Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A csettegő - mely az őt hajtó motor jellegzetes „csettegő” hangjáról kapta a nevét - Soltvadkerten és környékén elsősorban mezőgazdasági, erdészeti munkákra kifejlesztett és gyártott gép, még ma is fontos szerepet tölt be a környék életében.

A csettegő, az 1960-as évek helyi terméke, mely több gazda és iparos ötletének és a nagy hiánygazdaságnak köszönhető. Mivel az egyéni szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságok újból teret nyerhettek, a termelőknek meg kell oldaniuk a munkaeszköz kérdését. Lovat már egyre kevesebben tartottak, azokat is inkább tanyán. Munkagép beszerzésére viszont nem volt lehetőség, ebben az időben magánember traktort nem vehetett.

A munka megkönnyítésére és a költségek csökkentésére szülte a kényszer az első házi készítésű járműveket. Az első csettegők, küllemükben leginkább egy robbanómotor és egy gumikerekű lovas kocsi összeépítésének voltak tekinthetők. Ezek a járművek a rendelkezésre álló alkatrészekből (Soltvadkerten jellemzően terepjárókból) jöttek létre.

Az első csettegőt 1964-ben Lehoczki Ferenc géplakatos (1996-ban Soltvadkertért Kitüntető Oklevelet kapott) tervezte és építtette meg. Ezzel olyan eszközt adott a termelők kezébe, amely sok száz családot segített mezőgazdasági munkájában a 60-as, 70-es, 80-as években.

Soltvadkert - mezőgazdasági település lévén - fejlődésében kulcsszerepet játszott a csettegők jelenléte és helyben történő gyártása. Minden bizonnyal a legtöbbet Kőszegi László kisiparos gyártotta. Egyedül a Kőszegi László által gyártott csettegők rendelkeznek típusbizonyítvánnyal. Abban az időben nem volt egyszerű megszerezni a típusbizonyítványt, de Lászlónak sikerült.

A 60-as évek végére, 70-es évek elejére egyre több kisiparos ráállt a csettegő gyártására. Kőszegi László mellett megemlítendő még Kugelmann Péter, Fogi András, később Győri Zoltán, Kévés Sándor, Várszegi István, Schuller Sándor, de készültek csettegők Kiskőrösön és Kecelen is. A központ azonban mindig Soltvadkert maradt. Természetesen mindnek megvolt a maga különlegessége, minőségi garanciája, így a Lehoczki-féle járműveknél például a motor alá szerelt hangtompító, az eredeti fordulatszám szabályozó megtartása és még sok más „trükk”.

A Kőszegi-féle műhelyben a 70-es évek elejétől havonta 4 készült el, azaz összesen mintegy 350 darab. Ez tekinthető a térség „klasszikus csettegőjének”, hiszen ma is ebből közlekedik az utakon a legtöbb példány.

A konstrukciók, mivel egyedi készítésűek voltak, ezért változatos külleműre készültek, attól függően, hogy milyen részekből állították össze azokat. Ezeket a járműveket akkor még háromszög rendszámmal és igazoló lappal látták el, úgy vehettek részt a közúti forgalomban, de eleinte még gyakran e nélkül is.

A felhasznált MIA és MIB, BL-7 és BL-12 egyhengeres dízel vagy benzines motorokat eredetileg különféle munkaeszközök, pl. szivattyúk, darálók, szalagfűrészek stb. hajtására használták. A csettegők sebessége attól függött, hogy milyen erős motort szereltek bele, de a mai gyors csettegőkkel ellentétben a 70-es évek járművei 20 km/óra sebességgel haladtak terhelés nélkül.

A csettegők egyedi készítésűek voltak és minden ház máshogyan, a maga számára legmegfelelőbb módon készítette el, ám felhasználásuk minden esetben a mezőgazdaság, a szállítás és a borászat köré orientálódott. A soltvadkerti borvidék talán leghasznosabb találmánya volt a csettegő, ami a szállítás mennyiségét és sebességét is nagyban megnövelte. Készültek olyan konstrukciók is, amelyek szállítási feladatokon felül, talajművelésre, permetezésre és más munkákra is használhatóak voltak, sőt szüret idején a szőlőt is ezekkel a járművekkel szállították, különösen Soltvadkert, Kiskőrös környékén. Készültek fix és billenő platós változatok is.

Az egyediségét az is fokozta, hogy minden háztartás a saját otthon talált eszközeiből rakta össze az ő csettegőjét, ami sok esetben teljesen a tulajdonosához volt köthető, mint egy jellegzetes ismertetőjegy. A klasszikus darabok mellett készültek Pannónia motoros, Trabant motoros és mindenféle más változatok is. A konstrukciók kialakításának csak a fantázia és az anyagi lehetőségek szabtak határt.

A csettegő fejlődésében három fő fázis különíthető el.

• A 60-as évek próbálkozó, újító szellemiségű időszaka, amikor a lakosságnak, mind pedig a közlekedési rendőröknek sok fejtörést okozott a találékonyság eme terméke. Az ezt követő szabályozás után Lehoczki mesterrel párhuzamosan többen ráálltak a csettegő, mint önálló jármű „nagyüzemi” gyártására a 70-es 80-as években (pl. Kőszegi László).
• Ezt követően a gazdasági eredmények nyomán csökkent a hagyományos csettegő iránti érdeklődés és ezzel együtt felmerült a speciális járművek igénye (ezt elégíti ki pl. Fogl András). Itt említendő meg, hogy Lehoczki Ferenc kisiparost, a szakmában eltöltött 30 év és a csettegő, mint ötlet megvalósítása miatt 1996-ban díszpolgárrá avatták Soltvadkerten.
• A 90-es évektől a politikai és gazdasági rendszer átalakulásával lehetőség nyílt az újabb technika beszerzésére. Aki manapság mezőgazdasági gépet akar vásárolni, inkább keresi azt a modern, megfelelő szervizháttérrel rendelkező traktorok között.

Csettegő

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Soltvadkert, Kossuth u. 6.
Kategória
ipari és műszaki megoldások
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára: Csettegő. Miért éppen Soltvadkerten? (szerző: ifj. Káposztás Lajos)
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A modern traktorok megjelenésének és elérhetőségének ellenére az elmúlt 40-50 év öröksége - melynek egyik szimbóluma ma is az úton pöfögő csettegő - kétségtelenül még hosszú évtizedekig meglátszik majd Soltvadkert városán.

 

Kapcsolódó értékek

Izsák
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltvadkert
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Mélykút
Ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár