Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Sárgamajor Pálmonostorától keletre, a település mai fekvéséhez képest alig néhány kilométerre helyezkedik el. A műemléki védelem alatt álló épületegyüttest sokan Orczy- majorságként vagy Pallavicini-kúriaként is emlegetik.

A Sárgamajor múltja egészen a XIX. század közepéig, az 1830-as évekig nyúlik vissza. Régészeti leletekkel bizonyítható, hogy a település már a rómaiak idejében és a honfoglalás korában is lakott volt, ám ennek nyomai a 150 évig tartó török hódoltság alatt szinte teljesen eltűntek. Változás akkor következett be, amikor ez a terület számos más kiskunsági birtoktesthez hasonlóan, a törökök kiűzése után az orczi Orczy bárók tulajdonába került. E család nevéhez fűződik a község újranépesítése az 1830-as évek körül, ami településtörténeti szempontból is meghatározó. Ekkor telepedtek le ugyanis azok a dohánykertészek, akik haszonbérbe kapott birtokain kerestek megélhetést és hosszútávon itt telepedtek le. Szintén erre az időszakra tehető a kúria felépítése is, ami az ekkor kialakult majorság birtokközpontjaként funkcionált. A majorság létrehozása pedig hozzájárult a paraszti gazdálkodást folytató kis- és középparaszti réteg, illetve a cselédség és a napszámosok letelepedéséhez.

1848-ban a mintegy 6949 katasztrális holdat kitevő birtokot Stametz-Mayer Henrik bécsi bankár vásárolta meg, akinek csak nagyon rövid ideig birtokolta a területet. 1854 és 1861 között már az ország egyik legnevesebb és legnagyobb földbirtokkal rendelkező főnemesi család, a Pallaviciniek kezébe került. A pálmonostorai terület így a 66.000 katasztrális holdnyi algyő-mindszenti Pallavicini-uradalom északnyugati részévé vált. Az uradalom hitbizományként működött, melynek első ura Pallavicini Alfonz őrgróf lett. Őt fia, Sándor követte az őrgróf 1875-ben bekövetkezett halála után. 1894-től a család fokozatosan eladni kényszerült a pálmonostorai birtokból, így 1931-ben már csak 244 katasztrális hold volt a tulajdonában.

1945-ben a kúria épülete sem kerülhette el az államosítást, amiben a termelőszövetkezeti székházat helyezték el. A TSZ 1960 és 1961 között átalakításokat végzett az épületen és lecserélte a teljes tetőszerkezetet, ezután viszont már semmilyen újabb renoválási munkába nem kezdett bele, és hamarosan ki is költözött az épületből.

A kúria a XIX. századi kor követelményeinek megfelelően került megépítésre. Jellegét tekintve L alakú, földszintes épület, melynek szárnyai külső oldalai négyszögletesek. Az udvarra néző oldalán öt toszkán oszlopon nyugvó L-alakú tornác helyezkedik el. A kúria négyzetes udvarát hatalmas magtárak és istállók veszik körül, amit azért is érdemes hangsúlyozni, mert ez a négyszögletes elrendezés a majorságok kedvelt építészeti megoldása volt, azonban ma már a Duna-Tisza közén csak egyedül itt látható. Az északi oldalon foglaltak helyet a cselédlakások, míg a keleti részen az egykor modern és korszerűen megépített gabonaraktár helyezkedett el. A raktár külön érdekessége, hogy a századfordulón már lifttel működtették. A déli oldalon kaptak helyet az istállók, a kúria és a kapu pedig a keleti oldalon található. Közvetlenül a kapu mellett fekszik az alig pár éve felújított kápolna, melynek védőszentjei Assisi Szent Ferenc és Assisi Szent Klára.

A Sárgamajor ma magántulajdonban van. A tulajdonosok – Héjja Béla és Héjja Béláné Kecskeméti Magdolna - 15 éve vásárolták meg az akkor még leromlott állapotú majorságot. Idővel nemcsak magát a kúria épületét hozták rendbe, de újjáépítették az egykor porig rombolt kápolnát, illetve a melléképületeket is helyre állították. A család ezekben ma baromfitenyésztéssel foglalkozik. A renoválásnál maximálisan törekedtek arra, hogy a majorság megőrizze múltbéli arculatát, egykori pompáját.

Sárgamajor

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Pálmonostora
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Bács-Kiskun megye – Magyarország Műemlékjegyzéke 5. szerk. BARDOLY ISTVÁN, HARIS ANDREA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006. 104-105.
Migráció és település a Duna-Tisza közén szerk. JUHÁSZ ANTAL, Szeged, 1990. 67-91. o.
JUHÁSZ ANTAL: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2005.
VIRÁG ZSOLT: Magyar Kastélylexikon – Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái. Fo-Rom Invest, Budapest, 2003. 92-93. o.

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2334
http://palmonostora.hu/#
http://balkonada.cafeblog.hu/2015/09/23/zold-oazis-az-egykori-orczy-kuriaban/
http://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=17
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Sárgamajornak méltó helye van a megyei értékek között. A kúria és a hozzá szorosan kapcsolódó gazdasági épületek történeti jelentőséggel bírnak. A XIX. századi majorságok négyszögletes elrendezése az Alföldön ma már szinte csak itt látható, pedig egykoron ez jellemezte a majorsági gazdálkodást folytató birtokos nemesség életmódját és építészeti stílusát. A Sárgamajor ma műemléki védettséget is élvez, ami már ezzel is jelzi, hogy a jövő számára értékes és megóvásra, ápolásra érdemes épületegyüttesről van szó. Megyei értékké nyilvánítása pedig tovább emelné az egykori Pallavicini-uradalom részét képező kúria jelentőségét és egyediségét.

A Sárgamajor a múlt azon ma már kevésbé ismert szegmenseit is őrzi, mely egykoron meghatározta az alföldi ember életmódját és mindennapi életét. A kúria és a megmaradt gazdasági épületek bepillantást engednek abba, ami manapság már csak skanzenekben és történelemkönyvekben fedezhetőek fel: a nemesség és cselédek lakóhelyei és életkörülményei és az ezek közti különbségek, gazdasági épületek (istállók, gabonaraktár) tényleges mivolta és azok funkciói.

 

Kapcsolódó értékek

Helvécia
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár