Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Vadkerti-tó, „Büdöstó” gyógyhatással is bíró vízéről 1839-ben jelent meg először tudományos vizsgálati anyag, azonban a szikes tavat már az 1780-as években készült katonai térképen is meg lehet találni. Az évszázadok alatt néha kiszáradt az aszályosabb esztendőkben, de jelenleg a fürdő- és horgászhely szebb és gondozottabb, mint valaha.

A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik. A tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. A tó vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. A tó mellett feltárt termálvíz hasznosítása a közeljövő feladata.

Az eredetileg szikes jellegű tó vízutánpótlása a Vll/f. jelű csatornából biztosított. Ez a csatorna időszakos vízfolyás, így vízutánpótlásra csak a tavaszi időszakban alkalmas, a tó szükség szerinti párolgási veszteségét a nyári időszakban mélyfúrású kútból biztosítja a város. A vízutánpótlás következtében a tó vizének vizsgálati eredményei „kiédesülési” folyamatot tükröznek.

A tó vize fürdésre kiválóan alkalmas, sekély vize miatt sokan járnak ide kisgyerekekkel, de az úszók is kedvelik, hiszen nem kell messzire begyalogolniuk, amíg mély vizet találnak. Ennek kezdetét egyébként gondosan kihelyezett bólyák jelzik, a fürdőzők biztonságát szakképzett vízimentő felügyeli.

A part egyik oldala nádas: ez a horgászok és a nyugalmat kedvelők világa. A tóban számos halfajta megtalálható, néhány jelentősebb ezek közül: ponty, amur, csuka, süllő, keszeg, kárász, angolna, törpeharcsa. A tó és környéke páratlan madárfaunával rendelkezik, amit a Kiskunsági Nemzeti Parkot látogató ornitológusok, fotósok előszeretettel vizsgálnak és fotóznak.

A Vadkerti-tó növény-és állatvilágának megismerését szolgálja a tó körül megépített „Tanösvény”, mely egyben a kirándulni, túrázni vágyók egyik kedvelt helye a városban. A tanösvényről megközelíthető kilátóról a tó teljes képe látható.

A főleg nyárfákból álló vegyes erdőben néhány tanya bújik meg - ez a jellemző külterületi településforma itt. A dűlőutakon a tó körül is futható. A másik partszakasz beépített: több száz hétvégi ház és egy tucat különböző ifjúsági tábor található itt, kezdve a faházaktól a téliesíthető, modern épületekig. Több mint 50 hektáros vízfelület és környezete szolgálja az üdülők, horgászok és vízi sportok kedvelőinek kényelmét. Az 500 férőhelyes, partra nyíló, jól felszerelt kemping szolgáltatásait évente több ezren veszik igénybe. A környéken lévő éttermekben táj-jellegű, ízletes ételek és a helyben termelt borok kínálatából válogathat a kedves vendég. Az üdülőszezonban tartott színes rendezvényeket horgászverseny, országos motoros találkozó, bor- és sörfesztivál - több tízezren látogatják.

Vadkerti-tó

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Soltvadkert, Kossuth. u. 6.
Kategória
természeti környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Mátyus Lajos szakdolgozata: Adatok a Vadkerti-tó földrajzához, 1985.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Vadkerti-tó, vagy más néven „Büdöstó” Soltvadkert egyik legfőbb természeti és turisztikai nevezetessége. A tó vize gyógyhatással bír, mely jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére.

A tó növény és állatvilága (halállománya és madárfaunája) páratlan. Évente több tízezren látogatják a tavat, így nemcsak a város, de a környék egyik legnagyobb turisztikai attrakciója is egyben.

A tópart infrastruktúrája és ellátottsága jó.

A téli időszakban a tó vize befagy, és ez időjárástól függően több héten át ingyenes korcsolyapályát jelent a helyi és környékbeli lakosságnak, ezáltal a turisztikára jellemző szezonalitás is csökkenthető. Viszonylag széles célcsoportot vonz a tó: kisgyermekes családok, úszni vágyók, horgászok, kempingezők, táborozók.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsborsód
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Pálmonostora
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunmajsa
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bugac
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltvadkert
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár