Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

1936 óta kerülnek megrendezésre Izsákon, a helyi speciális szőlőfajtáról, a Sárfehérről elnevezett városi napok. Az 1929-es világválság után kialakult, a mezőgazdaságot különösen is sújtó nehéz gazdasági helyzetből való kiútkeresés közben határozták el az akkori izsákiak, hogy létrehoznak egy olyan háromnapos rendezvényt, amellyel maguk felé fordíthatják az országos érdeklődést. Felhívhatják a szélesebb közvélemény figyelmét is mindarra a kincsre, amelyet az izsáki határ ad, s amelyet az izsáki parasztok, iparosok, kézművesek megtermelnek, elkészítenek. Ezért a program alkalmából nagyszabású kiállításokon tették közszemlére a helyben termelt terményeket, iparos, kisiparos termékeket, e mellett színvonalas kulturális programokat is rendeztek.

Az első Sárfehér napok fővédnökéül Darányi Kálmán földművelési minisztert nyerték meg, aki személyesen is ellátogatott a rendezvényre, így országos figyelmet kapott a program. A háború felé haladó politikai helyzetben aztán a siker ellenére sem ismételték meg a rendezvényt, csak a háborút követően néhányszor, majd az 1970-es, 80-as években háromszor. 1991-től viszont minden év szeptemberének utolsó hétvégéjén megrendezésre kerül az izsáki ünnep, az eredetihez hasonló struktúrában és célokkal. A szándék a régi. A helyben létrehozott szellemi, kulturális és termelési értékekre, s magára a városra terelni a tágabb közvélemény figyelmét. Termény, termék és képzőművészeti kiállítások keretében tárjuk a látogatók elé a helyben készült és előállított értékeket. Mindezek mellé sztárfellépőket felvonultató szórakoztató és kulturális programok is társulnak. Valamint az a hagyomány is folytatódik, hogy földművelési miniszterek, államtitkárok nyitják meg évről évre a Sárfehér Napokat. Méltó alkalom az ünnep az évi, illetve egy-egy időszak önkormányzati fejlesztéseinek, beruházásainak és a városi kitüntető címek – Izsák Díszpolgára, Izsákért Emlékérem - átadására is.

A térség egyik legkiemelkedőbb őszi programja a Sárfehér Napok, melyre az ország távolabbi településeiről, sőt külföldről is sokan ellátogatnak. A három nap alatt évről évre mintegy húszezren fordulnak meg a különböző programokon. 1993-tól kapcsolódik a Sárfehér Napok programjához a Sárfehér Fogathajtó Kupa elnevezésű országos fogathajtó verseny, amely gyorsan az egyik legrangosabb hazai versennyé vált. Nemzetközi fordulói is vannak, valamint több mint egy évtizede a magyar bajnokság zárófordulója az izsáki verseny, ahol az egyes, a kettes, a négyes, valamint a póni kategória magyar bajnokait avatják. 2013-ban négyesfogathajtó Európa-bajnokság, 2014-ben egyesfogathajtó világbajnokság zajlott a Sárfehér Napok keretében. E fogatversenyek, köztük az Eb-vel és a vb-vel szintén jól szolgálják az alapcélt, minél többen ismerjék meg Izsákot, az izsáki termékeket, terményeket, sport és művészeti értékeket. 2006-tól országos motoros találkozó is a program része, mely a motorosok körében olyan rangos eseménnyé vált, hogy alkalmanként 8-900 motor tart felvonulást a városban. Ez az egyik legnagyobb létszámot vonzó motoros találkozó, s Izsákon, a Sárfehér Napok keretében zárják az ország motorosai az adott évi szezont.

Izsáki Sárfehér Napok

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Izsák
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Izsák város története
Az Izsáki Sárfehér Napok története
Izsáki Hírek
Izsáki Televízió
MTVA
Kossuth Rádió
Petőfi Népe
Régió Napló
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az Izsáki Sárfehér Napok térségi és országos szinten is elismert őszi fesztivál, mely több nemzetközi versenynek is keretéül szolgált, s évtizedek óta töretlen érdeklődés kíséri. Ezért helye van a helyi értéktár mellett magasabb szintű értéktárakban is.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár