Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Kecelen a XX. század második évtizedében körülbelül 8 000 ember élt. E népesség óriási többsége a homokkal küszködő parasztság soraiba tartozott. Természetesen részesei voltak a keceli társadalomnak a paraszti igényeket kiszolgáló kézművesek, kereskedők, kocsmárosok, valamint az állami vagy egyházi alkalmazásban álló értelmiségiek és hivatalnokok is.

Valamennyien képviseltetik magukat Travnik Mariska üveglemezein.

Travnik Mariska 1899-ben született. Szabó Árpád keceli római katolikus lelkész tanította meg a fényképezésre. 1914-ben, 15 éves korában elkezdte a keceliek fotózását. A képek általában ünnepi viseletben mutatják be Kecel parasztságát. 1977-ben kerültek elő hat évtized után a Travnik család padlásáról az üveglapos negatívok. Előkerülésük után a kalocsai Visky Károly Múzeum fotógyűjteményébe kerültek - Bárth János akkori múzeumigazgató jóvoltából -, a bekerült negatívokból l 740 darab maradt épen. A múzeumba került üveglemezeket a múzeumi dolgozók Kalocsán átválogatták, alaposan megtisztították, restaurálták, egyenként védőzacskóba csomagolták és leltárkönyvbe írták.

A múzeumba került Travnik-felvételek néhány bizonytalan kivételtől eltekintve 1914 és 1919 között, az első világháború éveiben készültek. Ugyancsak elenyészően kevés kivétellel a felvételek Travnik Mariska művének tekinthetők.

Az üveglemezek néprajzi értékét növeli, hogy közülük sok a korabeli népélet megkülönböztetett öltözetű, jellegzetes ünnepi alakjait ábrázolja: vőfényt, regrutát, elsőáldozót, menyasszonyt, vőlegényt örökített meg. A képek nemcsak néprajzi, hanem történeti szempontból is tanulságosak. Tükrözik korukat, az első világháború éveit. Feltűnő, hogy sok képen csak az anya áll a gyerekekkel. Ezalatt az apa valószínűleg egy távoli lövészárokban hasalt. Máskor a parasztcsalád férfitagja katonaruhában komolyodik gyerekei körében. Látszik, hazajött szabadságra. Előfordult, hogy hadifoglyok fényképezkedtek le azzal a családdal, amelynek gazdaságában dolgoztak.

1918 táján letelepedett Kecelen egy hivatásos, iparengedélyes fényképész: Szigeti László, akinek az érdekeit sértette a Travnik leány fényképező tevékenysége. Ezt néhány alkalommal, finoman bár, de ki is nyilvánította. Travnik Mariska csökkentette az egyre inkább szabálytalannak számító fényképező munkáját. A fényképezkedni vágyók száma fogyatkozott. A keceliek lassan átpártoltak az új, hivatásos fényképészhez. Amikor Travnik Mariska 1919-ben férjhez ment, elköltözött a szülői háztól, és végleg abbahagyta a fényképezést.

Travnik Mariska képei

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kalocsa, Visky Károly Múzeum
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Bárth János: Keceli üzenet, Kalocsa/Visky Károly Múzeum/,1990. 5-II. o.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A képek egyedülállóak, hiszen Travnik Mariska kizárólag csak kecelieket fényképezett. A környékbeli településeket tekintve ez nem jellemző a fotók számát és témáját illetően sem.

Nyalka legények, komor ábrázatú öreg parasztgazdák, sok megpróbáltatást megélt gazdaasszonyok, drága ruhákban pompázó megilletődött lányok, mezítlábas gyerekek, hetyke kereskedősegédek és büszke szabadságos bakák tekintenek ránk Travnik Mariska képeiről Egy letűnt kor alakjai. Keceliek, de a kései szemlélő számára nem csak azok. Alföldi magyarok ők, hiszen bárhol élhettek volna a magyar Alföld tájain. Kecel e képekkel jelképpé válhat. A XX. század eleji magyar falu példája lehet. A képeken álló földműves munkában edzett férfiak jellegzetes magyar parasztok. A szép ruhákban pompázó leányok és asszonyok a századelő magyar parasztlányait és parasztasszonyait jelentik az utókor számára.

Travnik Mariska képei sokféle üzenetet hordoznak. Hírt adnak egy visszavonhatatlanul eltűnt világról. A XX. század elejéről üzennek a XXI. századnak és a később következő nemzedékeknek.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár