Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Műemlék. A Csonka torony - árpádkori templomrom, István király birtokán helyezkedett el. A templomrom pontos építési ideje nem ismert. Tengerszint feletti magassága 95,45 m Bf.

A honfoglalás korában e terület lakott volt. Lakói ugyan kevesen voltak és valószínűleg nomád pásztorkodással foglalkoztak.

A templom helyén a római korban contra castrum, azaz őrtorony állhatott, hiszen a Római Birodalom a Duna vonaláig nyúlt és őrtornyokkal képezték ki a védvonalat. A templom mellett húzódó csatorna helyén valamikor zsombékos, mocsár terült el.

István király rendeletében, melyben meghatározta, hogy "Minden 10 falu építsen egy kőtemplomot", kimondta azt is, hogy a helyben található építőanyagon túl a már ott lévő rommaradványokat is fel kellett használni a templom építéséhez. Mindezt bizonyítja, hogy a templom falában ma is megtalálhatóak a római korból származó téglák. A környéken végzett ásatások során is találtak római kori cserépmaradványokat. Így a templom alapjainak építési idejét a XI–XIII. századra tehetjük, az évtizedek alatt történt átalakítások a főépítményen is látszanak. Így a gótikus jellegű hajó felőli ablak a XIV. század építésére jellemző. Ez időben őrtoronyként is használhatták. Párner Nóra 1961-ben végzett ásatásai során a templom építési idejét a XIV. századra teszi.

A vaskos falak, a lőrésszerű ablakok azonban korábbi építésre utalnak, a nyolcszög 3 oldalán záródó (poligonális) szentélykiképzés pedig már a XIV. század előtt is fellelhető volt. Sem támpillére, sem faltagozódásra utaló nyomok nincsenek. A templom vakolva volt, ennek egy része ma is megvan. 1930-ban még találtak egy 1522-ben kelt bevésést a vakolatban.

A templom tájolása K - Ny irányú, egyhajós templom, kapuzata dél felé nyílt. Faragott köveket, díszített zárókövet nem találtak a feltárások során. Egyetlen faragott kő került beépítésre a templom szentélyének külső falán, ami biztosan nem ott volt eredetileg, ám a helyi monda szerint addig fog állni a templom míg az ott van. Reméljük tovább is!

A torony a hajóval egyidőben épülhetett, támpillére nincs. A templom méretei: a hajó 12,9 m hosszú, 6,3 m széles, a szentély 4,8 m széles, a torony 2,8 x 2,6 m széles, magassága 10,6 m és 4 szintes volt. Anyaga zömmel réti mészkő (darázskő), de találunk benne római kori téglát, és egyéb vulkáni eredetű köveket is (andezit, andezittufa), melyek nem helybéli építőanyagok. A köveket habarccsal kötötték össze, melybe égetett meszet apróra zúzva oltottak bele.

Csonka-torony árpádkori templomrom

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Soltszentimre-Bárómajor, 0201/2 hrsz.
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Bognár Anikó, Dr. Juhász Antal, Schantl István, Schantlné Farkas Julianna: Soltszentimre története
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A templomrom műemléki védettséggel rendelkezik. Egyetlen ennyire épen maradt romtemplom az Árpádkorból, mely az Alföldön található. Sokan látogatják, zarándoklatokat is szerveznek ide Szent Imre herceg halálának napja körüli időszakban. ekkor látható egy fényjelenség, a torony ablakon át ilyenkor süt be a nap a szentélybe.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Mélykút
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Csátalja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár