


A mai épület helyén korábban már állt egy imaház, amely az 1840-es tűzvészben leégett. Frey Lajos budapesti építésszel terveztette meg az egykoron virágzó, kétezres lélekszámú közösség - mely a bírói intézmény megszűnése után a város első polgármesterét, de egy időben a berlini és a müncheni főrabbit is adta - az új zsinagógát. Adományaikból 1845-ben készült el a késő klasszicista épület, melynek átadásakor első alkalommal avattak magyar beszéddel zsinagógát.
A zsinagóga tájolása nem a vallási előírásokhoz, hanem az utca építési vonalához igazodott. Hosszabbik oldalával van az utcafronton, középütt a kijárati ajtóval. Fölötte lapos timpanonban a felirat magyarul: „Egyedül az Istennek”. A kert felöli főhomlokzatát – amelyhez hat lépcsőfok vezet fel - kettős előcsarnok teszi ünnepélyessé. Az oszlopos bejárat felett szintén timpanon látható, rajta héber betűs felirat, jelentése: „Nem más ez, mint Isten háza és az ég kapuja.” Az épületbe belépő látogató egy vörös márvány kézmosó mellett és egy kisebb karzat alatt érkezik a főhajóba. Ezt a karzatot később, az új rítusnak eleget téve készítették, hogy rajta orgonát helyezzenek el és a kórusnak itt biztosítsanak helyet. A zsinagóga belső terét jobbról és balról kettős pillérek három hajósra osztják, tetején csehsüveges boltozatrendszer nyugszik, melynek ornamentikája igényes és anyagilag tehetős megrendelőkre vall. A főhajó ellenkező végén látható a frigyszekrény, melyet klasszicista építmény foglal magába. Frízének felirata magyarul: „Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam.” Benne kézzel írott tóra tekercsek és eredeti vallási kegytárgyak találhatók.
A háború borzalmait túlélők a kert bejárattal szemben lévő szegletében 1947-ben megépítették a mártírok emlékfalát, melynek márványtábláin több mint 1000 elhurcolt bajai zsidó neve szerepel. Minden évben, május utolsó vasárnapján gyász-istentiszteletet tartanak, így hajtva fejet a hajdan virágzó közösség emléke előtt, s osztozva a megmaradtak fájdalmában. Az 1970-es évek elején már nem tudta az épület fenntartását biztosítani a hitközség, ezért felajánlotta a városnak megvételre.
A vásárlást követően az eredeti állapotot szem előtt tartva 1982-ben kezdtek hozzá a felújítási munkákhoz és városi könyvtárrá alakították át.
A bajai zsinagóga jelenleg városi könyvtár és művelődési központként üzemel. Az egykori bajai zsinagóga kiemelkedő építészeti érték, hiszen a II. világháború után gazdátlanná vált és romlásnak indult – eredendően 1845-ben készült - épület úgy nyerte el teljesen új szerepkörét, hogy a felújítási munkálatok során az egykori zsinagóga legfőbb tulajdonságainak, jellegzetességeinek a megtartása volt a fő szempont. Az új, könyvtári funkciót maximálisan szolgálni tudja az eredetinek megfelelően felújított attraktív belső tér. Azzal, hogy új feladatot találtak az épületnek, megmentették a teljes pusztulástól. Egyedi jelleget tükröző, kiemelkedő építészeti alkotás, mely alapján méltó helye lenne a megyei értéktárban. Jelentőségét megalapozza az is, hogy Tornai Endre főépítésznek a helyreállítás során végzett kiváló munkáját Ybl-díjjal ismerték el. A könyvár belső építésze Hefkó Mihály volt, aki e munkájáért 1986-ban Pro Architektura díjat kapott. Az épületre nem csak a városban élők, de az egész megye lakossága büszke lehet, hiszen ez egy valóságos „ékszerdoboz”, ahol el lehet merülni a Gutenberg-galaxis, az írott-nyomtatott világ kínálta tudnivalókban. A mártírok emlékfalát külföldi turisták keresik fel családfa kutatás, ismerősök keresése céljából. Mindeközben pedig egy – utolsó pillanatban – megmentett, pompásan felújított házat is megcsodálhat a látogató, ahol szinte templomban érezheti magát – ahogyan azt Ráday Mihály néhány évvel ezelőtt megfogalmazta.
Bajai Zsinagóga
Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ
Fábián Borbála: Fejezetek a bajai zsidóság történetéből, In: Bácsország 2014/2. (69. sz.)
Magyar Zsidó Lexikon, szerk: Újvári Péter, Bp. 1929.
Rapcsányi Jakab, dr: Baja, Bp. 1934.
Sarlós István: Kérvények a táborból, Bácsország 2014/2. (69. sz.)
Steinhardt Jakab: Egyházi-beszéd, tartotta Baján, az ujonnan épült izraelita templom felszentelése alkalmával, (September 26-án 1845), Arad, 1845.
Baja, Gemenc, Halászlé; kiadja az One Din Bt.
A zsinagóga meghatározó városképi elem, nem csak a zsidóság, de az egész lakosság számára megőrzendő érték. Nem csak különböző kulturális rendezvények színtere, de a városba látogató turisták és a bajaiak kedvelt célpontja, mind funkciója, mind története, mind pedig kinézete miatt. Műemlék jellege miatt eddig is védelmet élvezett, az értéktárba történő felvétele is nagyban hozzájárulna ehhez.