Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A keceli viselettel kapcsolatban a Kecel monográfia készítésének idejében csak szájhagyomány útján és Travnik Mariska huszadik század eleji embereket ábrázoló fényképeiről sikerült adatokat gyűjteni. Az élő népviselet és a hozzá kialakult öltözködési, viselési szokások 1960-ra fokozatosan megszűntek, csak a legidősebbek körében éltek még (1978-80). A „bűszoknyából” „kivetkőztek" a lányok, asszonyok, a viselet ma már nem tölti be korábbi szerepét. Csak a feléledő népdalkörök, tánccsoportok, hagyományőrző asszonykórusok öltik magukra a sublótok mélyéről előkerült „brüssvirágos (plüssbársonyvirágos atlaszselyem), pucokselymes, maszatos, bácskai rózsás” brokát, bársony anyagból varrott hajdani öltözetet.

Anyagi, szellemi kultúrában kimutathatók Kecel kapcsolatai a Kalocsai Sárközhöz, a Bácskához és a Kiskunsághoz. Ezek a hatások fellelhetők a Kecelen kialakult paraszt­ polgári viseletben is. A keceliek gyakran jártak Bácska piacaira, üzleteibe a csak ott kapható szép anyagokért. Ezeket a drága textíliákat a jobb módúak vásárolták leginkább, de sok lány egész nyáron dolgozott a mentatelepen, hogy egy „őtöző” ruhára való anyagot meg tudjon venni.

Szoknya:
A felsőruha szoknyájának eleinte 8-9 szél, utóbb már csak 3-4 szél anyagot vettek. Egy féllábszárig érő átlagos mérethez megközelítőleg 5-6 méter anyag kellett (1 szél kb. 80 cm, ezt 3-4x kb. 90 cm hosszúságban = 360 cm, a felső hosszú ujjú blúz 110 cm = 4,7 méter, meg a kötény, amely általában egy szél volt). Az anyagot 4-5 ujjnyi széles gallérba varrták be, beráncolva; ez volt a „gurulós szoknya”. Szabása nem volt, a széleket varrták egymás mellé. A derekán kb. 30-40 centi hasítéka van, elöl (nem középen) a hasíték két oldalán kevesebb ránccal, hogy ne a hasat erősítse.

Kötény:
A hasítékot kötény takarta, amit ugyanabból az anyagból varrtak, hossza általában megegyezett a szoknya hosszával, vagy egy kicsit rövidebb volt. A szoknya alját 20-30 cm szélességben belül bélelték „pléhelés”, hogy a szoknya alja szépen kifelé álljon. A kötény madzagját, kötőjét vagy elöl kötötték meg „lógós madzagra”, vagy hátul a derekukon nagy csokorra. Keceli sajátosság volt a hátul megkötött nagy szalagcsokor. A szoknya alatt változó számú, legalább három fehér, slingelt szélű, keményített alsószoknyát hordtak.

Blúz:
A szoknyához általában ugyanabból az anyagból varrták a blúzt. Öltönynek, ruhának nevezték. Ezek követték leginkább a polgári divatot, míg a szoknyák, kötények maradtak a parasztosabb divatnál. Ingváll, pendely és pruszlik felett hordták. Szabástól függően volt testhezálló, vállas, buggyos ujjú, hosszúaljú blúz. Viselték a szoknyába bekötve vagy kívül hagyva. A blúzfélék elejét és ujját gyakran tűzés – „zámedli” - díszítette. Ezek a tűzések futhattak a blúz elején egészen a vállig vagy csak a mell vonaláig. Középen gombolással csukódott. A kb. kétujjnyi magas nyakba ünnepi alkalmakkor vendégfodrot illesztettek. Voltak galléros változatok is.

Kendő:
Alsó fékető, felső fékető vagy hátrakötő kendő tetején viselték a felső kendőt. Az ünnepi kendő anyaga általában cifra, virágos selyem, „kásmír” bársony volt. Legünnepibb a „bácskai rózsás” és az atlaszselyem alapon plüssbársony virágú „brüssvirágos” kendő volt. Alapszíne általában a ruháéval volt azonos. A felsőkendőt elöl, az áll alatt kötötték meg két bogra, s a kendőbog sarkának mindig szépen felfelé kellett állni. Ez a két csomóra való megkötés annyira keceli jellegzetesség, hogy a neve is „keceli csomó”.

Kecelen is, mint más településeken a legszebben, legünnepélyesebben a vasárnap délelőtti nagymisére illett felöltözni. Ilyenkor a legdrágább anyagokból varrt öltözetbe: selyem-, bársonyviseletbe öltöztek. Általában a sötétebb, ünnepélyesebb tónusú öltözetet viselték. Az idősebb asszonyok gyakran fekete vagy fekete alapon apró mintás anyagokból készült viseletet öltöttek magukra. Úgy, ahogy a nagymisén voltak, máshol nem illett megjelenni, mindig változtattak az öltözéken. A nagy lányok színesebb, világosabb ruhákban vasárnap délután, négyesével, ötösével karonfogva sétáltak, korzóztak a Ligetben. Egyszerre lépve ringatták „brüssvirágos” szoknyáikat.

Keceli viselet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kecel
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Bárth János: Kecel története és néprajza, Gergely Katalin: Öltözködés, viselet 793-806., 814.o.
Fehér Zoltán: Két ujja van a ködmönnek, kerek alja van a pöndölnek.
Adatközlő Stenczel Sándorné Kecel, Vasút u.
Varga Józsefné: Liget a XX. század közepén „Erre is emlékezem” 2007
Rideg Ferenc: A kiemelt paraszt I. 84. o. kézirat
Nemes Györgyné: Életem 8. o. ,,Erre is emlékezem” 1998.
Bárth János: Keceli üzenet 12., 13. kép Kalocsa 1990.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Egy közösség tagjainak öltözködése tükre mindennapi életüknek, kifejezője anyagi, társadalmi helyzetüknek, nemüknek, koruknak, egyben megkülönböztetője is más közösségek, települések lakóitól. A régi keceliek életéhez is hozzátartozott a szépség, gazdagság utáni vágyakozás. Aki tehette, gazdagságát fejezte ki vele, aki nem, az álmai megvalósulását látta egy sok munkával összegyűjtött pénzből vásárolt szép ruhában. Az ünnepet jelentette a szép ruha a mindennapi megélhetésért folyatott küzdelemben. A mára megőrzött „bőruhás” öltözetet az asszonykórus tagjai, a néptánc csoport lányai, asszonyai viselik, ezzel is kifejezve a hovatartozásukat, s az öltözködéssel megadva a tiszteletet ünnepeinknek, így gondoskodva arról, hogy a hagyomány tovább éljen.
„Az 1910-es évekre kialakult keceli viselet sajátos paraszt- polgári öltözetet, stílust, ízlést és mentalitást képvisel, amely ilyen formában és minőségben mindenképpen értéket jelent a magyar népviseletek fejlődésének történetében, megismerése és megőrzése mindenképpen szükséges és hasznos lenne mind a kisebb, mind a tágabb közösség számára."

 

Kapcsolódó értékek

Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár