Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Wilhelm Gábor régészeti koordinátor beszámolója az elvégzett leletmentésről:

Topográfiai munkálataink során kiemelt figyelmet fordítottunk a döbrögeci határrészen 1965-ben előkerült római Victoria szobor lelőhelyének pontos azonosítására. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb római kisplasztikája Gombár Sándor tanyáján szőlőtelepítés közben került elő. A helyszínelést végző B. Thomas Edit a jelentés végén megemlíti, hogy a tanya végében, egy erdős terület mögött található magaslaton, "szigeten" 1951-ben egy bronzkori arany láncocska is előkerült. A kutatás során később egyértelműen sikerült beazonosítani a "szigetet", és nagy valószínűséggel a szobor előkerülési helyét is lokalizáltuk. A vizsgált területre a szomszédos szőlőben dolgozó gazda hívta fel e figyelmünket, aki közölte, hogy a vadászok rókalyukakat ástak a helyszínen, és komoly mennyiségű kerámiát forgattak ki. A helyszínt csak gyalogosan lehetett megközelíteni, egy erdős, mocsaras részen keresztül egy kis ösvény vezetett nagyjából 120 m hosszan a lelőhelyre. A terület gyeppel fedett, de eléggé fel volt gazosodva, igazából csak az állatok kitaposta csapásokon lehetett közlekedni. A közel 7500 m2 nagyságú terület markánsan kiemelkedik a környezetéből. Körülötte náddal és sással fedett vizes, mocsaras élőhely van, az ős-Duna egyik mellékága veszi körül. A kiemelkedés szabályos alakú, trapéz formát mutat. Az első szemle alkalmával, február 2-án több helyen 1-2 m átmérőjű beásásokat figyeltünk meg, melyek hányójából nagy mennyiségű középső bronzkori kerámia és kőeszköz került elő. A felszíni jelek alapján egy urnatemetőt sejtettünk a helyszínen. A szemle után soron kívül megtörtént a lelőhely nyilvántartásba vétele (Köh: 90.371), ezt követően a Hatóság tájékoztatta a tulajdonosokat (010/118-120 hrsz.) a lelőhelyrongálásról és a terület 1 éves ideiglenes védettségéről, és jelezte, hogy mentő feltárásra kerül sor. Két nagyobb beásást kutatunk meg a felületen található tucatnyi rókalyukból, a vadászok által nyitott gödrökben metszetfalat kialakítva, illetve a teljes rétegsor aljáig megkutatva a kis szelvényeket Az egymástól kb. 20 m-re elhelyezkedő munkaterületeken szinte ugyan azt a rétegtani viszonyokat tapasztaltuk. Nagyjából 110 cm vastag rétegsorban összesen 11 szintet tudtunk elkülöníteni, melyekből az első 3 sérült erőteljesen a beásások és a rókajáratok miatt. A későbbi rányitások során ezeket a magasabb rétegeket is sikerült megfigyelni és dokumentálni. A lelőhely területén a felső rész nagyjából 20-25 cm mélységig volt bolygatva a szántás végett. Utána egy barna, sárgásbarna egységes réteg következik, kb. 30 cm vastagságban, melyből még jött elő fémanyag. Ez a szint igen intenzívnek bizonyult, komoly mennyiségben tartalmazott leletanyagot, rengeteg kerámia és nagy mennyiségű kő volt a teljes rétegben. Mélyebben egy szürkés-iszapos, kővel kirakott szint következett, de ezt már nem bolygattuk a további felületeken. A lelőhely vizsgálatakor első benyomásra is kiemelendő, hogy rendkívül nagy mennyiségű kerámiaanyag (13 db M30-as rekesz) került elő, és ezek mellett kiemelkedően sok kő és kőeszköz volt a egyes rétegekben a nyersanyagban szegény vidéken. A kerámiatöredékek mellett egy remek kivitelű, teljesen ép csontból faragott pontkörös díszű zabla szíjelosztó is előkerült. A feltárással párhuzamosan elkezdtük a terület műszeres kutatását is. Már a munkálatok elején az átlagosnál több fémtárgy került elő, ami alapján egyértelmű, hogy csak részben érinthette műkincsrablás a területet. A területen közel 150 db fémtárgy került elő. A Ny-i felében sikerült megtalálnunk a korábban a Nemzeti Múzeumba bekerült arany csüngő további darabjait, összesen 10 db arany tárgy került elő egy körzeten belül, illetve egy további préselt arany dísz távolabb tőlük, összesen 168,88 gramm összsúlyban. Szintén a Ny-i szélénél egy 76 tételből álló kis ékszerdepót találtunk, több típusú bronz csüngő, pityke és pár tű volt egy kupacban, melyeket a korabeli rejtés során valószínűleg szövetbe tekertek. A területet több napon keresztül teljesen átkutattuk, a tárgyak előkerülését dokumentáltuk, helyüket geodéziailag rögzítettük. A lelőhely érintetlensége és gazdagsága miatt kiemelkedik a középső bronzkori ismert központok közül. Egyedi a kiképzése, hasonló kialakítású mesterséges szigetet nem nagyon ismerünk a korszakból a tágabb régióból sem. Az előkerült aranytárgyak mennyisége átlagon felüli, a Duna-Tisza-közén mind mennyiségében (11+1 db), mind pedig súlyában (közel 17 deka) ez az eddigi legjelentősebb középső bronzkori aranytárgy együttes. Az előkerült bronztárgyak minősége a mai napig kiváló, alig korrodálódtak, remek patinával borítottak, mivel a terület soha nem volt műtrágyázva.

Középső bronzkori központ

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskőrös, külterület
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az utóbbi évtizedek legjelentősebb régészeti lelete nemcsak Kiskőrös környékén, de az egész Duna-Tisza-köze területén. Egybehangzó vélemények alapján a központ további feltárása során további jelentős leletek kerülhetnek elő, melyek védelme rendkívüli fontossággal bír.

 

Kapcsolódó értékek

Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár