Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Kovács László 1956-ban Karcagon született.

A fazekas mesterséget 1971 óta gyakorolja. Karcagi mesterei: Kántor Sándor Kossuth-díjas, a Népművészet Mestere, id.és ifj. F. Szabó Mihály, és Sz. Nagy István, a Népművészet Mesterei. Karcagon elsősorban a tiszafüredi, tágabb értelemben a Közép-Tiszai tájegység stílusvilágát ismerte meg. 1983-ban Kalocsa város felkérésére önálló műhelyt nyitott. Feladata lett a régi kalocsai fazekas hagyomány felélesztése. 1987 óta évente országos fazekas találkozókat, 1992-től fazekas alkotótáborokat szervez. Az utóbbi években a műhelye alkotóházzá vált. Az elmúlt időszakban közel 50 kézműves kiállítást rendezett. Rendszeressé váltak az évente visszatérő kézműves táborok: szövő, fazekas, fafaragó. Év közben az ország minden vidékéről, egy-egy mesterség legszakavatottabb képviselőit hívja meg az alkotóházba, táborok, valamint rövid, egy-két napos kurzusok megtartására. Több mint húsz éve tanulók képzésével is foglalkozik. Célja a hagyomány megőrzésén túl olyan szakmai és emberi közösség kialakítása, mely válaszokat képes adni korunk kihívásaira úgy szakmai, mint erkölcsi értelemben.

Díjai: Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész, a Népművészet Mestere, a Bács-Kiskun Megyéért Művészeti Díj, Gránátalma-díj, valamint számos országos fazekas pályázat nagydíjával, különdíjával és egyéb elismerésekkel jutalmazták a munkáját. 2000-ben az Év Mestere elismerésben részesült. 2018-ban a városban harmadikként megkapta a Kalocsa Város Díszpolgára kitüntető címet.

1992-1997-ig tagja volt a Magyar Művelődési Intézet Népi Iparművészeti Tanácsának. Jelenleg is aktív tagja a Duna-Tisza köze Népművészeti Egyesületnek, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének.

Kovács László nem csak Bács-Kiskun megye, hanem az ország kiemelkedő tehetségű népművésze. Munkáit szakmai precizitás, igényesség, művészi hitelesség jellemzi. Különösen fontos munkásságában az újításra való törekvés, melyről Dr. Nagy Molnár Miklós etnográfus múzeumigazgató így ír: „Már a karcagi években kezdett ő is az „újraalkotás” felé fordulni, ahogyan ezt Kántor Sándor is folyamatosan tette. Az újraalkotás számára nem a régiek utánzását, rekonstruálását vagy az erőltetett újítást jelentette és jelenti. Szerinte ugyanis újat nem akkor alkot a fazekas, ha formailag és díszítésben az eredetitől teljesen eltér. Véleménye szerint a régi mesterek régi darabjai éppen úgy beilleszthetők a mai lakáskultúrába, mint egykoron, amikor használati, s nemcsak dísztárgyak voltak. Karcagi évei alatt is a hagyományos edényformákat és edénytípusokat készítette, s már ekkor elhatározta, hogy ezek mellett főképpen a konyhai edényekre helyezi majd a hangsúlyt. Az általa elképzelt tárgyak készítésénél mindig arra törekedett, hogy a régi formákat megőrizze és megtartsa, de a kor technikai viszonyait is figyelembe vegye. Ennek az alapelvnek megfelelően dolgozik mind a mai napig, s készíti „kísérleti” edényeit.”

Kovács László fazekasmester, népművész, a Népművészet Mestere hagyományőrző művészeti és közösségi tevékenysége

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kalocsa, Kunszt József u. 4.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
http://fazekasmester.hu/
Források
Tamás László: Föld, víz, tűz, levegő
Az igazi fazekasmester: Kovács László
Kalocsa Népművészetéért Alapítvány
Tamás László, 2016.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kovács László kiemelkedő tehetségű és ihletettségű népművész. Munkásságát nem csak megyénkben, hanem a határon túl is ismerik és elismerik. Kiállításainak száma felsorolhatatlan, járt a Kárpát-medencén túl Dániában, Hollandiában, Németországban, Franciaországban, Angliában, Olaszországban, Svédországban, Norvégiában, de fogadott mestert Belorussziából, Peruból, Lengyelországból is. Számtalan, magas színvonalú bemutatót, vásárt, pályázatot szervezett meg a megye településein, ezek közül kiemelkedik az immáron tizenhatodik alkalommal megrendezett Keceli Országos Fazekaspályázat és Kiállítás. Nevéhez kötődik a Mesterek Tiszteletére Díj alapítása, amelyet a hagyományok őrzésében és megújításában hosszú ideje kiemelkedőt alkotó, a fiatalok szakmai nevelésében élen járó fazekasmesterek részére hozott létre, és évente kerül átadásra. Kollégái, népművésztársai ismerik, tisztelik és szeretik emberségéért is.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár