Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Az ország közepén, Soltvadkerten termő gyümölcsök és más növények hasznosítása ízletes és egészséges lekvárok, szörpök formájában.

Hazánk nagy folyóinak árterületén-évszázadokon keresztül megtermett a nedvességet kedvelő alma, körte, szilva, dió. Ezek az ártéri erdők a csekély törődésért bőséges terméssel látták el a lakosságot.

Tervszerűen ültetett gyümölcsösök a 16. században jöttek létre. Sok, már a középkorban is létező, település neve utal (Váralmás, Érkörtvélyes, Meggyes, Diósgyőr, Eperjes) gondozott gyümölcsösökre. A gyümölcsösöket a szabad termőterületekből, erdőkből, ligetekből alakították ki. Ezeknek a bekerített gyümölcsösöknek vadkert volt a neve, így keletkezhetett Érsek-vadkert és Soltvadkert neve is.

Az ártéri és erdei gyümölcsösök jelentősége a XIX. század közepétől csökkent, majd jelentősen vissza is esett. A gyümölcstermesztés fő területeivé a Duna-Tisza köze és a Nyírség váltak, ahova bőven termő, nemesített fajtákat telepítettek. Az almafélék mellett növekszik a kajszibarack, őszibarack, cseresznye és meggy termőterülete is. A Duna­-Tisza közén a gyümölcstermesztés nagy területeken szőlővel vegyesen folyik.

Soltvadkerten a gyümölcstermesztésnek és természetesen a gyümölcsfeldolgozásnak is nagy hagyományai vannak. Ezt a hagyományt tartja fenn a Rita Házi Szörpfőzdéje is, mikor a házi kertjében termő gyümölcsök és a környék szabadon növő növényeinek levelét, virágát, gyümölcsét manufakturális gazdaságában feldolgozza.

Fő célunk hagyományos tartósító eljárással üvegbe zárni a tavasz, nyár és az ősz ízeit, ugyanakkor egészséges élelemhez juttatni az embereket.

Nincs jobb érzés, mint amikor az ember kinyit egy üveg szörpöt vagy egy lekvárt és érzi a gyógynövények, a gyümölcsök aromáját, ez által kicsit újra a tavaszt, a nyarat és az őszt.

Már a termesztés is kíméletes eljárással folyik. A gyümölcsöskertet az agrár­-környezetgazdálkodási program előírásainak megfelelően műveljük, szem előtt tartva a környezettudatos gazdálkodást.

A befőzés a hagyományos, vegyszer nélküli, több nemzedéken át öröklődött módszerrel történik. Nem használunk vegyi tartósítószert Mérsékelt mennyiségű cukorral és hőkezeléssel tartósítjuk a gyümölcsöket. A cukornak tartósító és édesítő szerepe is van az eljárás során. Cukor nélkül csak a szilva rakható el. Mivel cukor csak az I. világháború után terjedt el, édes lekvárokat, forró vízzel hevítve tartósított, úgy nevezett befőtteket, csak a közelmúltban kezdtek készíteni. A mai elvárás ismét a kevés cukor felhasználása, ezért alkalmazzuk mi is a régi-régi módszereket.

Az eljárás lépései

Egészséges és érett gyümölcs-válogatás, tisztítás (palolás) - kíméletes főzés, a víztartalom elpárologtatása (ciberézés és öregítés) - állandó kavarás - tiszta üvegekbe töltés - lassú kihűlés biztosítása.

A híres szatmári szilvatermő vidékeken a főzőedény vastag öntöttvas edény vagy még inkább rézüst, melyet agyagból tapasztott katlanba helyeznek, hogy ne csak alulról kapjon meleget. A főzés elején gyengébb tüzet raknak napraforgószárból, venyigéből, rőzséből, később fával tüzelnek. Maggal együtt teszik fel főni, a mag jó ízt ad a lekvárnak. Ciberézésnek mondják, mi-kor a híg léből kiszűrik a magot és a héját. Ehhez fateknőt és cibererostát használnak. A tiszta levet ezután öregítik, vagyis besűrítik. Állandóan kavarni kell a fortyogó levet, vigyázni kell, hogy le ne égjen. A fárasztó munkát igyekeznek megkönnyíteni. Ügyes keverő lapátokat, vitorlát, lapickát és keverési mechanizmusokat találnak ki. Kanálpróbával ellenőrzik, hogy kellően besűrűsödött-e már. Ha kész, cserépedényekbe, szilkékbe, üvegekbe rakják. Ha bebőrösödött, hűvös kamrában akár több évig is eláll. Lekötözni csak a por ellen szükséges. A szatmári szilvalekvár sötét színű, keményre főzött, de még kenhető állagú, hozzáadott cukor nélkül is édes, kellemes étel. A kevésbé édes, több savat tartalmazó gyümölcsökhöz cukrot adunk a kellemesebb íz érdekében. A tartósító eljárás lépései hasonlóak. Ha kellően besűrűsödik, szárazdunsztba tesszük, azaz tiszta üvegekbe töltjük, jól lezárjuk, és meleg takarók közé tesszük, hogy lassan hűljön ki.

Hogyan vélekednek termékeimről, akik már kóstolták?

Több díjjal is elismerték az általam készített termékek minőségét Termékválasztékom és mellette a kapott elismerés, díj:

Szörpök:
Bodzavirág szörp (A Földművelésügyi Minisztérium Hagyományok Ízek Régiók "HÍR" véd-jeggyel kitüntetett terméke, nemzetközi bronzérem 2015)
Akácvirág (nemzetközi bronzérem 2015)
Hársfavirág (nemzetközi bronzérem 2015)
Rózsa
Kakukkfű
Citromfű
Menta (Nemzetközi aranyérem 2015)
Levendula (Nemzetközi aranyérem 2015)
Pitypang
Muskotályos szőlő (Cserszegi fűszeres szőlőből, Nemzetközi aranyérem 2015)
Rebarbara
Fahéjas alma
Csipkebogyó (Nemzetközi ezüstérem 2015)
Feketeszeder
Homoktövis
Málna (Nemzetközi aranyérem 2015, Az "Év szörpje" 2015)
Meggy (Nemzetközi ezüstérem 2015)

Lekvárok:
Mentás szamóca
Fahéjas alma
Rebarbara
Kemencés szilva
Málna
Szeder
Illatos szőlő
Csipkebogyó
Sárgabaracklekvár
Fügelekvár

A termékek előnyei

Rita Házi Szörpfőzdéjében egyelőre tíz féle lekvár és 17 féle szörp készül. Bőséges választék áll az ínyencek előtt.

Rita Házi Szörpfőzdéjében készülő lekvárok és szörpök egyelőre családi vállalkozás keretében jönnek létre. De társadalmi hatása is van, mert a vadon gyűjtött virágokat és termést illetve az általam megtermelt gyümölcsöket helyi munkaerő segítségével gyűjtöm, az üveget és a címkét is itt a térségben vásárolom meg. Ezzel a helyieknek idényszerűen munkát tudok biztosítani.

Rita Házi Szörpfőzdéjében a napsütött Bács-Kiskun megye közepén, Soltvadkerten és környékén termő gyümölcsök és más növények kerülnek üvegbe és válnak a téli időben is fogyaszthatóvá.

Rita Házi Szörpfőzdéjében készülő lekvárok és szörpök az értékesítési formák bővülése révén elkerülnek az ország más részein élő magyar családok asztalára, sőt, éttermek ét­ és itallapjára és lehetőséget adnak arra, hogy magyar földön termett, egészséges élelmiszereket fogyaszthassanak az arra igényes emberek.

Rita házi szörpfőzdéje

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Soltvadkert
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Rita Házi Szörpfőzdéjében szörpök és lekvárok készülnek saját kertünkben termesztett és Soltvadkert környékén szabadon termő, magunk által gyűjtött növényekből (leveléből, virágából, gyümölcséből). Már a termesztés is kíméletes eljárással folyik. A gyümölcsöskertet az agrár-környezetgazdálkodási program előírásainak megfelelően műveljük, szem előtt tartva a környezettudatos gazdálkodást. A tartósítás hagyományos, vegyszer nélküli, több nemzedéken át öröklődött módszerrel történik.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
Agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunadacs
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Izsák
Agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Érétktár