Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Kunsági bor története: Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található, az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése miatt telepítették ide. A terület nagysága 27 903 hektár. Kunszállás a török támadások következtében elpusztult település, a XVIII. században épült újjá Majsajakabszállás néven. A fejlődést az aszály lassította, melynek következtében homoksivataggá vált a terület. Később akác- és szőlőültetvényekkel lendítették fel a mezőgazdaságot. Az itt termelt borok úgynevezett mindennapok bora. Kunszállás területén 1960-as években a Kunszállási Alkotmány Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetben saját termelésű borokat palackoztak, melyeket több száz hektáros területen termeltek meg a település határában az ültetvényeken. Ezen ültetvényeknek ma már nyoma sincs a területeken. Polyák Mátyás saját birtokán telepített szőlő ültetvényt, hogy a tradicionális ízeket elhozza az emberek mindennapjaiba. Polyák Mátyás vallja, hogy egy településnek csak akkor van rangja, ha van saját bora.

"Mivel az idő felettem is halad, egyre inkább büszkeséggel tölt el a szülőfalum hírneve, így borászatomat is természetesen szülőföldemen hoztam létre. Életem során olyan hírnevet szeretnék Kunszállásnak adni, amit eddigi sütőipari múltam során."

Polyák Mátyás az első szőlőültetést 1983-ban kezdte, melyből saját házi borát készítette el. Akkor még nem gondolta, hogy egykor 20 ha-os területen fogja ezt a szőlőtermelést folytatni. Gyermekkorának nagy részét édesapja mellett a helyi szőlészetben töltötte, már gyerekként is szeretett az ültetvényen tevékenykedni. Az élet azonban úgy hozta, hogy 1979-ben sütőipari vállalkozásba kezdett, mely sikeres vállalkozásként működik, ma már P&P Pékáru Kft. néven. Elismert vállalkozóként úgy érezte, hogy régóta titkon dédelgetett vágyát valóra válthatja. "A szőlő látványa, fejlődése örömmel tölt el, másnak talán jelentéktelennek látszó apróságokkal is mennyi örömet tud szerezni." "Állok a tőke mellett és a friss szőlő illata bódító mint egy korty bor." Ezen apró gondolatokkal is kifejezvén a szőlő iránti szeretetét, mert a szőlő csodálatos növény. Képes túlélni a gonosz időket, megnyugvást, hitet, örömet, vigaszt, jókedvet, nyújtani megfáradt gazdájának. Ám, hogy szerény megélhetést is biztosítson, ahhoz a hagyományok tisztelete mellett új törekvésekre, mívesebb technológiára és értő fogyasztókra úgymond "borivókra" van szükség.

"Számomra kihívás ebben a faluban Kunszálláson, ahol már több mint 20 éve kivágták az utolsó nagyüzemi szőlő ültetvényt, újra életre kelteni a szőlőtermesztést. Nagyon kevés ember van, aki újra átélheti fiatal kori alkotásait természetesen több tapasztalattal és hatalmas szívvel. Az életem során mindig szerettem új dolgokat alkotni, a borkészítés önmagában is egy alkotási folyamat. Mivel az idő felettem is halad, egyre inkább büszkeséggel tölt el a szülőfalum hírneve, így borászatomat is természetesen szülőföldemen hoztam létre. Életem során olyan hímevet szeretnék Kunszállásnak adni, amit eddigi sütőipari múltam során."

"A szerencse összehozott egy kiváló borásszal, akitől a szőlőoltványokat vásároltam. Somogyi Tibor - ki nem féltve a borászat alapjait - megtanította számomra az első lépéseket 2009-ben 20 ha-os területen kiváló szőlő ültetvényt telepítettem Kunszállás területén minőségi szőlőfajtákkal (Pinot Noir, Kékfrankos, Merlot, Cabemet Sauvignon, Chardonnay, Ottonel Muskotály, Királyleányka, Olaszrizling)." Szent Vince Pincészet: A borászati üzem alatt egy látványpince megépítésére is sor került. A borászati üzemet egy 25 m hosszú boralagút köti össze a látványteremmel, melynek különlegessége egy szentély, ahol Szent Vince bronz szobra látható, melyet Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotott. A Szent Vince Pincészet névadója Zaragozai Szent Vince, aki a korai keresztény idők azon szentjei közé tartozik, akiknek történeti valósága kétségtelen.

A legendás Passio S. Vincentii levitae (Szent Vince diákonus kínszenvedése) szerint Vince a spanyolországi Huescából származott, majd a keresztényüldözés idején 304 táján elszenvedte a vértanúságot. Megtagadták tőle a temetést: kidobták testét a szántóföldre, hogy kutyák és madarak falják föl. De egy nagy holló - Isten küldte! - megvédte a holtat. Végül a tetemet zsákba varrták, és kövekkel súlyosbítva a tengerbe vetették. Ekkor a tenger hullámai újra meg újra a partra sodorták a szentet, míg egy keresztény meg nem találta és illően el nem temette. Csontjait Valenciában őrzik.

Szent Vince azonban elsősorban ünnepének dátuma (január 22.) következtében lett népszerű, mint idő-meghatározó szent, különösen a szőlősgazdák körében. Máig sok nyelven használatos még a régi paraszti mondás: "Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince". Hogy szentünk a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor).

Polyák Borászat Szent Vince Pincészete

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kunszállás
Kategória
turizmus és vendéglátás
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
-
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A borászat, illetve a pince településmarketing, illetve turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
 

Kapcsolódó értékek

Soltvadkert
Turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszakécske
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bács-Kiskun megye
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár