerét, meghatározó szerepét.

A Kiskunsági Homokhátságon egyedülálló kolostor-együttes olyan különleges jelentőségű kulturális érték, amely messze túlmutat a helyi jelentőségen. Példátlan gazdagságú tárgyi hagyatéka folytán, még országos viszonylatban is kiemelkedő. Kétségtelen, hogy az egykori homokhátsági központ, Pétermonostora kulturális értékei nemcsak Bugac település, hanem Bács-Kiskun megye számára is kiemelkedő jelentőségű tartalommal bírnak.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár