Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A ma Kerekegyháza Város külterületét képező tanyás külterületi vidék (1960 előtti nevén: Kunkerekegyháza) 1745-ben a jászkun önmegváltás (redempció) során Kunszentmiklós város tulajdonába került (1666 forint 66 dénárért megváltva), amelynek lakói ezt követően mezőgazdasági termelésre használták, majd az 1800-as években itt is lezajlott a tanyásodás folyamata. A terület mindvégig tanyás jellegű maradt. Kunszentmiklóstól mintegy 35 kilométernyire, Kerekegyházától mintegy 5-6 kilométer távolságra helyezkedik el.

A helyi reformátusok (akik egyház szervezetileg Kunszentmiklóshoz tartoztak), 1862-ben önerőből iskolát építettek, azt 1908-ig felekezeti elemi iskolaként működtették. 1930-ban új iskolaépület is létesült a Klébersberg-féle népiskola-építési program részeként, a korábbi, leromlott iskolaépület helyén. A közelében katolikus felekezeti népiskola is működött.

A közjót szolgáló épületek harmadik darabja az 1901-ben felépült egyhajós, egytornyú neoromán református templom. A templom a Kunszentmiklósi Református Egyházközség adományaiból, az akkori kunszentmiklósi lelkész, író, műfordító Baksay Sándor által szervezett országos gyűjtés és a helyiek hozzájárulásával épült fel, kunszentmiklósi mesterek által.

Az 1910-es népszámlálás szerint Kunkerekegyháza lakossága 660 fő volt. A református templom külső falába 1925-ben beépített és nagyszabású ünnepségen felavatott emléktábla szerint a Nagy Háborúban 37 kunkerekegyházi férfi esett el vagy hunyt el harctéri betegség következtében; amely az 1910-es férfilakosság 11%-a. A tanyavilág életereje ekkor még pótolta a csapást, az 1920-as népszámlálás szerint 693 lelket írtak össze.

A területet 1937. január 1. napjával közigazgatásilag Kerekegyházához csatolták. A pártállami rendszer megtörte a kunkerekegyháziságot hordozó paraszti réteget, gazdatársadalmat a kuláklistával, beszolgáltatási kötelezettséggel. 1960 után megindult az elköltözés, az 1990-es népszámláláson már csak 206 lakost írtak össze a területen. Mára a hagyományos gazdálkodó-lakó tanyák megfogyatkoztak, az utóbbi harminc évben megjelentek a lovas vendégfogadó tanyák és az ökogazdaság.

Ma a terület a turizmus, a természeti értékek és a történelmi múlt hordozója. Szomszédos a Kiskunsági Nemzeti Park védettségében lévő területekkel (szikes puszta, Búhegyi ősborókás, kunpusztai náda, Kondor-tó, Madárvárta); a templomtorony a legveszélyeztetettebb denevérfaj, a hegyesorrú denevér és a szürke-hosszúfülű denevér otthona. A Halász-tanya az egykor volt Kondor-tó partján épült. A szerény épület kétszeresen is rászolgált nevére. Először is azért, mert egy halásznak volt a tanyája, másrészt azért, mert a tulajdonosát Halásznak hívták. A tanya az alföldi szikes, viszonylag sekély, változó vízmennyiségű, gazdag növényvilágú természetes tavakhoz igazodó népi kishalászat egyetlen tárgyi emléke, amely megjeleníti a hozzá kapcsolódó népi tudást és életmódot. Országos védettségű műemlék. A kunpusztai temető – katolikus és református felekezet szerint elkülönült sírokkal – már csak törzsökös családok halottait fogadja be. A református részen pusztabírói síremlék és fejtől való fák is találhatók. A temetőt Kerekegyháza Város Önkormányzata bekerítette. Az 1997 óta helyi védettségű református templomot az azt 1953 óta gondozó Kerekegyháza-Fülöpháza-Kunpuszta-Kunbaracsi Református Társegyházközség 2013-2014-ben teljesen felújította, 2015-ben megünnepelte a hősi halottak emléktáblájának 90. évfordulóját.

A múlt mellett jelen van a kortárs technika is, a tanyavilágban elérhető a szélessávú, vezeték nélküli internet, a kunpusztai templomnál tartott esküvők násznépét pedig 2014-ben és 2015-ben egy-egy alkalommal már számítógép-irányítású, repülő „drónról” is fényképezték.

Kunpusztaiság

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kerekegyháza, Kunpuszta
Kategória
turizmus és vendéglátás
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A terület a Felső-Kiskunságra jellemző hagyományos tanyás gazdálkodó életforma és tájhasználat színtere volt az 1800-as évek közepétől az 1950-es évekig. Sok kerekegyházi polgárnak, családnak a gyökerei ide nyúlnak vissza, vagy éppen földjük volt (van) a területen. A megmaradt (1901 óta folyamatosan istentiszteletek helyként szolgáló) református pusztatemplom, mint helyi védettség alatt álló építmény, a történelmi múlt mába való átvivője. A turizmus ismertté tette Kunpusztát a tágabb közvélemény előtt és a lovas vendégfogadó tanyák révén külföldi vendégek előtt is.

A térség új kiállítóhelye vakolathímes kör alakú épületben a Magyar Értékek Háza (2013), a Kunsági Major üzemeltetésében. Kunpusztát egyaránt életben kívánják tartani és ismertté kívánják tenni: a turizmus és a természetközeliség terén a vendégfogadó tanyák (a Magyar Értékek Háza, Magyar Népmesék Parkja, Kunsági Major, Varga tanya) és az ökogazdaság (Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum); a sajátos tanyás településszerkezet részbeni megtartásával, a temető bekerítésével és a területen a tatárjárás előtt létezett Hercegegyháza település templomdombjának helyén állított emlékjellel a települési önkormányzat; míg a kulturális-vallási értékek terén a helyi református társegyházközség (templomi istentiszteletek, hangversenyek, Baksay Sándor-emlékest, denevérfigyelő est).

A „kunkerekegyháziság”, illetve ma a „kunpusztaiság” a természetközeliség, a hagyományos, zárt paraszti életforma nyomán megjelenő „lassú turizmus”, azaz lovas és gyalogos turizmus, mint a környezeti értékeket előtérbe helyező, a kultúráját fenntartani kívánó nyitott életforma és szemlélet megyén belüli egyetlen hordozója, ahol a pusztatemplomi harangszó révén jelen van az örökkévalóság felé irányuló, tájba illő vallási (transzcendens) kultúra is, amely a változatlan krisztusi üzenet hirdetésére új kifejezési formákat is igyekszik találni.

 

Kapcsolódó értékek

Kunszállás
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
Turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
turizmus és vendéglátás
Bács-Kiskun Megyei Értéktár