Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szikra a kapcsolódó Tőserdővel és Holt-Tiszával átmeneti jellegű terület, a Duna és a Tisza felszínformáló munkájának találkozási pontja. A szeles ártéri felszínt a Tisza formálta, ám attól nyugatra és keletre (a Tiszazugban is) szélfútta, dunai eredetű futóhomok buckasorok halmozódtak fel.

Szikra első védetté nyilvánítását 1955-ben javasoltak, s a Kiskunsági Nemzeti Park megalapításakor, 1975-ben lett nemzeti parki törzsterület. Változatos geomorfológiai tájként a Tisza mente egyetlen nemzetközi jelentőségű területe.

Gazdag fajösszetételű puha – és keményfa ligeterdők váltakoznak itt égerláp erdőkkel, szinte járhatatlan mocsarakkal, virágoktól illatos rétekkel, zsombékok övezte kisebb-nagyobb tavakkal, a Tisza egykori morotváival. Kiemelkedő értéke Szikra-puszta magyar csenkeszes (Festucetum vaginatae) nyílt homoki gyepének maradvány társulása, melyet egy kis kései szegfűs (Dianthus serotinus), árvalányhajas (Stipa sp.), kakukkfüves (Thymus sp.) rét őriz az üdülőterület védett részeként. Az egykori homokpuszta mai ökoszisztémájának jelentős tagja a kései szegfű. Hazánkban védett. Az európai állomány zöme a Duna–Tisza köze meszes talajú buckavonulatain és középhegységeink mészkősziklagyepein található. Nemzetközileg is veszélyeztetett fajként tartják nyilván. Szikrai élőhelyén 250-300 példány él szálanként vagy telepekbe rendeződve.

Növénytársulásai térszint szerinti eloszlása:
(VT = védett természetes, TT = természet közeli állapotban élő társulások)

Szikrai Holt-Tisza: Tündérrózsa hínár (Nympheaeetum albo-luteae) VT helyenként tömeges. Rence-békalencse hínár (Lemno utricularietum) TT ritka foltokban. Kolokános (Hydrochari stratiotetum) TT ritka foltokban
Tavak: Békaliliom hínár (Hottonietum palustris) VT évenként tömeges lehet. Nádas (Scirpo-Phragmitetum) VT szegélyként tömeges. Harmatkásás (Glycerium maximae) VT ritka foltokban.
Égerláp erdő: Kőrises égerláp (Fraxino pannonicae-Alnetum) RT reliktum növényzet. Zsombéksás (Caricetum elatea) VT szegély és aljnövényzet.
Puhafa erdők: Fűz-nyár ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) TT részben telepített. Keményfa erdő: Tölgy-szil-kőris ligeterdő (Fraxino pannonicae-Ulmetum) TT

Tőserdő, valamint a szikrai Holt-Tisza természeti értékei

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Lakitelek, Tőserdő
Kategória
természeti környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Tóth Károly: Nemzeti park a Kiskunságban. Natura Kiadó, Budapest, 1979.
Harmatos Áronné (szerk.): Értékmentő Emlékezet. Lakiteleki értéktár. Lakiteleki Faluszépítő Egyesület. Lakitelek, 2015. 69-70.
Lisztes János: Szikra és az Alpári rét. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, 2004.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Tőserdő, valamint a szikrai Holt-Tisza hazánkban egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, megőrizte a tiszai folyamszabályozás előtti jellegét. Növényeit és állatállományát a Kiskunsági Nemzeti Park is védi. Bács-Kiskun megyében az egyetlen terület, ahol a kiskunsági homokvidék és a tiszai felszín élesen találkozik.

 

Kapcsolódó értékek

Gátér
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Izsák
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár