Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A bácsalmási zsidó temető kulturális és helytörténeti értékét tekintve kiemelt jelentőségű. Bácsalmási zsidóság első jelenlétéről az 1750-es, a folyamatos ittlétükről az 1780-as évektől vannak adatok. A helybeli zsidóság jelentős szerepet töltött be a város gazdasági és társadalmi életében. 1944-ben a német megszállást követően az elhurcolt zsidók közül szinte senki nem tért vissza, az egyházközség élete elsorvadt. Az emlékként megmaradt zsidó temető Bácsalmás település ÉNY-i külterületi részén helyezkedik el. Az önkormányzat 1992-ben rendbe tetette a sírok környékét, felállíttatta a kidőlt sírköveket és az egész temető körbe lett kerítve. A temetőben négy 1848-49-es honvéd és nemzetőr is nyugszik. Mindegyik sírkő szinte más, mind egyedi kivitelezésű alkotás, számos motívumkinccsel rendelkeznek.

Bácsalmási Zsidó Temető

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Bácsalmás település ÉNY-i külterületi részén helyezkedik el, a Kálvária utcáról közelíthető meg. HRSZ 0227/2.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Bácsalmás város zsidó közösségének története (1750-1950) . Bácsalmás , 2006. 451 p.,
Bácsalmás. Fejezetek egy felső-bácskai kisváros történetéből. Bácsalmás, 1999. (Társszerző).
Átd. online kiadása:
http://www.bacsalmas.hu/images/Dokumentumok/Ekonyvtar/bacsalmas.pdf
Bácsalmási Chevra-Kadisa alapszabályai, 1913 Somodi Henrietta: Zsidók Bács-Kiskun megyében
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A helyi közösségek történeti örökségét a szellemi-kulturális javak mellett építészeti emlékeik, a templomok és a temetők őrzik. Bács-Kiskun megyében nem volt jellemző a zsidók tömeges betelepedése. A megyében a legtöbb településen az egyetlen még fellelhető emlék a temető és sok helyen már ennek is csak a nyomait lehet felfedezni.

A bácsalmási zsidóság egykori temetője kultúrtörténeti, illetve épített értékeink szoros és felbecsülhetetlen része. Megőrzése, megóvása, méltóképpen való ápolása mindannyiunk feladata. A temetőben találhatók olyan síremlékek is, gránit anyagú obeliszkek, melyek emlékmű jellegűek. 1944-ben gettót létesítettek Bácsalmáson, minden zsidót ideköltöztettek nem csak a helyieket, de a környék településeiről is, pl.: Jánoshalmáról, Madarasról, még a bajai zsidók egy részét is ide zárták be. A gettó kiürítésekor mindenkit Kassára szállítottak, onnan pedig deportálták őket! A fasizmus tragikus eseményeinek következményeként már csak a temetőben megmaradt régi sírkövek, a rajtuk fennmaradt szövegek, gazdag sírversek, nevek jelzik, hogy egykor itt éltek Bácsalmáson. Megmaradásukra a legnagyobb esélyt a temetők védelme, bemutathatósága, számon tarthatósága jelenti, amit a védett sírkert kialakításával lehet megoldani.

Különösen fontos, hogy ezek a kultúrtörténeti emlékhelyeink megmaradjanak és a fiatalok ezeken keresztül is megismerhessék a település és a térség történetét, múltját, a ránk maradt szellemi és kulturális örökségét.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § rendelkezése szerint, az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

A zsidótemető Bácsalmás és térsége történelmének szempontjából meghatározó "épített" és természeti érték, melynek védelme és megóvása fontos a jövő nemzedék számára. A település építészeti és természeti öröksége a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, a fenntartásuk, a jelentőségükhöz méltó használatuk és a megfelelő bemutatásuk közérdekű feladat.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét - Kadafalva
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Csátalja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dusnok
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár