Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A mai épület helyén korábban már állt egy imaház, amely az 1840-es tűzvészben leégett. Frey Lajos budapesti építésszel terveztette meg az egykoron virágzó, kétezres lélekszámú közösség - mely a bírói intézmény megszűnése után a város első polgármesterét, de egy időben a berlini és a müncheni főrabbit is adta - az új zsinagógát. Adományaikból 1845-ben készült el a késő klasszicista épület, melynek átadásakor első alkalommal avattak magyar beszéddel zsinagógát.

A zsinagóga tájolása nem a vallási előírásokhoz, hanem az utca építési vonalához igazodott. Hosszabbik oldalával van az utcafronton, középütt a kijárati ajtóval. Fölötte lapos timpanonban a felirat magyarul: „Egyedül az Istennek”. A kert felöli főhomlokzatát – amelyhez hat lépcsőfok vezet fel - kettős előcsarnok teszi ünnepélyessé. Az oszlopos bejárat felett szintén timpanon látható, rajta héber betűs felirat, jelentése: „Nem más ez, mint Isten háza és az ég kapuja.” Az épületbe belépő látogató egy vörös márvány kézmosó mellett és egy kisebb karzat alatt érkezik a főhajóba. Ezt a karzatot később, az új rítusnak eleget téve készítették, hogy rajta orgonát helyezzenek el és a kórusnak itt biztosítsanak helyet. A zsinagóga belső terét jobbról és balról kettős pillérek három hajósra osztják, tetején csehsüveges boltozatrendszer nyugszik, melynek ornamentikája igényes és anyagilag tehetős megrendelőkre vall. A főhajó ellenkező végén látható a frigyszekrény, melyet klasszicista építmény foglal magába. Frízének felirata magyarul: „Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam.” Benne kézzel írott tóra tekercsek és eredeti vallási kegytárgyak találhatók.

A háború borzalmait túlélők a kert bejárattal szemben lévő szegletében 1947-ben megépítették a mártírok emlékfalát, melynek márványtábláin több mint 1000 elhurcolt bajai zsidó neve szerepel. Minden évben, május utolsó vasárnapján gyász-istentiszteletet tartanak, így hajtva fejet a hajdan virágzó közösség emléke előtt, s osztozva a megmaradtak fájdalmában. Az 1970-es évek elején már nem tudta az épület fenntartását biztosítani a hitközség, ezért felajánlotta a városnak megvételre.

A vásárlást követően az eredeti állapotot szem előtt tartva 1982-ben kezdtek hozzá a felújítási munkákhoz és városi könyvtárrá alakították át.

A bajai zsinagóga jelenleg városi könyvtár és művelődési központként üzemel. Az egykori bajai zsinagóga kiemelkedő építészeti érték, hiszen a II. világháború után gazdátlanná vált és romlásnak indult – eredendően 1845-ben készült - épület úgy nyerte el teljesen új szerepkörét, hogy a felújítási munkálatok során az egykori zsinagóga legfőbb tulajdonságainak, jellegzetességeinek a megtartása volt a fő szempont. Az új, könyvtári funkciót maximálisan szolgálni tudja az eredetinek megfelelően felújított attraktív belső tér. Azzal, hogy új feladatot találtak az épületnek, megmentették a teljes pusztulástól. Egyedi jelleget tükröző, kiemelkedő építészeti alkotás, mely alapján méltó helye lenne a megyei értéktárban. Jelentőségét megalapozza az is, hogy Tornai Endre főépítésznek a helyreállítás során végzett kiváló munkáját Ybl-díjjal ismerték el. A könyvár belső építésze Hefkó Mihály volt, aki e munkájáért 1986-ban Pro Architektura díjat kapott. Az épületre nem csak a városban élők, de az egész megye lakossága büszke lehet, hiszen ez egy valóságos „ékszerdoboz”, ahol el lehet merülni a Gutenberg-galaxis, az írott-nyomtatott világ kínálta tudnivalókban. A mártírok emlékfalát külföldi turisták keresik fel családfa kutatás, ismerősök keresése céljából. Mindeközben pedig egy – utolsó pillanatban – megmentett, pompásan felújított házat is megcsodálhat a látogató, ahol szinte templomban érezheti magát – ahogyan azt Ráday Mihály néhány évvel ezelőtt megfogalmazta.

Bajai Zsinagóga

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6500 Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Fábián Borbála: A bajai könyvtár kincsei, Baja, 2009.
Fábián Borbála: Fejezetek a bajai zsidóság történetéből, In: Bácsország 2014/2. (69. sz.)
Magyar Zsidó Lexikon, szerk: Újvári Péter, Bp. 1929.
Rapcsányi Jakab, dr: Baja, Bp. 1934.
Sarlós István: Kérvények a táborból, Bácsország 2014/2. (69. sz.)
Steinhardt Jakab: Egyházi-beszéd, tartotta Baján, az ujonnan épült izraelita templom felszentelése alkalmával, (September 26-án 1845), Arad, 1845.
Baja, Gemenc, Halászlé; kiadja az One Din Bt.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A zsinagóga meghatározó városképi elem, nem csak a zsidóság, de az egész lakosság számára megőrzendő érték. Nem csak különböző kulturális rendezvények színtere, de a városba látogató turisták és a bajaiak kedvelt célpontja, mind funkciója, mind története, mind pedig kinézete miatt. Műemlék jellege miatt eddig is védelmet élvezett, az értéktárba történő felvétele is nagyban hozzájárulna ehhez.

 

Kapcsolódó értékek

Pálmonostora
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár