A bácsalmási zsidó temető kulturális és helytörténeti értékét tekintve kiemelt jelentőségű. Bácsalmási zsidóság első jelenlétéről az 1750-es, a folyamatos ittlétükről az 1780-as évektől vannak adatok. A helybeli zsidóság jelentős szerepet töltött be a város gazdasági és társadalmi életében. 1944-ben a német megszállást követően az elhurcolt zsidók közül szinte senki nem tért vissza, az egyházközség élete elsorvadt. Az emlékként megmaradt zsidó temető Bácsalmás település ÉNY-i külterületi részén helyezkedik el. Az önkormányzat 1992-ben rendbe tetette a sírok környékét, felállíttatta a kidőlt sírköveket és az egész temető körbe lett kerítve. A temetőben négy 1848-49-es honvéd és nemzetőr is nyugszik. Mindegyik sírkő szinte más, mind egyedi kivitelezésű alkotás, számos motívumkinccsel rendelkeznek.
Bácsalmási Zsidó Temető
Bácsalmás. Fejezetek egy felső-bácskai kisváros történetéből. Bácsalmás, 1999. (Társszerző).
Átd. online kiadása:
http://www.bacsalmas.hu/images/Dokumentumok/Ekonyvtar/bacsalmas.pdf
Bácsalmási Chevra-Kadisa alapszabályai, 1913 Somodi Henrietta: Zsidók Bács-Kiskun megyében
A helyi közösségek történeti örökségét a szellemi-kulturális javak mellett építészeti emlékeik, a templomok és a temetők őrzik. Bács-Kiskun megyében nem volt jellemző a zsidók tömeges betelepedése. A megyében a legtöbb településen az egyetlen még fellelhető emlék a temető és sok helyen már ennek is csak a nyomait lehet felfedezni.
A bácsalmási zsidóság egykori temetője kultúrtörténeti, illetve épített értékeink szoros és felbecsülhetetlen része. Megőrzése, megóvása, méltóképpen való ápolása mindannyiunk feladata. A temetőben találhatók olyan síremlékek is, gránit anyagú obeliszkek, melyek emlékmű jellegűek. 1944-ben gettót létesítettek Bácsalmáson, minden zsidót ideköltöztettek nem csak a helyieket, de a környék településeiről is, pl.: Jánoshalmáról, Madarasról, még a bajai zsidók egy részét is ide zárták be. A gettó kiürítésekor mindenkit Kassára szállítottak, onnan pedig deportálták őket! A fasizmus tragikus eseményeinek következményeként már csak a temetőben megmaradt régi sírkövek, a rajtuk fennmaradt szövegek, gazdag sírversek, nevek jelzik, hogy egykor itt éltek Bácsalmáson. Megmaradásukra a legnagyobb esélyt a temetők védelme, bemutathatósága, számon tarthatósága jelenti, amit a védett sírkert kialakításával lehet megoldani.
Különösen fontos, hogy ezek a kultúrtörténeti emlékhelyeink megmaradjanak és a fiatalok ezeken keresztül is megismerhessék a település és a térség történetét, múltját, a ránk maradt szellemi és kulturális örökségét.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § rendelkezése szerint, az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
A zsidótemető Bácsalmás és térsége történelmének szempontjából meghatározó "épített" és természeti érték, melynek védelme és megóvása fontos a jövő nemzedék számára. A település építészeti és természeti öröksége a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, a fenntartásuk, a jelentőségükhöz méltó használatuk és a megfelelő bemutatásuk közérdekű feladat.