Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 
Érintetlen szigetvilág húzódik a Duna bal partján Harta, Dunapataj és Ordas határában. Ez az első érintetlen szigetsor a folyó alsó szakaszán Budapesttől délre. A folyó ezen a szakaszon jobbra kanyarodik és így a bal parton végez építő munkát, ami napjainkban is tart. A folyó további szigeteket épít, amelyeken nagyon jól tanulmányozható az élővilág térhódítása. A terület felöleli a töltésen belüli erdőt, a három nagyobb szigetet (Felső-zátony, Alsó-zátony, C sziget - melyet azonban néhány éve teljesen elkotortak) és három nagyobb holtágat (Katlag, Al-Duna, C-Duna).

A szigetek jó része zavartalan, ember által háborítatlan, a szó legszorosabb értelmében vett őserdő. A legfontosabb természeti érték a zátonyképződés utáni pionír vegetáció, bár a fafajok egy része tájidegen, a vízpartokon kialakult természetes eredetű mandulalevelű és fehér füzesek igen jelentősek. A lágy szárú növényfajok közül az éles sás előfordulása érdemel említést. A Kis-Duna sekély vize télen is fontos pihenő- és táplálkozó helye a vízimadaraknak. A hazai és az északi tájakról vendégként érkező récék, ludak és gémfélék ezrével tartózkodnak itt. A fészkelő madárfajok egyik legérdekesebb képviselője a jégmadár, az emlősök közül a fokozottan védett vidra emelendő ki.

A szigeteken egykor ártéri gyümölcsösök voltak, ennek maradványaként fedezhetünk fel a területen néhány alma, illetve diófát, továbbá néhány hatalmas eperfa is van a zátonyokon. Néhány évvel ezelőtt kavicskotró hajókkal kibányászták, teljesen elhordták a C szigetet, így szűkült a természetes élőhely.

A terület jelentős része Natura 2000 védettség alatt áll. A dunapataji Duna-szakaszon több évszázados hagyománya volt a kishalászatnak, azonban ez az utóbbi években - főként a törvényi szabályozások hatására - megszűnt.

A dunapataji Duna-szakasz természeti környezete

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6328 Dunapataj Nagyközség közigazgatási területén lévő Duna-part
Kategória
Természeti környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A terület értékei a dunapataji Duna partszakasz-szigetek természeti képződményei, növény és állatvilága. Budapest alatt ez az első nagyobb kiterjedésű érintetlen szigetvilág, amelyből a korábbi évszázadokban több is létezett a Duna magyarországi szakaszán. Kiemelendő; hogy ebben a mikroklímában nagy kiterjedésű régi fajtájú, őshonos gyümölcsösök voltak, amelyeknek még hírmondói a Duna árterében még megvannak.
 

Kapcsolódó értékek

Kiskunmajsa
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Pálmonostora
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bugac
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsalmás
Természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár