Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Bajai Hajómalom Egyesület a bajai és térségbeli vállalkozások önzetlen támogatásával és a civilek összefogásával a 2011. évben nyitotta meg a bajai Duna parton, a Türr kilátó szomszédságában a „Halászati Mini Skanzen"-t.

Természetes környezetben a dunai tanyák mintájára építették meg a három „patics" falu halásztanyát, fa rekeszes világító ablakkal és nád tetővel, ahogy őseink is tették. A patics fal azért kellett, hogy az ártérben lévő házak árvíz idején lábon maradjanak, hiszen a vesszőből font fal és az agyag borítás „megengedte a víznek”, hogy könnyen bejusson, így az árvíz nem vitte el azokat. Ezt az okos észjárást adják át előadásaink alkalmával a kilátogató gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

A halásztanyák körül szolgafákon függnek a ma is használatos halászeszközök, mint a kece, dobóháló, varsa stb. Az udvaron található egy ladik, ahová beülve érezheti a gyerek, milyen lehet a vízen megtanulni - legalább elméletben­ hogyan kell az evezőt fogni, mire való a szapoly. Az egyesület tagjai között több idős úr van, akik kedvtelésből halásztak egy életen át és most szívesen mutatják meg, hogy hogyan kell a dobóhálót eldobni, hogyan terül szét a Duna fenekén, hogyan lehet becserkészni a halat a segítségével. Már a mozdulat is elemzést igényel.

Az épített környezethez tartozik egy kemence, melyben a Sárköz híres „borsos kalácsát" készítik el szorgos asszonykezek, akik az egyesület tagjai és önkéntesei. Az egyesület célja az, hogy a kemence működési elvein túl megismerjék a gyerekek a dagasztást, hiszen ez a tészta, a sütés alappillére lehet.

Rendezvényeiken külön figyelmet fordítanak a kisgyerekekre, akik hálásak a velük való foglalkozásért és kicsalják a szülőket is a jó levegőre. Ugyanilyen fontos a bajai halászlé mellé készülő gyufa tészta gyúrásának elsajátítása is. Szeretnék mindenkinek megmutatni a halászlé tészta elkészítésének „művészetét" és a vele járó örömöt is átadni. Hiszen a munka közvetlen eredményét lehet itt látni, ha jól sikerül a tészta. Ehhez a munkához hely kell, a három esőbeálló közvetlen a Duna parton ezt biztosítja, így 150 érdeklődőt tudnak lekötni. Az esőbeálló hűse jól jön a nyári melegben.

Halászati Mini Skanzen

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Baja, Duna part, Türr kilátó
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
-
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A mini skanzen nem közelíthető meg autóval, szép galagonyás sor vezet be a Duna és a Sugovica torkolatába, így mindenkinek elvonja a figyelmét a fák gyönyörűsége és az a fényjáték, aminek következtében a gyaloglás sem fárasztó. Ezek - az óriási vízfelület, a Duna és a Sugovica találkozása, a Türr kilátó - együtt adják azt a hangulatot, amiért érdemes kijönni, belemerülni a régmúlt dunai életbe és kiszakadni a számítógépek világából. Baja a Duna magyarországi bal parti déli szakaszának sajátos múltú, legjelentősebb ősi települése. Észak-Bácska központja, történelme elválaszthatatlan a folyamtól. A Halászati Mini Skanzennel az itt élő emberek ősi és mai életét kívánják bemutatni, eredeti környezetben. Szeretnék a dunai hagyományokat feleleveníteni, átörökíteni a jövő nemzedékének.

A Skanzen három halásztanyája, kemencéje és az esőbeállói, jól mutatják a Duna parti élet sajátos hangulatát, a Duna állandó csobogása, a hajók moraja és a Gemenci erdő jó levegője sajátos hangulatot áraszt a Mini Skanzen körül. Nem csoda, hogy az Egyesület sűrűn tartott rendezvényei miatt is a város leglátogatottabb kirándulóhelyévé vált a 4 év alatt.

Fentiekre tekintettel az egyesület úgy véli, hogy a létesítményük a néprajzhoz tartozó olyan szelet, ami jellemző a tájegységkre, ahol a Duna és a Gemenci erdő közvetlen közelében mutatják meg, hogyan éltek őseink!

A Halászati Mini Skanzen a városi és környékbeli gyerekek és felnőttek találkozó helyévé vált az elmúlt években. A sok ismeretterjesztő előadás a Duna parti skanzenben a Duna kultúrájáról, a folyó part közvetlen közelsége valósággá varázsolta a Halászati Mini Skanzent, mely már nem egyszerűen bemutatja a folyó kultúráját, hanem a dunai élet színterévé vált. Nagy eredmény, hogy a gyerekek és felnőttek rendszeresen kilátogatnak, önkéntesként részt vesznek a rendezvények munkájában és magukénak érzik a skanzent.

A vendégkönyv tanúsága szerint messze földről is vonzza a látogatókat Európából de Japánból, Ausztráliából, Afrikából is voltak már vendégek. A dunántúli iskolákon kívül a fővárosból is érkeztek iskolai csoportok, a turistáknál már célként van s skanzen beprogramozva.

Bács-Kiskun megye Dunához kapcsoló részén, de az egész magyarországi Duna szakaszon sincs együtt olyan bemutató tér, ahol az ősi halászmesterség eszközeinek a gyakorlatban való bemutatása, a dunai kulináris élvezetek helyszínen való megtekintése, kipróbálása autentikus eszközökkel és módszerekkel lehetséges lenne.

A Duna és a Sugovica találkozása a teljes Duna szakasz felezőjében, szemben a Gemenci erdő és pár lépésre a Türr kilátó olyan „hihetetlen" hangulatot áraszt, mely a Mini Skanzennel együtt felejthetetlen élményt jelent.

 

Kapcsolódó értékek

Kecel
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár