Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Baja egyedülálló főtere, melyet az itt és a környéken élők a 20. század második felében történt névváltoztatás és az abból adódó megszokás miatt csak Béke térnek hívnak. Sokan a velencei Szent Márk térhez hasonlítják, hiszen a három oldaláról zárt tér egyik oldala szabad vízfelületre tekint. A Szentháromság tér sajátossága, hogy lóhereformát kialakítva keresztezik az utak. Egyedi bazaltkocka burkolata túlélte a szocializmus túlzott erőszakos modernizációját is. Három oldalán beépített teret északról az Eötvös utca sarkán a Fischer ház, délről a közkedvelt Bácskai Kultúrpalota és a Duna Wellness Hotel, keletről pedig a megyei értéktárba is felvett Bajai Városháza határolja. A negyedik, nyugati oldala csodálatos kilátást nyújt a Sugovica folyóra, a szemközti Petőfi-szigetre és az őket körülövező természeti idillre. A tér névadója a közepén álló Szentháromság szobor, amit a 18. században a pestis járványoktól való megszabadulás emlékére emeltek. A teret többször átnevezték, először Piac tér, 1903 előtt Fő tér, 1903-tól Szent István tér, 1946-1990 Béke tér, majd 1990 óta Szentháromság térnek keresztelték.

Történet:
A Szentháromság tér a 18. század első felében a török kor után lett a város főtere, mert a kalocsai érsek, gróf Patachich Gábor ide építette a kastélyát, amit később gróf Grassalkovich Antal fejezett be, ezért is nevezzük a mai Városházát Grassalkovich- kastélynak. Ekkor a városháza még a déli oldalon helyezkedett el, vele szembe kereskedők boltjai és egy vendégfogadó, a Fehér hajó állt. Az akkor még négy oldalon beépített tér nyugati oldali lakóházait a 18. század közepén a város földesura lebontatta, innentől kezdve három oldalról lett zárt a tér. 1840-ben Baja városa csaknem teljesen tűzvész áldozatává vált, melynek következményeként számos épület leégett kivéve az akkori városházát. A tűzvész után a Pilaszánovits család vásárolta meg az északi oldalon több bolt és lakóház maradványait és a helyükre felépítették kastélyukat, ma a Fischer-háznak nevezett épületet. 1858-ban szabad város lett Baja és 1862-ben megvásárolta a város a bajai uradalmat. Egy évvel később költözött át a Városháza a mai épületébe. A régi, déli oldalon elhelyezkedő városházát elbontották, és a teret megnövelték. Ezután építették fel a mai Duna Wellness Hotel épületét és a mellette levő két lakóházat.

A tér kezdetben piacként funkcionált, de a nagyobb városi rendezvények (pl. katonai felvonulások és szemlék) színtere is volt. 1898-ban a közösség tiszta vízzel való ellátásáért itt a Városháza előtt fúrták az első ártézi kutat. A két világháború között a mai Bácskai Kultúrpalota épülete előtt benzinkút is állt. 1950 után a tér busz pályaudvarként is szolgált. 1956 október 25-én körülbelül 8000 fő tüntető gyűlt össze a téren, azzal a céllal, hogy eltávolítsák a vörös csillagot és ledöntsék a Sztálin szobrot. A tüntetés sikeres volt, a szobrot a Sugovicába dobták.

A tér Sugovica felőli része 19. század közepétől a város séta tere, korzója is egyben.

A tér közepén áll a Szentháromság szobor. Baja egyik legrégibb, 18. századi késő barokk stílusú szoborcsoportja. A várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították. A szobrot 1881-ben felújította Hunyady Antal. 2000-ben ismét felújították. A négy evangélista (Máté, Márk, Lukács, János) felett Mária szobra áll, az oszloppillér tetején a Szentháromságot megjelenítő alkotás látható. Lépcsős alépítményén kétszeres talapzat, visszalépcsőződő lábazattal és osztó, záró párkánnyal. Az alsó rész nyolcszögletes, négy sarkán hasábokkal bővítve, a hasábokon az evangélisták szobrai. A felső rész szintén nyolcszögletű a szobrok közötti oldalakon bemélyedő tükrökkel. A szobor eredetileg az egykori Grassalkovich palota előtt állt, míg az akkori uraság 1793-ban át nem helyeztette a mai helyére. A szobor el volt kerítve kordonnal, a kommunista időkben is virágágyással, melyet a tér burkolatának felújítása után már nem helyeztek vissza.

A tér sarkában a sétáló utca felől a Rotary Club Baja felállította a Szentháromság tér makettjét 2014-ben.

Szentháromságtér a Szentháromság-szoborral

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Baja
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Baja története a kezdetektől 1944-ig, szerk: Kőhegyi Mihály, Budapest, 1989.
Baja utcanevei, szerk.: Kővágó József, Baja, 2011.
Baja utcanevei, szerk.: Richnovszky Andor, Baja, 1989.
Bács-Kiskun megye műemlékjegyzéke, Budapest, 2006.
Bács-Kiskun megyei értékek 1., szerk: Farkas László, Budapest, 2015.
Becherer Károly. Üdvözlet Bajáról régi képeslapokon, Baja, 1996.
Erky-Nagy Tibor: Szindbád Baján járt, Budapest, 2013.
Fábián Borbála: A közvilágítás kezdetei Baján, Az első utcai lámpák, In: Bajai Honpolgár, 2006/8. 16.
Fábián Borbála: 20 éve kezdődött Baján a gázszolgáltatás, In: Bajai Honpolgár, 2007/2. 9-11.
Fábián Borbála: 180 éve kezdték kövezni a bajai utcákat, In: Bajai Honpolgár, 2008/8. 16-17.
Fábián Borbála: A Bajai jótékony olvasó egyesület, és utóélete, In: Bácsország 2008/4. 50-55.
Fábián Borbála: A nagy bajai tűzvész emlékezete, In: Múltbanéző 2010/1.
Fábián Borbála: A bajai „phőnix”, Egy kereskedőváros pusztulása és újjáéledése a reformkorban, In: Bácsország 2010/3. 64-70.
Fábián Borbála: A Pilák-ház, Pilaszánovics-kastély a bajai Szentháromság téren, In: Bajai Honpolgár, 2011/4. 1-4.
Fábián Borbála: A Polgáregylettől a Tóth Kálmán Polgári Kaszinóig, In: Bajai Honpolgár 2011/6. 6-10.
Fábián Borbála: A Barátok húsvéti körmenetéről (1883-tól tartanak ismételten húsvéti körmenetet), In: Barátok Lapja 2013. március 30. XIII. évf. 1. 8.
Fábián Borbála: 150 éve városháza, In: Bajai Honpolgár, 2013. szeptember
Fábián Borbála: A bajai városháza 150 éves. Hogyan lett a Grassalkovich-palotából városháza?, In: Honismeret, 2014/3. 9-13.
Nagy András emlékezete, Türr István Múzeum, Baja, 2001.
Solymos Ede: Sugovicán innen - Dunán túl, Baja, 2007.
Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára XV. 15. Térképgyűjtemény, Baja város térképei

Internetes képek és források:
http://www.baja.hu/index.php/turizmus/varosunk/latnivalok/belvarosi-korut
https://www.google.hu/maps/@46.1772276,18.9508987,255m/data=!3m1!1e3
http://static.panoramio.com/photos/original/1712378.jpg
http://static.panoramio.com/photos/large/110745359.jpg
http://www.baja.hu/images/turizmus/szentharomsagter2.jpg
http://muemlekek.info/muemlek/baja-szenharomsag-ter.php
https://www.kozterkep.hu/~/178/Szentharomsag_szobor_Baja_1881.html
http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20160613-top-tizes-lista-magyarorszag-legszebb-videki-tereirol.html
http://amibajank.hu/2016/07/17/az-ezerarcu-szentharomsag-ter-galeria/
http://www.bajabela.sulinet.hu/regi/regi/okp/terkepek/eplegi01.htm

Internetes mozgóképek:
Solymos Ede: Bajai piac Pálmai József: BAJA – SZÁZ ÉV FŐTÉR, képeslapokon Buda László: Baja főtere az idő múlásával Szentháromság tér - drón légifelvétel, Baja
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Szentháromság tér évszázadok óta a helyi emberek közkedvelt találkozóhelye, innen látható Baja legtöbb nevezetessége, mint például a Városháza, Petőfi-sziget, Petőfi-híd, Sugovica, Halászpart, Barátok temploma, Belvárosi Templom, Kultúrpalota, Duna Hotel stb.. A városképi jelentőségű műemlék épületekben számos szálloda, üzlet, kávézó és a turisták információs irodája működik.

A tér Baja egyik legfontosabb turisztikai helyszíne, hiszen az itt megrendezésre kerülő különböző programok vonzzák a turistákat, vidékieket, főleg az országos szinten is egyedi múlttal és értékekkel bíró Halászléfőző fesztivál, mely mára már hagyománnyá nőtte ki magát. További rendezvénynek és programnak is otthont ad, többek között a Bácskai hurka- és kolbászfesztiválnak, Bajai utcazenész fesztiválnak, Bajai újbor fesztiválnak, koncerteknek, színdaraboknak és musicaleknek. Bajai Barátok templomának katolikus hívei 1883 óta tartják a húsvéti feltámadási körmenetet, ekkor a Szentháromság téren keresztül megkerülik a szobrot. Miséket is tartottak a téren, ahol szabadtéri oltárt állítottak fel, de manapság ez már egyre múló hagyomány. A téren levő vásárok, a karácsonyfa állítás a Betlehemmel, tűzijátékok mind a város múltját őrzik. Kiemelkedő fontosságú, hogy filmet is forgattak itt, például az Aranysárkányt, a Pacsirtát, a Werckmeister harmóniákat.

 

Kapcsolódó értékek

Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár