A mai épület helyén korábban már állt egy imaház, amely az 1840-es tûzvészben leégett. Frey Lajos budapesti építésszel terveztette meg az egykoron virágzó, kétezres lélekszámú közösség - mely a bírói intézmény megszûnése után a város elsõ polgármesterét, de egy idõben a berlini és a müncheni fõrabbit is adta - az új zsinagógát. Adományaikból 1845-ben készült el a késõ klasszicista épület, melynek átadásakor elsõ alkalommal avattak magyar beszéddel zsinagógát.

A zsinagóga tájolása nem a vallási elõírásokhoz, hanem az utca építési vonalához igazodott. Hosszabbik oldalával van az utcafronton, középütt a kijárati ajtóval. Fölötte lapos timpanonban a felirat magyarul: „Egyedül az Istennek”. A kert felöli fõhomlokzatát – amelyhez hat lépcsõfok vezet fel - kettõs elõcsarnok teszi ünnepélyessé. Az oszlopos bejárat felett szintén timpanon látható, rajta héber betûs felirat, jelentése: „Nem más ez, mint Isten háza és az ég kapuja.” Az épületbe belépõ látogató egy vörös márvány kézmosó mellett és egy kisebb karzat alatt érkezik a fõhajóba. Ezt a karzatot késõbb, az új rítusnak eleget téve készítették, hogy rajta orgonát helyezzenek el és a kórusnak itt biztosítsanak helyet. A zsinagóga belsõ terét jobbról és balról kettõs pillérek három hajósra osztják, tetején csehsüveges boltozatrendszer nyugszik, melynek ornamentikája igényes és anyagilag tehetõs megrendelõkre vall. A fõhajó ellenkezõ végén látható a frigyszekrény, melyet klasszicista építmény foglal magába. Frízének felirata magyarul: „Az Örökkévalót mindig magam elõtt tartottam.” Benne kézzel írott tóra tekercsek és eredeti vallási kegytárgyak találhatók.

A háború borzalmait túlélõk a kert bejárattal szemben lévõ szegletében 1947-ben megépítették a mártírok emlékfalát, melynek márványtábláin több mint 1000 elhurcolt bajai zsidó neve szerepel. Minden évben, május utolsó vasárnapján gyász-istentiszteletet tartanak, így hajtva fejet a hajdan virágzó közösség emléke elõtt, s osztozva a megmaradtak fájdalmában. Az 1970-es évek elején már nem tudta az épület fenntartását biztosítani a hitközség, ezért felajánlotta a városnak megvételre.

A vásárlást követõen az eredeti állapotot szem elõtt tartva 1982-ben kezdtek hozzá a felújítási munkákhoz és városi könyvtárrá alakították át.

A bajai zsinagóga jelenleg városi könyvtár és mûvelõdési központként üzemel. Az egykori bajai zsinagóga kiemelkedõ építészeti érték, hiszen a II. világháború után gazdátlanná vált és romlásnak indult – eredendõen 1845-ben készült - épület úgy nyerte el teljesen új szerepkörét, hogy a felújítási munkálatok során az egykori zsinagóga legfõbb tulajdonságainak, jellegzetességeinek a megtartása volt a fõ szempont. Az új, könyvtári funkciót maximálisan szolgálni tudja az eredetinek megfelelõen felújított attraktív belsõ tér. Azzal, hogy új feladatot találtak az épületnek, megmentették a teljes pusztulástól. Egyedi jelleget tükrözõ, kiemelkedõ építészeti alkotás, mely alapján méltó helye lenne a megyei értéktárban. Jelentõségét megalapozza az is, hogy Tornai Endre fõépítésznek a helyreállítás során végzett kiváló munkáját Ybl-díjjal ismerték el. A könyvár belsõ építésze Hefkó Mihály volt, aki e munkájáért 1986-ban Pro Architektura díjat kapott. Az épületre nem csak a városban élõk, de az egész megye lakossága büszke lehet, hiszen ez egy valóságos „ékszerdoboz”, ahol el lehet merülni a Gutenberg-galaxis, az írott-nyomtatott világ kínálta tudnivalókban. A mártírok emlékfalát külföldi turisták keresik fel családfa kutatás, ismerõsök keresése céljából. Mindeközben pedig egy – utolsó pillanatban – megmentett, pompásan felújított házat is megcsodálhat a látogató, ahol szinte templomban érezheti magát – ahogyan azt Ráday Mihály néhány évvel ezelõtt megfogalmazta.