Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A katymári szelvényen fogható meg a világon legrészletesebb formában a szárazföldi környezet fejlődése a középső würm végén és felső würm során, azaz a MIS3/MIS2 határesemények, valamint a MIS2 rétegtani szintben. A szelvény globális unikális jellegét az adja, hogy a világ felszínének 10-11 %-t alkotó löszös üledékek esetében itt fejlődött ki a legvastagabb rétegsor az utolsó löszképződés során. Nyugat- és Közép-Európában nincs is párhuzama a katymári (és a madarasi) szelvénynek, csak kínai és ukrajnai löszterületekkel összevethetőek a rétegvastagságok és üledék kifejlődési paraméterek.

A szelvény unikális jellegét erősíti, hogy a löszrétegeket vékony kifejlődésű talajképződési szintek szakítják meg, jelezve, hogy 46° szélességi kör környezetében a talajképződés és a löszképződés között igen rövid idejű, klíma által irányított átmenetek voltak. Vagyis a terület a permafrost nélküli löszképződés északi határát, a jégkori sporadikus permafroszt (örökjég) déli részét, a Kárpáti belső löszövezet kifejlődését jelzi.

Ennek a Kárpát-medence dél i részén kifejlődött löszövezetnek a legkiemelkedőbb jelentősége az, hogy a felmelegedések során nem történt beerdősülés a vizsgált régióban, hanem enyhe klímájú, pannon sztyepp-erdőssztyepp fejlődött ki. Ennek nyomán egyértelműen rekonstruálható, hogy a vizsgált térségben a medence északi részéhez képest mindenképpen enyhébb, de jóval szárazabb környezet fejlődött ki a jégkori felmelegedési szintekben.

A katymári (és a madarasi) szelvény ezen adata nyomán egyértelműen kijelenthető, hogy 46 szélességi foknál már a jégtakaró hűtő hatása korlátozottan jelentkezett, a szoláris sugárzás nyomán kialakuló napfénytartam és hőbevétel megfelelő lehetett, és a fő limitáló tényező a páratartalom és a csapadék mennyisége volt. A szelvény és malakofauna összetétele nyomán egyértelműen át kellett fogalmazni a jégtakaró hatását a Kárpát-medencében, és nemzetközi szinten is. Egyértelműen bizonyítható, hogy síksági területen a 46. szélességi foknál, illetve attól délre nem kell európai területen örökfagy (permafroszt) hatással számolnunk még a legjelentősebb lehűlések során sem.

A katymári szelvény időben mintegy 8,000-10,000 naptári évvel hosszabb időintervallumot fog át, mint a madarasi, de adott időegységben a kisebb porakkumuláció, átlagosan 0,5 mm/év (szemben a madarasi 1 mm/év) ülepedési rátával vékonyabb löszös réteg fejlődtek ki. Ennek ellenére a fejlettebb, több talajréteg és a futóhomok közbetelepülések nyomán a nemzetközi jelentősége hasonló mint a madarasi, a két szelvény csak együtt értelmezhető földtani és őslénytani szempontból. Mindkét szelvény (a szeged-öthalmi szelvénnyel együtt) a belső-kárpáti löszövezet markáns megfogalmazásának színtere és bizonyítéka. Együttes védelmük nemzetközi és regionális érdekünk és ezeken a szelvényeken keresztül lehetőség nyílik a vajdasági földtani és őslénytani védett értékekkel együttes gondolkodásra.

Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Település: Katymár, a 0285/7 hrsz a) al részlet ingatlan területéből 2,0292 ha.
Súlyponti EOV koordinátái: X= 661 478,24 Y= 74 824 ,6 Z= 110 mBf
Kategória
természeti környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Kiskunsági Nemzeti Park Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A löszszelvény vastagsága, kifejlődése alkalmas arra, hogy a nemzetközi, rétegtani, kronológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű, globális eseményeket, mint az utolsó glaciális, a würm végén (MIS2 és MIS3) kialakult hőmérsékleti, porfelhalmozódási periódusokat lehatároló szelvényekkel (Bond et al. 1992, 1993, Ram-Koenig, 1999) összevethető legyen és megfelelő feldolgozás esetén a Kárpát-medence felső-würm, későglaciális éghajlat- és környezettörténeti eseményeinek rekonstrukciója szempontjából egyik legfontosabb löszfeltárássá váljon (Brockhorst et al. 2011).
A feltáruló kőzetsorozatok olyan jelentősek, hogy az elmúlt években a különböző jégkori környezetet tanulmányozó európai és globális kutatóknak, egyetemi hallgatóknak a Szegedi Tudományegyetem több terepgyakorlatot is vezetett a területre.
Országos jelentőségű védett természeti emlékké nyilvánítása jelenleg folyamatban van.

 

Kapcsolódó értékek

Dunapataj
Természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunszentmiklós
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunmajsa
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár