Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Izsák nyugati oldalán fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, a térség legnagyobb édesvízi mocsara, a 2900 hektáros Kolon-tó.

Fúrásokkal felhozott talajréteg-minták alapján megállapították, hogy a terület már a jégkorszakban kialakult a dunai eredetű folyómeder alkotta vidéken. A nagyobb vízterületekkel bíró Kolon-tavi környezet az időszámításunk előtti 9 és 5 ezer évek közötti időben állhatott fenn, majd a holocén kor későbbi szakaszában viszonylag rövid idő alatt feltöltődött a tómeder és kialakult a lápos tavi rendszer.

A ma is ismert Kolon-tavi, mozaikos növényrendszerű forma mintegy 5 ezer évvel ezelőtt stabilizálódott. A tó fekvése megközelítően észak-déli irányú, s mintegy 10 kilométer hosszúságú. Víz átlagosan 5,5 km hosszan és 1,5-2,5 km szélességben fedi a területet. Szabad vízfelületet azonban nemigen láthatunk, mivel néhány domináns növényfaj (főleg a nád) oly mértékig túlszaporodott, hogy a növénymentes vízfelület gyakorlatilag eltűnt, s mocsarassá vált a terület. E jellegnek megfelelően gazdag a hínárvegetáció, melynek főbb fajai az érdes tócsagaz, az úszó békaszőlő, a tündérrózsa (tavirózsa) és a keresztes békalencse.

1989-ben, kotrással alakítottak ki egy 6,3 hektáros szabad, átlagosan 1-1,5 méter mélységű vízfelületet, mely az itt honos madarak élőhelye szempontjából volt fontos lépés. A tó nyugati oldala viszonylag magas fekvésű. A Bikatorok nevű homokbuckás szakasz legmagasabb pontja 126 méterre van a tengerszint felett. A tó helyén egykor a Duna egyik mellékágának medre volt, melyet a futóhomok, illetve a csapadék által behordott talaj töltött fel fokozatosan a mai szintre. Amikor a feltöltött, de a környezettől továbbra is mélyebb fekvésű területen (a város átlagos tengerszintfeletti magassága 100 méter, a tó középvonaláé 94-95 méter) tartós vízfelület alakult ki, tömegesen jelentek meg a vízi növények, s megindult a tőzegképződés, amelynek bányászata később több izsáki családnak adott megélhetést.

A Kolon-tó igazi jelentőségét mára természeti értéke adja, az 1974-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park harmadik legnagyobb területrésze. Növény- és állatvilága Európában is ritkaságnak számít. A terület védett növényritkaságai közül elsősorban az orchideát kell megemlíteni, melynek 9 faja él itt. Leggyakoribbak ezek közül, a vitézkosbor, a hússzínű ujjaskosbor, a gyapjas csűdfű, a mocsári kosbor, a pókbangó. Jellemző védett fajok még a szibériai és a korcs nőszirom, valamint az epergyöngyike. Az itt-ott fennmaradt tölgy-kőris-szil ligeterdők, a Duna-Tisza közére egykor jellemző tájképet idézik. A tó hatalmas nádasai gazdag madárvilágnak adnak otthont. A hazánkban előforduló valamennyi gémfaj és a kanalas gém rendszeresen költ itt csakúgy, mint a fehér kócsag. Mellettük otthonra talált a nádi rigó, a nádi tücsökmadár, a nyári lúd, a bölömbika, a cigányréce, az egerészölyv, és a hamvas réti héja, s noha nem a Kolon-tóban él, de ott talál táplálékot a város címerállata, a fehér gólya is. A nemzetközi hírű Kolon-tavi madárvártán e gazdag madárvilágra építve tudományos igényű madárgyűrűzési munka folyik. Az emlősöket az erdei cickány, a törpe egér, a vidra, a róka és a menyét képviseli. A halak közül a réti csík és a lápi póc a jellemző. A kétéltűekből gyakran látható a pettyes és a tarajos gőte, valamint a különböző békák. A hüllők közül a mocsári teknős és a vízisikló a jellemző.

2010 és 2014 között a Kiskunsági Nemzeti Park KEOP pályázati pénzek felhasználásával komoly élőhely rekonstrukciókat hajtott végre a Kolon-tavon. Szabad vízfelületeket és töltéseket alakítottak ki az itt élő madarak és egyéb állatok ideális élőhelyének biztosítására. A Kolon-tavi területek előzetes bejelentés után, vezetővel, kísérővel látogathatók.

Kolon-tó

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Izsák
Kategória
természeti környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Izsák város története
www.kolon-to.com
megyei sajtó
Izsáki Hírek
Izsáki Televízió
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Kolon-tó védett növény és állatvilága Európában is egyedülálló.

 

Kapcsolódó értékek

Soltvadkert
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunmajsa
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Katymár
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunszentmiklós
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár